Csizmás kandúr elintézi: sikeres gyermekdarab a Gárdonyi Géza Színházban

Az egri színháznak van egy háziszerzője, Szőke Andrea, aki bármely klasszikusból kanyarít egy történetet, ráadásul a társulat színészgárdájára szabva. Az is szerencse, hogy van egy ihletett, és mindenre képes GGTánc, akik a látványos színrevitelt garantálják. Baráth Zoltán, a rendező is kéznél van (nem véletlenül lett az Év embere), aki biztos kézzel mozgatja a társulatot. A Csizmás kandúr mesejátékot február 21-én mutatták be egy délelőtti és egy délutáni premieren.

Persze, rendben kell lenni a szerzői jogoknak, tehát elég réginek kell lennie ahhoz a történetnek, hogy ne támasszon igényeket senki. A Grimm testvérek által leírt klasszikus Csizmás kandúr már ilyen lehet, de nyilván nem véletlen, hogy az egri produkcióban a Jacques Perrault féle francia változatot vették elő. Egyébként is a jelmezek és a zene miatt tanácsos volt ezt a sztorit a XVII. századba vinni. A címszerepre is találtak egy tehetséges fiatalt a társulatból Szőke Olivér személyében, akinek magasságát kettészelte ez a méretes térdig érő csizma, s a barokkos jelmez. Érdekes, hogy ez a mesealak igen sokszor női változatban is előfordul, nyilván itt adta magát a lehetőség, hogy volt egy rátermett ifjú, azaz kandúr.

Az alaptörténet az, hogy egy szegény, ámde szorgalmas molnár megöregedvén a három fia közül a legkisebbre csupán egy macskát hagy. Az ifjú kezdetben kevesli az örökséget, ám amikor arról kiderül, hogy az beszélni és cselekedni is tud, nem is akárhogy, már elfogadja azt, sőt megfogadja a talpraesett, és beszélő macska tanácsait. Olyannyira, hogy barátját, a kissé cselekvésképtelen ifjút, Baguette-tet (Kardos Kristóf) fényes partihoz és ezáltal tisztes vagyonhoz juttatja.

Az egri darab szerzője a franciás változatot választotta, s az általa költött szereplők is a magyar nyelvben a francia jövevényszavakból kölcsönzött neveket viselik. Bonbon a kényeskedő arisztokrata cica (Misurák Tünde), Razzia (Nagy Adrienn) és Majonéz (Szél Anikó) megannyi macska, s maga a főhős is, Blamázs, a csizmás kandúr seregnek-forognak ebben a történetben. Aki nem tudja követni a szövevényes sztorit, az se essen kétségbe, mert elvarázsolja őt a táncos macskák sziporkázó mozgása, Összesen heten táncolnak Engler Imre díszletében, Kovács Tímea pompás jelmezeiben, Emődi Attila szellemes koreográfiájára. Külön bravúr a helyszíneket, épületeket is megjelenítő árnyjáték (fekete színház), amely a táncosok és a koreográfus kreativitását dicséri. Ez egy gyerekelőadás esetében külön érdem. A zene korhű, igazi balettalap!

A meséből is ismert történet az, hogy miközben Baguette és kandúrja vándorolnak, a palota felé, mindenkit meggyőznek, hogy Bravó Királynak (Tóth Levente) Madam Balkonnak (Dér Gabi) és Möszijő Dossziénak (Lisztóczki Péter) mondják azt, hogy ők tulajdonképpen Carabas márki birtokán szorgoskodnak, s az ő alattvalói. Az úri társaság Madam Fondü (Klepács Andrea), Möszijö Parizer (Fehér István) valamint Lö Plafon (Baranyi Péter), és Desszert (Federica Usalti) mindezt elhiszik, és Csizmás Kandúr mesterkedése fényes kézfogóhoz vezet.

A csizmás kandúr mit üzen a gyerekeknek?

Hát azt, amit a való életben és a tévéműsorokban is tapasztalnak: jó marketinggel mindent el lehet érni. Így lesz Csizmás Kandúrból korunk embere egy coach, azaz kócs Baguette mellett, és önálló marketingszakember. Közben persze jól szórakozunk! Szőke Olivér az évadban több szerepben is kitűnt, most meg igazán meghódította közönségét, sokat fogunk még tapsolni neki! Emődi Attila teljesítménye is kiemelkedő koreográfusként. Mondhatjuk, hogy ez az előadás egy látványos táncjáték, mellette meg lezajlik a mese is. Baráth Zoltán rendező érdeme, hogy hagyta a tehetségeknek, hogy kifussák saját formájukat, s közbe persze egyben tartotta az alig valamivel több mint egy órás előadást. Mesteri!