Jubilálnak a siroki színjátszó palánták és felkészítőik

Az Országh Kristóf Általános Iskolában az elkövetkező napokban témahét keretében ünneplik a diákszínjátszó kör fél évszázaddal ezelőtti megalakulását, s az újabb lelkes csoportoknak köszönhető sikereket. Ez alkalomból azt a három pedagógust kértük emlékezésre, akik szívügyüknek tekintették-tekintik a diákok színpadra állí­tását.

Borics József magyar–orosz–rajz szakos tanárként 1968-ban került Sirokra. Azt mondja, egy elrontott verssel kezdődött minden. Fiatal tanárként belesült egy Radnóti-vers elmondásába, s ez annyira bántotta, hogy már csak dacból is elkezdett foglalkozni az irodalommal, s mindazzal, ami ehhez kapcsolódik.

– Az akkori irodalmi színpadok stílusát a szavalókórusos előadásmód jellemezte. Egy ilyen működött az én falumban is, amelynek tagja lettem. Az Úttörővezető című havilap Kincsesláda rovatában olvastam egy felhívást a kor szóhasználata szerint felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából rendezendő műsor elkészítésére. Ezt a Kulturális szemle keretében 1969-ben mutattuk be, hét diákom részvételével. A következő évben először helyi, majd felmenő rendszerben körzeti, járási, végül megyei szinten is sikeresen vettük az akadályokat. Arany minősítést szereztünk a Csillag a homlokukon című pódiumjátékunkkal, melyet versekből szerkesztettem össze. Ez olyan lendületet adott az irodalmi színpadnak, hogy ezután minden évben éltünk a lehetőséggel. A sikerek nem maradtak el. A nagyok elballagása után másodikosokból alakult meg a Pöttöm színpad. Az aranyak jöttek egymás után. Ha néha becsúszott egy-egy ezüst, azt kudarcként éltük meg. A repertoárban szerepelt a Csiribiri, Íme, az emberke, A tücsök és a hangya, A rakoncátlan lángocska meséje. Ez utóbbi hatására a csoport a továbbiakban Lángocska néven lépett fel. A versenyeken túl társadalmi eseményeken is állandó résztvevőkké váltunk. Irodalmi műsort készítettünk Dobó István halálának 500. évfordulója alkalmából. A darab megjárta a Csillebérci Úttörő Tábort, de a Népművelési Intézetbe is meghívtak bennünket. Szakmai berkekben jegyezni kezdték a siroki színjátszókat. Mondhatni: országos ismertségre tettünk szert. Számomra mégis a legkedvesebb emlék az első fellépés, az első arany maradt. Később, amikor egyre sürgetőbben éreztem, hogy elsősorban festészettel szeretnék foglalkozni, átadtam a stafétabotot fiatalabb kollégámnak, Rajnavölgyi Vilmosnak.

– Az én első csoportom 1986-ban alakult, s már az első megmérettetésen sikerült arany minősítést szereznünk a Kamasz panasszal – folytatja a történetet Vilmos. – Továbbjutva egyhetes táborozást nyertünk Sástón. Szóval jól indult a Pafff színpad pályafutása. Itt ismerkedett meg a színjátszással Baráth Zoltán színművész is, aki azóta a Babszem Jankó színtársulat vezetője. A mai napig összesen 23 arany minősítés áll a Pafff színpad neve mellett, az utóbbi tizennégy évben zsinórban. Emellett a Miénk a tér! versenyek díjait, illetve számos fellépés és bemutató sikereit is elkönyvelhetjük. Hét alkalommal kaptunk Arany diplomát, azaz sikerült eljutniuk az országos gálákra is. Először 2008-ban a Bolond faluval, legutóbb 2018-ban a Szentiván-éji álom Mesteremberek jelenetével. Debrecenben többször is, Budapesten, Szekszárdon és Pécsen is sikerrel léptünk színpadra.

– Mondhatni, hogy 2014-ben a csúcsra jutott a siroki színjátszás. Debrecenben a Pafff és a Bendegúzok színjátszó csoport megosztva megkapta az Emberi Erőforrások Minisztériumának Különdíját is. Bár Pafff Színpadról beszélünk, valójában nem válogatott gyerekek alkotják a csoportot. Mindig az aktuális osztályom kapja meg év elején a lehetőséget. Aki jelentkezik, az bekerül, s hozzájuk igazítom az előadást. Sajnos, jó színdaraboknak híján vagyok, ezért az utóbbi években már többször is magam írtam meg a szövegkönyvet egy-egy mese alapján. Ezek közül a Szent Antal szerencséjére vagyok a legbüszkébb. A néhány soros meséből írt színdarab megjárta az országos versenyt is. Lelkes kis negyedikesekből az idén új csoport szerveződött. Ők már a kilencedik generáció. Az első bemutatófellépésen már túl is vagyunk. Hevesen játszottuk el a Fából vaskarikát, nagy közönségsikert aratva. Hasonló folytatásban bízunk… – fűzi tovább a sikertörténetet Rajnavölgyi Vilmos.

Gál Zoltán testnevelő tanár 1996-ban alapította meg a Bendegúzok színjátszó csoportot, mert kötelességének érezte, hogy tovább vigyék és erősítsék az iskolai színjátszás hírnevét.

– Mindig a saját osztályommal dolgoztam. Mint osztályfőnök, lehetőséget láttam a gyerekekben – folytatja Gál Zoltán. – Mára a hetedik generációval dolgozunk együtt. Az első Weöres Sándor megyei találkozón ezüst minősítést kaptunk, ami hatalmas lendületet adott. ­Aztán megtörtént a csoda! A siroki diákszínjátszás történetében nekünk adatott meg először az a lehetőség, hogy képviseljük iskolánkat a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó gáláján, 2006-ban. Az ország húsz legjobb csoportja közé került a Bendegúzok. Ez hihetetlennek tűnt. Az évek során sok tehetséges diákkal foglalkozhattam. A próbák jókedvűen, néha bosszankodva teltek. A legnagyobb gondot a darabválasztás okozta.

– Rendszerint cigány népmeséket dolgoztam fel. Sikert sikerre halmoztunk, hullottak az arany minősítések – nyolc darab – és a különdíjak, azonban úgy éreztem, másfelé is kell nyitnom. Népi balladákat kezdtem átdolgozni, színpadra írni, rendezni. Az első balladám, A fagyos király az Emmi Különdíját is megkapta, majd újabb és újabb színdarabok hozták a „kötelező“ aranyakat – foglalja össze a Bendegúzok vezetője az elmúlt 23 esztendő küzdelmeit és sikereit.

Sirok apraja-nagyja támogatja a csoportokat

Az iskola és a község vezetése, s minden siroki támogatja a diák színjátszókat. A nagyobb összeget kitevő utaztatások költségeit mindig előteremtik, a pedagógus kollégák gondoskodnak a helyettesítésekről. A jelmezek elkészítésében a szülők segédkeznek, az egyéb kiadásokra – díszletek, kellékek – is mindig akad pénz. Megértő figyelem kíséri ténykedésüket. Az emberek fontosnak érzik az ügyet, mert a színjátszás nemcsak szórakoztat, hanem tanít és nevel is. Magabiztos fellépést, empatikus viselkedést, a csapatban való működést és gondolkodást, jó beszédkészséget lehet szerezni általa. S végül álljon itt slusszpoénként a legfrissebb hír! Április 12-én a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó megyei fordulóján mindkét siroki színjátszó csoport arany minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy a Bendegúzok és a Pafff is továbbjutott a regionális döntőbe.