Mindenki tehet a méhek fennmaradásáért, erről is szól az Líceumban látható kiállítás

A méhek és a méhészet világát mutatja be az a vándorkiállítás, amely május 21-én nyílt meg a Líceumban, a Tittel Pál Könyvtárban. A tárlat látványelemekkel tarkított, így van többek között méhecske útvesztő, nagyméretű mézcsorgató és méh dominó is. Oszlánczi Krisztina főigazgató a megnyitón elmondta, június végéig tekinthető meg a tárlat, mely Debrecenből érkezett, s Egerben csak itt látható.

– Három termünkben is beköltöztek a méhek. Fontos tudnivalókkal teli van a kiállítás, amit érdemes végignézni – mondta.

Bíró Péter, az Országos Méhészeti Egyesület Heves vármegyei szaktanácsadója is részt vett az eseményen, s pár érdekességgel szolgált.
– Nagy öröm, hogy eljutott ide a tárlat. Ez jó alkalom arra, hogy megismerjétek a méhek világát. A kiállítás anyaga leginkább a méhekről szól, de a beporzást – mely a méhek legfontosabb feladata – azt sok más egyéb rovar is végzi. Ezek vadon élők, nem tudjuk őket szaporítani, így ha kihalnának, az tragikus lenne – szólt az alsótagozatos iskolás gyerekekhez. Hozzátette, mindenki tud és tehet a méhek fennmaradásáért.

Elmondta, nagyon fontos a méhek védelme, s jó, ha erre már kiskorban felhívják a figyelmet.
– Olyan korban élünk, amikor több faj kihalására esély van. A házi méhek könnyebben tenyészthetőek, de segíthetünk például kiskert létesítésével, így biztosíthatjuk az élelemforrásukat – emelte ki.

Erről szól a SIÓ sajtóközleménye is. Mint írják, a színes virágoskertek létesítésével nemcsak az éppen uralkodó növény-divatirányzatoknak hódolhatunk, hanem a beporzók munkáját – és egyben fennmaradását – is segíthetjük. Aki kerttel vagy akár nagyobb erkéllyel rendelkezik, annak érdemes méhlegelőt is telepíteni, ami akár több száz vagy ezer méhnek biztosíthat kellő tápanyagot. Fontos szempont, hogy az elültetendő növényeket olyan, nálunk honos fajtákból válogassuk össze, amelyek kora tavasztól egészen késő őszig aktívak.

Talán sokan nem is gondolják, hogy a levegőben repkedő méhek mellett más zümmögő szövetségesek is fontos munkát végeznek a természet és az emberiség fenntartásáért. A legkönnyebben a dongó néven közismert poszméhek ismerhetők fel, hiszen zömök, dúsan szőrözött testük révén népszerű aktivistái az erdőszéli réteknek, virágos tisztásoknak. Nevük és hatalmas termetük ellenére békés kis rovarok, nem támadók, és fullánkjukat csak ritkán használják. Egyben ők a tavasz legelső hírhozói, hiszen elsőként porozzák be a korai virágokat. Őszi pusztulásuk része az ökoszisztémájuknak, egyedül a királynő telel át, így ő jelenti a túlélés zálogát.

A méhek általában társas lények, de számos olyan vadméhfaj található, akik inkább egyfajta magányos harcosként végzik tevékenységüket. A lucernák legfontosabb beporzói, a szabóméhek kisebb üregekbe vagy a növények száraiba telepednek, fészkük pedig olyan kis cellák sokaságából áll össze, amelyeket általában az általuk kivágott rózsafélék leveleivel bélelnek. Bár a zengőlégy egy rendkívül gyors szárnymozgású faj, tevékenységét leginkább a hidegebb éghajlatú és alpesi területeken végzi, de Magyarországon is mintegy 390 fajuk ismert.

Elsőre talán furcsán hangzik, de a szinte némán repkedő pillangók is éppúgy kiveszik részüket a beporzásból, mint zajosabban zümmögő társaik. A hatalmas, sok színben pompázó szárnyú nappali pillangók hosszú pödörnyelvük segítségével nyerik ki a legmélyebb helyekről a port, amit utána a következő virágra visznek. Közülük is kiemelkedik a kacsafarkú szender, amely az Amerikában őshonos kolibrikhez hasonlóan, villámgyorsan szálldogál kertünk virágai között.

A virágok általában nappal mutatják legszebb oldalukat – és ekkor vonzzák leginkább az apró virágporfutárokat is –, mégis léteznek olyan fajok, amelyek az éjszaka aktív beporzókkal alakítottak ki hosszú távú kapcsolatot. Minden bizonnyal az esti pávaszemes szender a leglátványosabb egyedük, hiszen nagy és színes szárnyán jól láthatóan rajzolódik ki a pávaszemre emlékeztető alakzat. Bár elsőre ijesztő lehet az esti órákban érkező rovar, mégis fontos, hogy amennyiben a házunkba tévedt, ne bántsuk, hiszen ő is fontos munkát végez bolygónk érdekében. Óvatosan tereljük ki az ablakon vagy finoman fogjuk meg és engedjük el a szabadban.

A megnyitó után Bíró Péter a magyar méhészeti ágazatról is szólt, azt mondta, nehezebb helyzetben vannak. Sok a nem valódi méz a piacon, azok elterjedtebbek, így a természetes mézet forgalmazók, termelők csak olyan áron tudják eladni a terméket, mely épphogy fedezi önköltségüket. Az országban húszezer, Hevesben 8-900 termelő küzd ezekkel a gondokkal.