Vendéglátós képzés: a kiválasztást és a motiválást erősítenék

A napokban a Heves Vármegyei Szakképzési Centrum szervezett kerekasztal-beszélgetést a vármegyei turizmus-vendéglátás ágazat jövőjével, a kikerülő diákok szakmában tartásával kapcsolatban. A vendéglátós képzésről szervezett beszélgetésen a szektor jeles képviselőin kívül a centrum tanárai vettek részt a megbeszélésen. A találkozón Milibákné Veres Erika főigazgató bejelentette, hogy 2024 szeptemberétől a jobb képzési feltételeket kínáló Sárvári Kálmán Technikumban folytatódnak az ágazati képzések. Ide kerülnek át a Szent Lőrinc tanárai és diákjai, és igyekeznek nem csak a Sárvári 45 éves hagyományait folytatni, hanem megőrizni a Szent Lőrinc Technikum 28 éves örökségét is.

A vendéglátós képzésbe érettségi után bekapcsolódók elszántabbak

A résztvevők elmondták, a gyerekek képzése nem kevés anyagi forrást igényel. Vannak olyan diákok, akik csak egy végzettséget szeretnének, de később nem maradnak a szakmában, és vannak olyanok, akik valóban a vendéglátásban dolgoznak majd. Rájuk kell koncentrálni. Volt, aki korainak tartotta azt, hogy már tizennégy évesen dönteniük kell a jövőjükről a gyerekeknek. Van, aki szerint a mai fiatalok később érnek, mint a 30-40 évvel ezelőttiek. Kiemelték a megbízhatóság és a felelősségvállalás kritériumait. Ebből a szempontból sokkal jobbak azok a fiatalok, akik érettségi után választják a turizmus-vendéglátás szakmákat, esetleg már abban is dolgoznak egy vállalkozásnál, hiszen ők dolgozni akarnak és sokkal nagyobb arányban maradnak a szektorban, mint azok, akik 14-18 éves korukban tanulják a szakmát.

Elhangzott, egy felszolgálónak erős alapképzésre van szüksége, a helyi sajátosságokat a gyakorlati képzés során a munkahelyen sajátítja el. A megfelelő megjelenés és a jó kommunikáció is az alkalmasság feltétele, hiszen róluk ítélik meg az adott helyet. Ebben a szakmában is fontos lenne, hogy minél több helyet lásson a diák, s magabiztosan tudja az alapokat, például a terítést. A szállodákban is a megbízhatóság és a felelősségvállalás a kulcskérdés. Szintén fontos lenne, hogy legyenek tájékozottak a városról, hiszen a vendégek a recepción vagy az étteremben tőlük is érdeklődhetnek.

Nagyon fontosnak tartják a munkaadók a nyelvtudást, legalább olyan szinten, hogy képesek legyenek megértetni magukat, annak hasznát látva képezni fogják tudásukat. A részt vevők többen hangsúlyozták, hogy fel kell kelteni a gyerekek érdeklődését a szakma iránt, motiválni kell őket, példaképeket állítani eléjük. Nehézséget jelent a gyerekek és az oktatók közötti generációs különbség is. A szakemberek szerint szükség volna iskolai kabinet oktatásra is. A vállalkozók negatívumként értékelték azt, hogy az általuk képzett gyerekek akár rögtön, a végzést követően más munkahelyre mehetnek, hiába szeretnék őket megtartani. Szintén kérdés a differenciált oktatás, a tehetséggondozás, hiszen a vendéglátás palettája nagyon széles, nem csak csúcséttermekből áll, szükség van szakemberekre a közétkeztetésben és a lángossütőkben is. A vármegye turizmusának szüksége volna erős közepes éttermekre is, ahol le tudják ültetni és meg tudják etetni az embereket, jó színvonalon.

Az oktatók részéről elhangzott, hogy ők is fontosnak tartják a jó példák motivációs erejét, például hogy a gyerek akarjon csinálni olyan süteményt, amilyet az iskolában, a gyakorlati helyen evett. Ugyanazt otthon elkészítve nagy sikerélményt jelent neki. Fontosak a jó mesterek, akik meglátják a tehetséget a gyerekekben. Az oktatók szerint az is fontos volna, ha a gyerekek az idegennyelv-tudásukat fejleszthetnék a gyakorlati helyükön.

A megbeszélésen elhangzott, hogy a szakképzési törvény lehetőséget ad a saját rendszer, jó gyakorlat kialakítására. El kell dönteni, az életnek vagy a vizsgakövetelményeknek képezik a diákokat, meg kell határozni a módszereket, valamint motiválónak kell lennie a mesterek személyes példájának is. A vállalkozóknak és az intézményeknek az adott keretek között kell optimális megoldást találniuk, s április végéig kell letenniük az asztalra a közös szakmai programot.