1956 hőseire emlékeznek Heves vármegyeszerte

Hamarosan itt van október 23-a, nemzeti ünnepünk, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről emlékezünk meg. Heves vármegyeszerte is így tesznek, a legapróbb település is szervez ünnepséget. Válogattunk ezekből.

Van olyan hely, ahol már 22-én megemlékeznek. Ilyen például Szűcsi, ahol kedden 16 órakor ad műsort a Bajza József Általános Iskola nyolcadikosai adnak műsort. Markazon délután fél ötkor szentmise lesz, majd a Hősi emlékműnél megemlékezés és koszorúzás lesz. Ugyanezen a napon Egerbocson emlékművet adnak át a Kultúr-kertben.

Többnyire persze a napján tartanak ünnepségeket. Egerben, ahol forgalomkorlátozás lesz az ünnepi események miatt, 10 órakor a bazilikában szentmisével kezdődik a megemlékezés, majd 11 órakor városi díszünnepség lesz a Gárdonyi Géza Színházban, s ünnepi műsort adnak az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium diákjai, de kitüntetéseket is osztanak. Egyébként a Dobó István Vármúzeum kiállításai az Egri várban, valamint a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a Lenkey-ház és a Ziffer Sándor Galéria is ingyenesen látogathatóak.

Gyöngyösön szintén szentmisét hallgathatnak meg a hívek, majd 10 órakor kezdődik a megemlékezés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium diákjainak közreműködésével.

Füzesabonyban megszervezik a már hagyományosnak mondható FutAbonyt, a szentmise 11 óra 30-kor lesz a római katolikus templomban, majd a koszorúzás és az ünnepi műsordélután fél 5-től kezdődik. Verpeléten sem feledkeznek meg az ünnepről, az önkormányzat a Szabadság téri 156-os emlékműhöz vár mindenkit 9 órára, míg Lőrinciben 17 órakor hajtanak főt a hősök emléke előtt. Kiskörén 10 órakor kezdődik a műsor, melyet a helyi általános iskola diákjai adnak elő, majd emléktáblát is avatnak.

1956. október 23.

A kormány honlapján összefoglalta, mit kell tudnunk az emléknapról. 1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés. A diákfelvonulások után a Parlament előtt már több százezer fő hallgatta Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. A fegyvertelen tömegre a Rádió épületénél leadott véres sortűz hatására estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét, és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét.

Bár az elkövetkező napokban Nagy Imre törvényesen megalakult kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé, és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek, az orosz tankok november 4-én hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen. November 10-e körül a túlerő legyűrte a felfegyverzett civil felkelők ellenállását. A megtorlás elől százezrek menekültek el az országból, ám a Kádár-rezsim így is ezreket börtönzött be, és több száz forradalmárt kivégeztek.

A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. A hivatalos kommunista álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott, melyet „reakciós” és „köztörvényes elemek” szerveztek. Október 23-a emlékét csupán a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan.

Idehaza az 1980-as évek végén, a rendszer gyengülésével párhuzamosan kezdett ’56 valódi története nyilvánosságot kapni. Október 23-a jelképpé válását jelzi, hogy 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltotta ki a III. magyar köztársaságot.

Az új, demokratikusan választott Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

Az emléknapon hagyományosan a nemzeti lobogó felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Műegyetemnél, a Bem-szobornál, a Magyar Rádió épületénél, valamint a budapesti összecsapások színterein) emlékeznek meg az ’56-os hősökről és áldozatokról.