Eger látképe is megjelenik a Himnusz emlékérmén

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Himnusz megnevezéssel 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. Eger egy jellegzetes látképe is feltűnik rajta.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott rendezvényen Demeter Szilárd, az intézmény főigazgatója emlékeztetett arra: az emlékérme kiemeli annak a jelentőségét, hogy nincs másik himnuszunk, a két évszázada megírt és azóta a magyar néplélek részévé vált Himnusz ugyanis nem csereszabatos, hiába tettek kísérletet a Rákosi-rendszerben annak megváltoztatására.

– A következő kétszáz évben is minden ünnepi alkalomkor és minden határhelyzetben ezzel a fohásszal fordulhatunk Istenhez – tette hozzá Demeter Szilárd.

Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a jegybank hosszú évtizedek óta fontosnak tartja az értékőrzés, a figyelemfelkeltés és az ismeretterjesztés kulturális missziójának vállalását, éppen ezért az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket az ország kiemelkedő kulturális, történelmi és tudományos évfordulói alkalmából.

Az emlékérmék előoldalán Kölcsey Ferenc félalakos portréja látható, amint előlép az előoldal megosztott hátteréből. A költő ruházatába rejtve olvasható a költő vezetékneve. Az ábrázolás alatt egy korabeli toll utal Kölcsey Ferenc szerzőségére. A portré alatti két sorban olvasható az eredeti kézirat írásmódja szerinti "Hymnus" felirat, valamint a mű keletkezésének évét jelölő „1823” évszám.

Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a portrétól jobbra, függőlegesen a „MAGYARORSZÁG” felirat tünteti fel a kibocsátót. Az előoldal alsó harmadában bal szélen két sorban a „2023” verési évszám utal a kibocsátás idejére, valamint a „BP.” verdejel a gyártás helyére; jobb szélen a „15000”, valamint a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat jeleníti meg az emlékérmék névértékét.

Az emlékérmék hátoldalán a Himnusz szövegére és Magyarország ikonikus tájegységeire utaló képi elemek körpanorámaszerű ábrázolása látható. A költemény szakrális jellegére utalva a Szentháromságot szimbolizáló központi háromszögből három irányba sugarak vetülnek a tájábrázolásra. A háromszög körül, köriratban, az eredeti kézirat írásmódja szerinti „NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART HA KÜZD ELLENSÉGGEL” felirat olvasható.

A körpanorámában Kölcsey Ferenc szatmárcsekei sírhelye látható, valamint a Magyarország egyes tájait jelképező képi elemek közül Tihany, a Balaton, Szigliget, Esztergom, a Dunakanyar, Eger és Tokaj is kiemelkedik.