2024.02.27. 06:55
Minden harmadik embernek van hitele Hevesben
Nőtt a háztartások vagyona Magyarországon, de ez köszönhető az ingatlanárak növekedésének. A vagyonosabbak körében jobban nőttek a jövedelmek. Heves vármegyében a háztartások hitelállománya közel kétszáz milliárd forint volt, derül ki a Magyar Nemzeti Bank kiadványából.
A háztartások pénzügyi adatai címmel jelentetett meg a jövedelmek és a vagyon növekedéséről kiadványt a Magyar Nemzeti Bank, amelyhez egyebek között a Miből élünk című felmérés és a KSH szolgáltatott adatokat. A kiadvány összefoglalójából kiderül, a háztartások egy főre jutó éves nettó (adók és járulékok nélkül számított, kézhez kapott) jövedelme 2014-ben 1 millió 128 ezer, 2017-ben 1 millió 482 ezer, 2020-ban 1 millió 914 ezer forint volt. A medián jövedelem 2014-ben 916 ezer, 2017-ben 1 millió 208 ezer, 2020-ban pedig másfél millió forintot tett ki. 2014-ben 554 ezer háztartás (a háztartások bő 13 százaléka), 2017-ben 426 ezer háztartás (közel 11 százalék), 2020-ban pedig 370 ezer háztartás (bő 9 százalék) kiadásai haladták meg a bevételeiket. Az átlagos éves nettó jövedelem 2020-ban országosan 4,6 millió forint volt egy háztartásban, a felső tíz százaléknál ez 11 millió, a felső egy százalék esetében pedig 28 millió. A növekedés üteme a tehetőseknél volt magasabb.
Az MNB szerint 2014 és 2020 között a háztartások vagyona megkétszereződött, miközben az infláció csak 15 százalék volt. A közép- és alacsony vagyonnal rendelkezők vagyona jelentősen nőtt, míg a legfelső rétegeké csak mérsékelten emelkedett. Ennek eredményeként az alsó 50 százalék részesedése a vagyonból nőtt (9-ről 11 százalékra), míg a legfelső 10 százalék részesedése 53-ról 51 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a legfelső tizedé volt a jövedelmek harminc százaléka és az összes vagyon fele, a pénzügyi eszközök kétharmada (ezen belül a kötvények 80, a részvények 90 százaléka is az övék).
Az MNB szerint a vagyoni különbségek valamelyest csökkentek, és a negatív nettó vagyonnal rendelkező háztartások száma is csökkent. A tanulmány megállapítása szerint ugyanis az ingatlanok értéke továbbra is gyorsabban nőtt, mint a pénzügyi eszközöké.
A kimutatás szerint a hitelállomány 2014 és 2017 között csökkent, majd ismét emelkedett, 2020-ban 12 ezer 187 milliárd forint volt. Hitele a háztartások 38 százalékának volt, ami némi csökkenést mutatott 2014-hez képest. A tartozásállomány negyven százaléka volt az alsó öt jövedelmi tizedé, míg ötöde a leggazdagabbaké. Az egy háztartásra jutó hitelállomány 5,5 millióról 6,8 millió forintra emelkedett.
Az egy háztartásra jutó nettó vagyon 2014 és 2020 vége között több mint kétszeresére, 19,1 millió forintról 39,6 millió forintra emelkedett, a medián ettől elmaradt, 8,9 millió forintról 19,7 millió forintra nőtt. A nettó vagyon területi eloszlását tekintve az átlagostól messze elmaradó vagyonnövekedés volt a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régiókban, az észak-alföldi és a dél-alföldi régiókkal együtt itt a háztartásonkénti átlagos nettó vagyon 21-23 millió forint körül alakult 2020 végén. A községekben élők vagyona elmarad a nagyobb településeken élőkétől, ez összhangban van az ingatlanok értékével. Az MNB a KSH adataira hivatkozva azt írta, Heves vármegyében 15,1 millió forint volt az ingatlanok átlagos értéke 2020-ban, 2014-ben még 11,9 millió forint volt. Mindez a megyék között a 13. helyet jelentette.
Az MNB adatai szerint Heves vármegyében majdnem az emberek harmadának volt hitele, a 292 ezer lakos közül 91 ezernek volt adóssága, ami 31 százalékos arány, ez átlagosnak tekinthető a vármegyék között. A 154 ezer Heves vármegyei hitelügylet értéke 196 milliárd forint, egy ügyletre 1,3 millió forint jutott. A jelzáloghitelek tették ki a kölcsönök 55 százalékát. A 25 ezer jelzáloghitel értéke 109 milliárd forint volt, azaz egy hitel átlagosan 4,4 millió forint volt. A Heves vármegyei ingatlanok 13 százalékát terhelte jelzálog.
Megyénkben viszonylag alacsony volt a hitellel rendelkező háztartások aránya (körülbelül 24 százalék), ugyanakkor a felnőtt lakosság 37 százalékának volt tartozása, ami megfelelt az átlagnak.
Míg általában a kor előrehaladtával nő a vagyunk, a szocialista országokhoz hasonlóan Magyarországon a legnagyobb vagyon az aktív korú háztartásoknál halmozódik fel, a fiatalok és a nyugdíjasok pedig átlagosan kevesebb vagyont birtokolnak. A legnagyobb átlagos vagyonok a 46-55 éves korosztályban voltak, egy háztartásban hat év alatt 26 millióról megduplázódott. A 75 év felettiek háztartásai alacsonyabb átlagos vagyonnal rendelkeznek. Az életkor növekedésével azonban egyre nagyobb arányban nőtt a háztartások átlagos vagyona, különösen a nyugdíjas háztartásoknál, ami hozzájárult a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock)
