Így írtak Eger ostromáról a nemzetközi sajtóban

Dr. Bagi Zoltán Péter Eger 1596. évi ostroma a Fuggerzeitungban címmel tartott előadást a Végvári Konferencián októberben. Az egri vár ostroma kapcsán először a sajtó történetét elevenítette föl, a nyomtatás európai föltalálása után kezdetben röplapokon terjedtek információk, az első igazinak tekinthető újság az 1566-ban Velencében megjelent Noticial Scripté, aminek az ára egy gazzetta volt. 1568-tól kezdik Philippe Eduard Fugger és Octavius Secundus Fugger, az úgynevezett Fuggerzeitungokat, amit most az első német nyelvű újságnak tekintenek. A tekintélyes vállalkozók, pénzemberek a királyi udvarokból, katonai táborokból, a saját faktoraiktól, rokonoktól, barátoktól, híríróktól, hivatásos híríróktól szerezték be az információkat, 1568 és 1605 közötti időszakot ölelnek fel a 27 kötetbe foglalt 16 ezer közlés, levél.

A hírek származási helye az uralkodó székhelye, Prága, a magyarországi ügyeket intéző Mátyás főherceg és a kormányszervek székhelye Bécs volt, Eger 1596-os ostroma esetében azonban döntően a haditáborokból, Miksa főherceg táboraiból, Christof von Teuffenbach a felső-magyarországi Feldobris táboraiból érkeztek hírek Egerből. Három esetben pedig közvetlenül Egerből küldték az információkat, emellett a várból kiküldött, kimenekült személy beszámolója alapján adtak hadijelentést.

Minden mozzanatról szóltak híradások

A történész elmondta, a hírek részint az oszmán had felvonulásáról szóltak, amely 1596-ban a szultán vezetésével elsősorban Komárom, illetve Bécs felé vette útját, Eger elfoglalása időközben (Hatvan keresztény ostroma után) lett cél.

Szóltak hírek a végvár megerősítéséről, valamint a keresztény had mozgásáról. Az egyik a Miksa főherceg vezette fősereg, ami Hatvan alól Vácra, majd Esztergom, Komárom felé vonult. Úgy tűnt ugyanis, Budán jelentős török had gyülekezik, a vonulás során pedig igyekezett begyűjteni az érkező erősítéseket, a vármegyei csapatokat, nemesi felkelőket és végvári katonákat. Várták még a cseh rendi erőket, amelyek a török 1594-es hadjárata idején megérkeztek, de ezúttal elmaradtak. A Fuggerekhez érkeztek hírek az ostromról és egyebekről is, például arról, hogy Hatvan ostroma alkalmával Adolf von Schwarzenberg megbetegszik, és Egerben gyógyíttatta magát. A másik eset Christof von Teuffenbachhal történt, az általa vezetett haditanács sátrára fehér galamb szállt, s amíg a tanács tartott, ott is ült, s ezt jó jelnek vélték, úgy gondolták, Egert sikerül időben felmenteni.

Ennyien lehettek a védők és ostromlók

Dr. Bagi Zoltán Péter szót ejtett a seregek létszámáról is, amely mindig vita tárgya. A védők létszámával kapcsolatban több becslés is van, Claudio Cogonara szerint 3400-an védték a várat, általában ezt szokták elfogadni hiteles forrásként. Istvánffy Miklós 4500 főről írt, Pataki Vidor hétezerről. A Fuggerzeitungok visszafogottabbak, szeptember 18-i hírükben 5000 katonáról írtak, Miksa főherceg garamkövesdi táborából szeptember 23-án szintén ötezernél több fegyverforgató szerepel, Nyári Pál Egerből szeptember 26-án azt jelenti, hogy háromezren vannak bent védőként. Miksa főherceg szeptember 26-án hétezer főről küld információt. Ugyanakkor minden forrás megemlíti, mind a védő seregben, mind élelemben borzasztóan nagy a hiány.

Az Egerbe küldött erősítésben sincs egyetértés. Cogonara szerint a sereget vezető Trzka 100 gyalogos és 40 lovas vallonnal, valamint 400 német muskétással érkezik. Miksa főherceg és Istvánffy szerint Trzka 500 némettel és 300 vallon gyalogossal jön. Baranyai Decsi János azt írta, az olasz és német had mellett ezer muskétás küldött Miksa főherceg Egerbe, valamint Johann Jakob von Thurn-t 3000 fővel menesztette. Ortelius írása alapján pedig Trzka és Kinsky vezetése alatt német és vallon lovas és gyalogos egységek, valamint 500 muskétás érkezik, valamint Thurn öt zászlónyi gyaloggal.

A Fuggerzeitungokban jól nyomon követhetők szeptemberben a Miksa táborából érkező jelentések, amelyek szerint Trzka ezer lovassal és ezer gyalogossal indul útnak. Szeptember 30-án viszont Garamkövesdről már azt írják, von Teuffenbach az ostrom előtt háromezer jó zsoldost, köztük Thurn öt zászlóját Egerbe küldte, Trzka négyezer muskétással és 300 vallonnal szintén megérkezett a végházba. Innen származhatott a hétezer várvédős létszám.

A támadókról dr. Bagi Zoltán Péter elmondta, az oszmán had mindig a magyar hadtörténetírásban mindig százezer fő és háromszáz ágyú, a mohácsi csata óta ez így van. Edward Barton 600 ezer emberről ír, Mitrovicei Vrastislav Vencel 500 ezerről számol be, Hieronymus Ortelius 150 ezerről beszél. A Fuggerzeitungban található bejegyzések szerint a váci táborból 200 ezer törökről írnak, s arról, hogy Pestnél 10-15 ezer oszmán vert tábort. Garamkövesdről már százezres ostromló seregről írnak, köztük 15 ezer janicsárról, megemlítik, hogy sok az állat, illetve a seregben sok a fiatal, beteg és tapasztalatlan ember. Ugyanitt pontosítanak, 200 ezres, összeszedett hadinépről, köztük 30 ezer fegyverforgatóról, benne 10 ezer janicsárról adnak hírt. Bolgárok jönnek velük.

Ezt írta az egri vár ostroma közben a Fuggerzeitung

A város elhagyásáról is hírt adtak a korabeli források. Szeptember 20-án Nyáry írta Egerből, hogy aznap 1 órakor megérkezett a török had, a szultánt a következő napra várják, Tihamérnál verték fel a táborukat. Már a városban volt ellenállás, az egyes források szeptember 23-ra, illetve 26-ra teszik, Istvánffy az ostrom hetedik napjára, más pedig október 6-ra datálja. A Fuggerzeitungokban szeptember 26-a szerepel egy Egerből érkezett jelentés szerint, egy másik jelentést is idéz, ami az ostrom hetedik napjáról írja, hogy elhagyták és felgyújtották a várost.

A külső vár felrobbanásáról is több történet kering, egyes források szerint egy magyar vitéz tűzszerszáma hullott bele egy hordóba és felrobbantotta az annak alján lévő lőport, pánikot okozva. Más szerint asszony okozta a robbanást, Cselebi szerint pedig egy muszlim fogoly október 5-én. Szederkényi és Pataki október 5-re teszi, hogy a részeg vallonok égő dolgot ejtettek a lőporba. Istvánffy október 4-ére tették a külső vár robbanását.

A Fuggerzeitungokban a szerencsi, losonci táborokból, von Teuffenbachtól és Miksától szerepel értesülés, október 4-ére teszik mind a ketten az eseményt. A visszavert rohamok közepette a szél visszafújt egy, az ostromlók közé kidobni szándékozott tűzszerszámot, az robbantotta fel a lőport, a nagy veszteséggel és tűzzel járó esemény idején, a nagy füstben nyomulnak be a törökök a külső várba.

Miksa október 15-i jelentése szerint 14-én adták föl a védők a belső várat, amit már 14 helyen aláaknáztak. a jelentés szerint a zsoldosok a várat a vezetők akarata ellenére akarták átadni, hiába figyelmeztette őket esküjükre Nyáry és Trzka. Bécsben október 17-én az a hír járta, a törökök rohammal vették be a várta, 800 embert vágtak le. A sajóvámosi keresztény tábor október 20-án Miksa híreit erősítették meg, megemlítve, hogy a védők október 15-én vonultak ki és megtorlás is volt. Egy másik hír ugyaninnen azt taglalta, október 13-án reggel Nyáry feladta a várat, hiába akarta erről lebeszélni Trzka, sőt, egy pribék szerint Nyáry törökké lett és előkelő pasává tették.

Dr. Bagi Zoltán Péter végezetül elmondta, a Fuggerzeitung a köztudatban újságként él, de nem összekeverendő a mai sajtótermékek egyikével sem, sem hitelességében, sem információgazdagságában, sem szerkesztettségében. Bár vannak benne hamis hírek, próbáltak mindig első kézből érkezett információkat összegyűjteni.

A Dobó István Vármúzeum hetedik alkalommal rendezi meg az Örökségünk védelme és jövője elnevezésű kétnapos tudományos konferenciát. A megnyitóról itt írunk részletesen.