Vajon a Magyar Függetlenségi Nyilatkozat okozta a magyar szabadságharc leverését?

Idén 175 éves a Magyar Függetlenségi Nyilatkozat, 1849. április 14-én ugyanis a magyar országgyűlés kimondta a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását, és Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották. Ebből az alkalomból történelmi emlékülést tartott a Művelt Ifjúságért Alapítvány és az EKKE Gyakorló Iskola pénteken a Civil Közösségek Házában. Az előadássorozat többek között arra kereste a választ, milyen körülmények járultak hozzá a függetlenség kikiáltásához és volt-e negatív hatása a szabadságharc leverésében?

Az emlékülésen téma volt  a dicsőséges tavaszi hadjárat, a forradalom és szabadságharc parlamentje, Kölcsey Ferenc és az országgyűlési ifjak, a katolikus egyház és a szabadságharc viszonya, illetve a trónfosztások. Számos jeles előadó között Prof. dr. Hermann Róbert, Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnok tudományos helyettese tartott előadást e fontos történelmi eseményünk hátteréről.

A professzor elmondta: a Magyar Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésének és a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztásának közvetlen előzménye az volt, hogy 1849. március 4-én  Ferenc József császár Olmützben kihirdetett egy oktrojált alkotmányt, amely egységes birodalommá nyilvánította az osztrák császárságot, és részekre osztotta Magyarországot leválasztva róla Erdélyt, a Partiumot, Horvátországot és a Szerb Vajdaságot. Ennek eredményeként Kossuth Lajos és a vezető magyar elit úgy ítélte meg, nincs tovább értelme kompromisszumot keresni Ausztriával, hiszen a magyar állam létét vonták kétségbe. A függetlenség kihirdetésére harctéri sikerre is szükség volt, amely végül 1949 április elején következett be, amikor elkezdődött a dicsőséges tavaszi hadjárat, és Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél és Vácnál a honvédcsapatok diadalmas győzelmet arattak. Kossuth ezután joggal érezte úgy, hogy meg van az a katonai alap, hogy a függetlenséget célzó javaslatát az országgyűlés elé terjeszthesse. Április 13-án egy zárt ülésen meg is történt, és miután úgy ítélte meg, hogy a többség hajlandó ezt támogatni, április 14-én nyilvánosan is beterjesztette javaslatát a nagy nyilvánosság előtt zajló, a debreceni Nagytemplomban ülésező országgyűlés elé. A javaslatot végül közfelkiáltással fogadtak el, és április 19-én hirdették ki. 

A történész szerint a magyar hadsereg szerepe és jelentősége abban állt, hogy megteremtette azt a katonai alapot, amely által a függetlenség és a trónfosztás indokolhatóvá vált. Kossuth Lajos persze nem bízta a véletlenre és alaposan informálódott a hadsereg vezetőinek hangulatáról, a témában kapcsolatos álláspontukról. Az ügyben kikérte Görgei Artúr fővezér, Damjanich János, Klapka György, Gáspár András, illetve Aulich Lajos tábornokok véleményét. A terv nyílt ellenkezést nem váltott ki, Bem József és Perczel Mór is hasonlóan gondolkodott erről. Ennek ellenére a katonai vezetők mégis megdöbbentek a kihirdetéskor, hiszen azt gondolták hogy Kossuth mindössze egy jogfenntartó nyilatkozatot szavaztat meg az országgyűléssel, nem pedig egy végleges szakítást érvényesít a Habsburg-Lotharingiai-házzal.  A trónfosztás és a függetlenség kihirdetésének szükségességét azóta is sokat vitatják, de Hermann Róbert szerint tényleges negatív politikai következménye nem volt. Indoklása szerint a szabadságharcot leverő orosz intervenció nem emiatt következett be,  még jóval a nyilatkozat kihirdetése előtt fontolóra vették az osztrákok a behívásukat az országba. A Habsburgok  segítségkérése ugyanis hamarabb megtörtént mint a nyilatkozat megtétele - magyarázta a történész, majd a nyilatkozat szükségességével kapcsolatban kifejtette: egy nagyon erőteljes jogi gondolkodású magyar elitről volt szó, amely úgy gondolta, addig nem lehet a magyar államszervezetet normálisan rendezni és irányítani, amíg a tisztázatlan közjogi helyzet fennáll. Volt ugyanis egy király, aki lemondott (V. Ferdinánd) és őt követte egy olyan személy (Ferenc Józsefről van szó), aki nem akart magyar király lenni. Épp ezért az amerikai modellt kölcsönözték a magyar honatyák a jogrendbe, és egy kormányzó-elnököt választottak Kossuth Lajos személyében, aki a nádor és a miniszterelnök jogköreit gyakorolta, kormánya pedig közigazgatási és politikai szempontból konszolidálták a magyar államot.