Az egri hóhérdombi dézsmaszék eladatik

CECILIA. KATOL. EGYHÁZ-ZENEI SZAKLAP. 1891. JANUÁR 10.

 Szép Mária-ünnepélyt - tartott az egri növendékpapság magyar egyházirodalmi társulata. (…) Mondanunk sem kell, hogy minden egyes szám kitünően előkészitve s az előadás müvészi szinvonalát megközelitőleg sőt itt-ott elérőleg begyakorolva, nemesen gyönyörködtette a nagyszámú diszes közönséget. Új volt a két vegyes-kari szám, melyhez a gyermek-hangokat a szomszédos érs. vall. fiunevelőintézet ének-kara szolgáltatta. Ezzel megtörtént az első lépés, hogy ez a két, nemcsak helyére, hanem még inkább czéljaira nézve szomszédos és rokon intézet vállvetve oldja meg azt a nemes feladatát, hogy egyesült ének-karával ne csak a közönségnek adjon élvezetet, hanem székesegyházunk chórusán, az anyaszentegyház szelleme és rendeletei szerint való igazi egyházi zene által, Istennek dicsőséget.

 HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZMÜVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 1910. FEBRUÁR 20.

Artézi kutunk.

 – Mindenki b. figyelmébe –

 Hogy az artézi kut, mily jelentős befolyással van az egészségre, azt nem kell vitatárgyává tennünk. Mióta nálunk az artézi kut furatott, a tifusz járvány megszünt. De mióta bedugult és megszünt folyni a víz, már a tifusz imitt-amott kezdett fellépni.

Most ismét rendben hozatott és van vizünk. Most tehát az a teendőnk, hogy ismét el ne apadjon. Ennek megőrzésére nemcsak az előljáróság jogosult, hanem a nagyközönségnek is saját érdekében kötelessége. Ha az előljáróság felhatalmazza a kisbirókat, hogy a kut körüli rendetlenkedőket, illetve olyanokat, kik annak bárminemü rongálását előidéző cselekményt visznek véghez – rendre utasitsa, sőt megis fenyithesse. Adják ki a taniró urak is, illetve világositsák fel a gyermekeket, az artézi kut áldásos volta felől és az ellen vétőket ők is fenyitsék meg. Maga a nagyközönség is legyen mintegy rendőr és ne türjön semmiféle oly cselekményt, parancsolja meg hozzátartozóinak, hogy a kutat kimélje. Csak így vállvetve lehet közremüködni a cél érdekében. Aztán kérjük az előljáróságot, hogy ne egyenes kifolyó-csövet alkalmazzon, hanem jól meggörbitetett, derékszögben megtört csövet. Mert ily csőbe, nehezebben lehet valami oly tárgyat bedugni, mely a kifolyást megakadályozná, ha akadna oly haszontalan, ki ezt megtenné.

Tüzrendészeti szempontból pedig, nem ajánlhatjuk eléggé, hogy a víz-tartály mégegyszer oly nagyra bővittessék ki. Mert száraz nyár alkalmával, mivel nincs folyó vizünk, honnan a szerencsétlenség idejében, merithetünk, nagyon jó szolgálatot fog ez tenni, mivel Hevesen, leginkább a vizhiány miatt terjedt a tüz és tette lehetetlenné a tüzoltók önfeláldozó munkáját. Az igy elkészitett tartályra alkalmaztassék aztán a „Rapid”, melynek segélyével a hordók könnyen megtölthetők. Elhiszem, hogy ezt könnyü leirni, megvalósitani nehezebb. Szent igaz! De egy kis jórakarat, az ügynek egy kis fölkarolásával, egy kis ambicióval lassan-lassan meglehet ezt valósitani. A mi kedves Főjegyzőnk, már sokat tett és fáradozott városunk érdekében, és reméljük, hogy most sem lesz szavunk „pusztába kiáltó szó”, hanem módját fogja találni annak: miként lehetne ezen „alapot” megvalósitani. Nem akarunk tervébe vágni, de mégis ajánljuk a gyüjtést vagy valamely mulatság rendezését e célra. Ha azonban a mi kedves Főjegyzőnk jobbat tud kitalálni – győzzön a jobb!

D. B.

 EGRI ÉRTESITŐ. HETILAP. EGYSZERSMIND A HEVESMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET KÖZLÖNYE. 1861. JANUÁR 20.

Hirdetmény.

A nagyméltóságu egri érseki uradalom részéről közhirré tétetik, miszerint az uradalom tulajdonához tartozó felnémeti hóstyán 55-ik sz. a. Csonka-korcsma beltelkével, ugyancsak a felnémeti hóstyán lévő ugynevezett kővágói dézsmaszék, a czifra hóstyán 109-ik szám alatti Galamb-korcsma beltelkével, a hohér parton lévő két dézsmaszék, a sánczi 300. szám alatt lévő korcsma beltelkével, a Széchenyi-utczán 223-ik szám alatt lévő Fáy-féle ház beltelkével folyó hó 22-ik napján reggeli 10 órakor az uradalom igazgatói irodájában felsőbbi engedelemből örök áron elfognak adatni, a korcsmára azonban megjegyeztetik: csak az épület s beltelek a korcsmáztatási jog nélkül fog eladatni, - mire a venni szándékozók kellő bánatpénzzel ellátva a mondott időben tisztelettel meghivatnak.

Eger, január 16-án 1861.

Bables István igazgató s ügyész