Vármegyénkben is agrárpetíció indult útjára az brüsszeli törekvésekkel szemben

Csütörtökön vármegyében is agrárpetíciót hirdetett a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A gyöngyösi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! elnevezésű aláírásgyűjtést a magyar agrárszervezetek azért indították el, mert az Európai Bizottság arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól. Ennek következményeként kétes minőségű import élelmiszerekkel árasztanák el a piacot, veszélyeztetnék az élelmezésbiztonságot. A NAK és a MAGOSZ online petíciót indított ez ellen, amit a magyar kormány is támogat.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gyöngyösi Károly Róbert Campusán, a NAK Gyöngyös körzeti központjában Jakab István, a MAGOSZ elnöke, Papp Zsolt György, a NAK elnöke, Szendrei László, a NAK és a MAGOSZ Heves vármegyei elnöke, Jámbor-Susányi Barbara, a MAGOSZ Heves vármegyei Ifjú Gazda Tagozatának elnöke, valamint Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere ismertette a részleteket. Papp Zsolt György elmondta, hogy elkészült egy stratégiai párbeszéd dokumentum, amely a következő uniós költségvetési ciklus Közös Agrárpolitikáját célozza. 

– A stratégiai párbeszéd kapcsán a következő uniós költségvetés egyharmadáról beszélünk. Nagyságrendileg több mint 387 milliárd euróról, ez a 27 tagállamnak a költségvetése, ami az Európai Unió teljes Közös Agrárpolitikáját érinti. Hazánkban ez több mint 162 ezer családi gazdálkodót, őstermelőt, mezőgazdasági vállalkozót, a hozzájuk tartozó 5 millió hektárt, további a területalapú támogatások 500 milliárd forintját érinti. A Heves vármegyei gazdatársadalomnak ez egy 27 milliárd forintos kérdés évente. A brüsszeli stratégiai párbeszéd azt helyezte a fókuszába, hogy át kell alakítani, ki kell vezetni a területalapú támogatást, és helyette új rendszert bevezetni. Azonban, a területalapú szisztéma adja a gerincét a hazai agrártársadalomnak. Ebből az 500 milliárd forintból lehet fizetni bérleti díjat, befejezni az őszi munkákat, felkészülni a következő gazdasági évre. A magyar mezőgazdaság rendkívül fontos eleme a hatékonyság, a versenyképesség, az ellenállóképesség, a jövedelmezőség, mindezekhez hozzájárul ez az összeg – részletezte Papp Zsolt György.

– Egy olyan stratégiai párbeszédről van szó, amelyből nemcsak mi, magyarok, de a kelet-közép-európai gazdatársadalom is kimaradt. Nem kérdezték meg a véleményünket, sem azt, hogy milyen eredményekre jutottunk az utóbbi időkben. A stratégiai párbeszéd az állattenyésztést, és magát a teljes mezőgazdaságot olyan megvilágításba helyezi, mint felelőst a környezetkárosításért. Javaslatot tesz rá, hogy az állattartást fogjuk vissza, hogy adókkal emeljük a húskészítmények árát, és szoktassuk át a társadalmat a növényi alapú élelmiszerekre. És ettől a ponttól ez már össztársadalmi kérdés, mindannyiunk kérdése. Ezért indítottuk az agrárpetíciót, s ezért kérjük nemcsak a gazdákat, de a teljes magyar lakosságot, támogassák az ügyünket. Mondjuk el együtt, hogy nem értünk egyet ezzel a javaslattal, és nem tudjuk elfogadni. A területalapú támogatás egy jól működő rendszer. Ehelyett bevezetnének egy sokkal bonyolultabb és átláthatatlanabb jövedelemalapú támogatási rendszert, amely egyrészt lényegesen csökkentené a tagállami beleszólást, másrészt csökkentené a támogatások mértékét is – emelte ki Papp Zsolt György.

Jakab István emlékeztetett arra, mekkora vitát okozott már az európai zöld megállapodás is.

– Akkor is hatástanulmányok nélkül, átgondolatlanul hoztak uniós döntést, közben Európa mezőgazdasága leépülőben van. Európa nem vállalhatja a világ klímaváltozása okozta összes kártételének következményeit azzal, hogy mi korlátozzuk mindenben magunkat – közben a világ más részein környezetromboló eljárással előállított termékeket versenyképesen hozzák Európába. A stratégiai megállapodás elkészítését az Európai Bizottság egy bölcsészprofesszorra bízta, aki a mezőgazdasághoz nem ért. Zajlik a lopakodó programalkotás úgy, hogy közben hatástanulmányok nem készülnek. Mindez nemcsak a gazdák rovására megy, de az európai polgárok rovására is. Közben mesterséges élelmiszerek, műhús előállítása folyik laboratóriumokban, és nem tudjuk, ezek az emberi egészségre milyen mértékben károsak. Így akarják –  úgymond – a környezetszennyezést csökkenteni, és kiirtani az állatállományt. Ez nem csupán egy vízió. Ezt ma Brüsszelben leírják, és programba foglalják onnan kezdve, hogyan kell a gyerekeket már óvodás korban érzékenyíteni, hogy ne fogyasszanak a fejlődésükben egyébként meghatározó állati fehérjéket, és átálljanak a növényi alapú táplálkozásra. A veszély a terv elfogadására annyira komoly, hogy a napokban a leendő uniós mezőgazdasági biztos a meghallgatásán teljes mértékben magáévá tette a stratégiai párbeszéd álláspontját, és azt megvalósítandónak tartja. Ez már nem csak a gazdákat érinti, de valamennyi európai polgár számára elfogadhatatlan körülmények kialakítására irányul. Ezt az őrültséget idejében meg kell állítani! – hangsúlyozta Jakab István.

Vármegyénkben is agrárpetíció aláírása szükséges az élelmiszerbiztonság megőrzéséhez

Szendrei László arról beszélt, hogy Heves vármegyében mintegy 22 ezer gazdálkodó van, akik 5500 kérelmet adtak be területalapú támogatásra. 

– A teljes agrárstratégiai struktúránk erre épül. Ha ez a rendszer megbomlik, és az időjárás, inputanyag-áremelkedés sújtotta gazdákat még ezzel is sújtja Brüsszel, akkor hallatni kell a hangunkat. A megközelítően 300 ezer Heves vármegyében élő ember is joga van az egészséges élelmiszerhez. Mi magyar gazdák, világszinten is az egyik legegészségesebb élelmiszert állítjuk elő, az ellenőrzések folyamatosak. Miért kellene nekünk és gyermekeinknek olyan élelmiszert fogyasztani, ami ismeretlen eredetű, ismeretlen szerekkel kezelt. Ezt az aláírásgyűjtés az életünkről szól. A jelenlegi életünk, és a jövő generációké. Kérjük, álljanak ki mellettünk azok is, akik nem részesei az agrárium világának, mert az ő létük és érdekeik is kockán forognak – hangsúlyozta Szendrei László.

Juhász Attila Simon rámutatott arra, hogy a 22 ezer Heves vármegyei gazdálkodó a családtagjaival együtt szűkebb hazánk lakosságának az egyötödét teszi ki. Tönkremenésük beláthatatlan foglalkoztatási problémákat is okozhat. A petíciót bárki aláírhatja a www.agrarpeticio.hu oldalon.