Az elhunyt bányászokra emlékeztek Egercsehiben

Augusztus utolsó napján közös megemlékezést tartott Egercsehiben az Egercsehi Bányász Baráti Kör, a BDSZ nyugdíjas alapszervezete, az egercsehi és a szúcsi önkormányzat a Bányász Emlékparkban. 

Az emlékkőnél közösen énekelték el a himnuszokat a megjelentek, meghallgattak egy verset és Szántó Sándor ünnepi beszédét is. Elhangzott, ilyenkor mindig emlékeznek a régi ünnepekre, a vidám cimborákra, a földalatti műszakokra. Kedvesen csengő szó volt a bányásznap, az egész ország odafigyelt a fontos szakmára, azonban ma már csak külfejtéses ágazat és kőolaj és földgáz kitermelés folyik hazánkban. Szántó Sándor szerint nem tudni ma sem, mi vezetett ide, gazdasági érdekcsoportokat kiszolgáló hangzatos ideológiák, vagy az a gazdasági környezet, amelyben nem tudtak az elvárások szerint teljesíteni. Kiemelte, ma bizonytalan az energiaellátás, spórol a lakosság, az energiatermelésben ismét a szén felé fordultak, a politika is ezt teszi. Előtérbe kerül a bányászat, a szén és a nukleáris fűtőanyag használata, a szénhidrogének kutatása. Szántó Sándor szerint nálunk is ez történik, a 11 milliárd tonna hazai szénvagyonból 3-4 milliárd tonna kitermelhető, de hiába mondták, hogyan lehet mérsékelni a szenes erőművek környezeti hatásait, senkit sem érdekelt. Bányát újraindítani viszont nem egyszerű, nagyon sok pénzbe kerül és kell hozzáértő, tapasztalt munkaerő, hiszen a föld alatti munka veszélyes. Ugyanakkor szerinte a meglévő külszíni bányák előkészítése, a meddő letakarítás bezárásközeli állapotot mutat.

 A hogyan továbbról kifejtette, a földgáz- és a fakitermelés tele van kérdőjelekkel. A bányászok nem fogadják el, hogy minden rossz forrása a bányászat és a fosszilis energiatermelés. Higgadtan vették tudomásul a bezárásokat, a munkahelyek megszűnését, a hangsúlyok átrendeződését, ma pedig figyelik a politika vergődését. Segíteni akarnak, mint amikor jelezték, hogy baj lesz, ha nem változtatnak az energia koncepción. A bányászat tönkretétele szerinte egész Európában elhibázott politikai döntések sorozata, amelyet a globális pénzhatalom kényszerített ki. Beszélt a háborúban felrobbantott gázvezetékről, csővezeték elzárásokról, ami szerinte csak a drága amerikai cseppfolyós földgáznak kedvezett.

Szántó Sándor úgy véli, a szakmájuk egyes ágazatait elvehetik tőlük vélt vagy valós gazdaságossági, környezetvédelmi, klímapolitikai indokokkal, de a bányászok ünnepét sohasem, sőt a rendszerváltás óta már évente kétszer is ünneplik, visszakapva a Borbála napot. Az ország sok településén, ahol a bányászat jelen volt, megemlékeznek a napról, a régi szakmai sikerekről, a bányászat kultúrájáról, pozitív társadalmi hatásairól, a sokszor emberfeletti munkát végző bányászokról. Szerinte mindig kétarcú a nap Egercsehiben is, egyrészt ünnep, másrészt emlékezés azokra, akik életüket adták az egercsehi szénbányászatért. Nem csak a bányászok nagy családjának, hanem szűk családjuknak is mély fájdalmat okozott haláluk. Ilyenkor azonban a szakszervezet, nyugdíjas klub és önkormányzat együtt ünnepel.

A beszédet követően a jelenlévők megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét, valamint az egyesület kopjafáját is, amelyre Prohászka Rajmund emlékére került föl tábla. Az ünneplés jegyében jubileumi korsót is átadtak, majd fogadás és falunap következett.