Tizenöt hevesi iskolában tart rendhagyó irodalomórát a Kávészünet

Talán még megyénkben is kevesen ismerik a Kávészünet hevesi kötődését: Popovics Gyuri a Hatvan melletti Rózsaszentmártonban nőtt fel, majd onnan egy budapesti kollégiumba kerülve diáktársával, Németh Ferenccel közösen alapították meg a bandát. Már a kezdetekkor megzenésített versek képezték repertoárjukat, a Kávészünet névre azonban csak pár évvel később keresztelkedtek.

– Egy tehetségkutató versenyen, 2010-ben szereztünk nagyobb ismertséget. Ekkor jött az új név, és itt ismertük meg a menedzserünket is, aki elkezdte egyengetni a zenekar útját – idézi fel Gyuri. – Iskolákba jártunk, rendhagyó irodalomórákat tartottunk, és pár éven belül világossá vált, hogy amit csinálunk, annak jelentősége és értéke van. Mindig is hittünk benne, hogy a megzenésített versekkel közelebb lehet hozni a fiatalokhoz az irodalmat és a kultúrát, s ez időközben egyfajta misszióvá nőtte ki magát számunkra. A visszajelzések pedig minket igazoltak: nagyon sok diáktól kaptunk levelet, hogy a feldolgozásaink segítségével egyik napról a másikra megtanultak verseket, és arról is tudunk, hogy tanári továbbképzéseken szokták ajánlani a zenénket.

Popovics Gyuri kifejti, a hevesi körútra a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) nyertek támogatást, így adódott lehetőségük a tizenöt állomásos turné megszervezésére.

– Nagyon sokfelé jártunk már az országban, de Heves megye valahogy kimaradt. Amikor megláttuk a ­pályázati kiírást, egyből arra gondoltunk, pótoljuk ezt – ­vázolja. A turné során Hort, Ecséd, Szűcsi, Rózsaszentmárton, Abasár, Gyöngyössolymos, Gyöngyös, Hatvan iskoláiban tartanak majd hangszerbemutatóval egybekötött, rendhagyó irodalomórákat.

– Hatalmas szervezőmunka áll a tevékenységünk mögött: az intézményeket fel kell keresni, felmérni az igényeket, időpontot egyeztetni – magyarázza Gyuri. – A nehézséget legtöbbször az okozza, hogy alapjáraton mindenki úgy vélekedik, a fiatalok körében nincs igény a versek iránt. Ráadásul, ha valaki nem hallott még minket, el sem tudja képzelni, hogy szólhat ez a valóságban, és ez a kép csak akkor változik meg, ha részt vesz egy koncerten. Az is gyakran problémát jelent, hogy az iskolák nem tudják finanszírozni ezeket az alkalmakat, de volt már példa arra, hogy a gyerekek közösen dobták össze a pénzt a koncertre. Az egy dolog, ha a tanár hív meg minket, és mondja a diákoknak, hogy higgyétek el, jó lesz, de annál is jobb érzés, ha a gyerekek maguk kérik, hogy menjünk, mert hallani, élvezni akarják ezeket a verseket.

Az irodalomórákat kifejezetten diákoknak szánják, de sem ők, sem az intézmények nem szoktak elzárkózni, ha külsős vendégek szeretnének belehallgatni az előadásba.

– Mindig közzétesszük ezeket az időpontokat, de a jó hír, hogy a fentiek közül több településen már szerveződnek koncertek is, melyeket kifejezetten a nagyközönségnek szánunk – mondja Gyuri. Elmeséli, közben már az ötödik albumon dolgozik a zenekar. – Két éve adtuk ki a legutóbbi lemezünket, de mostanra ismét összeállt egy csokorra való anyag; terveink szerint az albumon tizenkét dal lesz hallható, olyan neves költők verseivel, mint Kányádi Sándor, József Attila vagy Ady Endre.

Kifejti: a lemezt szeretnék kézzelfoghatóvá tenni, CD formájában is kiadni. Jelenleg a demókon dolgoznak, de őszre a polcokra – és a rajongók fülébe – juthat az új Kávészünet-album.

Elsősorban a fiatalokhoz szólnak

A Kávészünet zenekart napjainkban a legnépszerűbb, verseket modern zenei köntösbe bújtató együttesek közt tartják számon. Zenéjükkel hidat képeznének a mai fiatalság és az irodalom között. Trendhagyó Irodalomóra névre keresztelt, iskolásoknak szánt programsorozatukon kívül klubokban, fesztiválokon is fellépnek, koncertjeiken a legismertebb klasszikus és kortárs költők művei mellett saját szövegű versátiratok is megszólalnak. A Kávészünet névvel munkásságuk irodalmi töltetét szeretnék sugallni – írják magukról.