A technikumi képzést erősítenék Hevesben

Tanévnyitó konferenciát rendezett szeptember másodikán délután a Heves Vármegyei Szakképzési Centrum (HMSZC). Az eseményen dr. Pajtók Gábor mondott köszöntőt. Az országgyűlési képviselő Apáczai Csere Jánost idézve nevezte fontosnak az iskola szerepét és méltatta a szakképzésben bevezetett változtatásokat az ösztöndíjtól kezdve a technikumi képzés erősítéséig.

Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, hogy egy év alatt országosan három százalékkal - Heves vármegyében 54-ről 58 százalékra - emelkedett a szakképzésben tanulók aránya. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben alacsony volt a szakmunkások társadalmi megítélése, ezen igyekeztek változtatni. A cél az, hogy ne csak a gyengébb tanulmányi eredménnyel rendelkezők menjenek szakmunkásnak, hanem a jó tanulók is, hiszen sok olyan szakképzettség van, amelyhez jó képességek szükségesek. 

Elmondta, öt éve vezették be a változtatásokat, így lassan már mérhetők az első eredmények. Például a felzárkóztatásban és a lemorzsolódás alakulásában. Szerinte a felzárkóztató programoknak köszönhetően javult az általános iskolából kikerülők anyanyelvi kompetenciája, míg a szakképzésből lemorzsolódók 20 százalékos aránya 9 százalékra csökkent. Szót ejtett a pályaorientációs évről, a dobbantó és a műhelyiskola programokról, előbbi még nem túl sikeres, de lehetőséget ad a tájékozódásra, s tervezik az orientációs évfolyam nyelvi előkészítőkkel való összevonását. A dobbantó program a nyolc osztályt be nem fejező fiataloknak nyújt újabb esélyt az iskola elvégzésére és a szakképzésbe való bekerülésre és sokan élnek is vele, a fiatalok fele tovább ment, részszakmákat, bő tizedük teljes szakmát szerzett azt követően a műhelyiskolákban. Szeretnék kiterjeszteni a programot a 15 évesekre és a felnőttekre is. Pölöskei Gáborné ismertetett lemorzsolódási adatokat Heves vármegyéből is, 12,3 százalékról 7,7 százalékra mérséklődött az iskolaelhagyás a HMSZC intézményeiben. Ez még mindig magas, meg kell találni az okokat és országosan programot indítani a megelőzésre túl azon, hogy föl kell kelteni a gyerekek tanulás, szakma iránti érdeklődését és sikerélményt kell adni nekik.

Okleveles technikusokat képeznének

Pölöskei Gáborné a másik fontos dolognak a tehetséggondozást nevezte, hogy a legjobb szakemberek egyetemen, főiskolán tanuljanak tovább a kiválasztott területükön. Erre jó esélyük lehet az okleveles technikusoknak, akik közül az elsők ebben a tanévben végeznek majd, s felvételi eredményük ad majd visszajelzést. Elsősorban az informatikai, egészségügyi, mezőgazdasági pályát választók gondolkodnak ezen. Pölöskei Gáborné az ágazati alapvizsgák eredményeivel elégedett volt, s a tervek közt említette, hogy a jövőben célszerű lenne ez után, a tizenegyedik évfolyamokra összeállítani az okleveles technikusi osztályokat. Mint mondta, oktatási ágazatot is létrehoztak a szakképzésben, pedagógiai pályára készülők is szerezhetnek technikusi végzettséget, de ez nem az évtizedekkel ezelőtti óvónői szakközépiskolát jelenti, annál magasabb szintű. Az ezt végzők az iskolaidőben több korosztállyal is foglalkoznak, könnyebben elhelyezkedhetnek, továbbtanulhatnak.

A helyettes államtitkár előadásában kitért a szakképző intézmények minősítésére. Hevesből három tartozik a kiváló kategóriába, nyolc a megfelelőbe, kettő a felzárkózóba. A HMSZC intézményei közül a Kossuth Zsuzsa Technikum került be a száz legjobb hazai technikum közé. Szót ejtett még a gyakorlati képzőhelyekről is, 9,2 ezer ilyen hellyel vannak kapcsolatban az iskolák, s ezeken 60,3 ezer diák rendelkezik szakképzési munkaszerződéssel.

Pölöskei Gáborné arról is beszélt, hogy mivel a köznevelésben újabb béremelés várható az erről hozott törvény miatt, így a szakképzésben is emelni kell a fizetéseket, ezt teljesítmény alapon tervezik meglépni. Ehhez újra teljesítményértékelést végeznek majd, de nem három év múlva, hanem csak egy év elteltével.

Új és régi-új igazgatók

Milibák-Veres Erika, a HMSZC főigazgatója a centrumnál az utóbbi egy évben történt változásokat ismertette. Átalakult az intézményrendszer, megszüntették a párhuzamosságokat, részletezte. A Szent Lőrinc Technikum szakmacsoportjai a Sárváriba és a Bornemisszába kerültek, ágazati beiskolázási létszámkorlátot vezettek be a szépészeti szakmacsoportban, egyeztettek a partnerekkel, átalakították a szakmai programokat, s új kommunikációs stratégiát indítottak, bővítették partneri kapcsolataikat, javították az infrastrukturális feltételeket, tanműhelyeket alakítottak ki. Július elsejétől új (több esetben régi-új) igazgatók irányítják a centrumhoz tartozó iskolákat, közülük új Kovács Eszter, aki a Március 15. Technikumot vezeti, illetve az eddig a Sárvárit megbízottként igazgató Lepresné Mélypataki Tünde kinevezést nyert pályázata után.

Milibák-Veres Erika fölsorolta, augusztus 28-án 4762 tanulójuk volt 23 szakmacsoportban, 68 szakmában, hat intézményben. A centrumnak 408 oktatója, 177 technikai dolgozója volt. A diákok közül 3823 nappali tagozatos, 939 pedig felnőttképzésben vesz részt. Mindkét képzési rendben egyre népszerűbb a technikumi képzés. Az elmúlt három évben a nappalisok száma kicsit nőtt a csökkenő gyereklétszám ellenére, míg a felnőttképzésben beiratkozottaké megháromszorozódott. A HMSZC-ben a nappalisok közt a legnépszerűbbek a turisztikai-vendéglátó szakmák, a speciális gépészet és a gépészet, a rendvédelem és a gazdaság, míg felnőttképzésben a kereskedelem és a turizmus ágazat vitte a prímet.

A szakmai vizsgák jók, az érettségik kevésbé

Milibák-Veres Erika szerint náluk átlagban 4,76 százalékra csökkent a lemorzsolódási arány, a technikumokban 3,21 százalék, a szakképzésben 6,28 százalék volt a legutóbbi alkalommal. Náluk a Dobbantó programban tíz, a műhelyiskolában 113 diák vesz részt. Míg a szakképzésben végzettek többsége jeles, vagy jó eredménnyel végzett, az érettségikben már nem ilyen jó a helyzet, középszinten az egyes tantárgyakban 2,3-3,7-es átlagot tudtak felmutatni, ami kevés a továbbtanuláshoz. Ahhoz, hogy egyre több diákjuk menjen egyetemre, például az Eszterházyra, javítaniuk kell.

A főigazgató kiemelte a problémák közül az oktatói kor elöregedését, a főállású pedagógusaik 39 százaléka 50-59 év közötti, 31 százaléka pedig a negyvenes éveiben jár, de 16 százalékuk túl van a hatvanon, további négy százalékuk a nyugdíjkorhatárt is elérte. Utóbbiaknál kevesebben vannak a 30 év alatti pedagógusok (összességében is tíz százaléknyian a negyven év alattiak). Előadása végén kiemelte a tavalyi versenyeredményeket, s közölte, SZKTV harmadik helyezett diákjuk, Obeda Sándor pedig gyakorlati oktatójuk lesz.

Új tanműhelyek az iskolákban

A HMSZC kancellárja, Hegyi István is beszélt az egy év alatt történt változásokról, a munkaügy átalakításáról, a műszaki vezetőkről. Az intézmény gazdasági helyzetéről elmondta, költségvetésük idén megközelíti a 7 milliárd forintot, ennek nagy része a központi finanszírozás, de saját bevételük is emelkedett egy év alatt, főleg a felnőttképzés miatt. Elmondta, a 2022-23-as tanévben 70-80 millió forintnyi fejlesztés történt, az elmúlt tanévben 570 milliót költöttek tanműhelyekre, informatikára, egyebekre. A legtöbb pénz ebből a Bornemisszának jutott (238,6 millió forint), illetve a Damjanichnak (90 millió forint). Hatvanban gépjármű diagnosztikai műhely, Egerben alternatív járműhajtási műhely létesült, de novemberre elkészül a szépészeti tanműhely is. Energetikai felújítások és egyebek is voltak az iskolákban a karbantartási munkákon túl. A következő nagyobb beruházást a füzesabonyi Remenyikben szeretnék végrehajtani, az iskola kinőtte az épületét, legalább 3-4 új tanteremre volna szükségük, ennek beruházási igénye meghaladja a 300 millió forintot.

Új szakmák, magas kompetenciaigény

File Sándor, a Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára az ország és a megye gazdasági helyzetről adott áttekintést, ami nem rózsás, hiszen a GDP a várnál kisebb ütemben bővül, csökken a fogyasztás, a beruházás, az ipari termelés, az export. Csökkent az infláció is, de legalább a munkanélküliség nem magas. A megye a foglalkoztatottak számánál nagyobb súlyt képvisel az ország ipari teljesítményében és a turizmusban. A helyi gazdaságnak a hozzáadott érték növelésében magasan képzett munkaerőre van szüksége, a szakképzés teljes vertikumát erősíteni kell. A jövő a fenntarthatóságé, a zöld átállásé, a zéró emisszióé és a mesterséges intelligenciáé. Várható új szakmák megjelenése, a mérnöki, informatikai, robotikai, gyártási, táplálkozási szakértők iránti igény növekedése.