Az apci kapus segítene, de már nem tud

– Ha belegondolok, hogy ősszel milyen jól álltunk és a harmadik, esetleg még a második helyben is gondolkodtunk, a tavasz eddig nem sikerült úgy, ahogy terveztük, vagy ahogy azt szerettük volna – magyarázta az 52 éves hálóőr. – Ez azért is zavar, mert nem sok van hátra a pályafutásomból, és nagyon szerettem volna érmet ebben az osztályban újra úgy, mint az néhány éve Visontán összejött.

Kozsa Tiborra a jövő héten térdműtét vár, ott derül ki, mit, vagy mit nem találnak a sérült testrészben.

– Ebben a szezonban annyi sérülés ért, mint még soha – folytatta a hálóőr. – Először Egerszóláton a vállam sérült, amelyet két hete két szteroid injekcióval sikerült 98 százalékosra javítani. Most porccal küszködök, de lehet, hogy egyben szalagsérülésem is van. A vállsérülés óta elért egy szerencsére csak enyhe részleges combizom-szakadás, amit követett ez a korábban nem térdnek tűnő sérülés. Ezek miatt több meccset hagytam ki, és ennek az idénynek számomra most már biztosan vége. Ráadásul a hétvégén csatárunk; Oláh Krisztián bokája megsérült és elvileg a szárkapocs-csontja is megrepedt.

A rutinos labdarúgó elmondta továbbá, hogy szinte soha nem tudtak úgy kiállni egyetlen mérkőzésre sem, mint az szerették volna. Hol kisebb sérülések, hol munkahelyi elfoglaltságok, hol betegségek, valamint érthetetlen játékos-eltűnések is sújtották a csapatot.

– Nálunk is akadt olyan játékostárs, mint Visontán, akit szintén nem engednek meccsre, de őt az egész szezonban – fűzte tovább gondolatait Kozsa Tibor. – A tavalyi védelmünk az eligazolások és a korábban elhangzottak miatt teljesen megváltozott, sőt, igazából az egész csapat más lett. Senki sem szeretnék megbántani, de szív nélkül nem lehet futballozni. A szezon elején még nagyon bizakodóak voltunk az igazolások számának köszönhetően, de sajnos nem mindenki volt képes úgy helyettesíteni a tavalyi csapatot, mint kellett volna. Pár hete itt vannak a Szívós testvérek, akik többet hozzá tudnak majd tenni a játékhoz. Ehhez gyors beilleszkedés szükséges, és fontos, hogy egyszerre is jelen tudjanak lenni a meccseken. Vagyis a sok igazolással sem sikerült összeszokott csapatot kialakítani. Edzőnk, Parádi János, akivel az öregfiúkban együtt focizunk, hozott értéket a társaságba, de ő is csak legfeljebb kétszer tudta úgy pályára küldeni a gárdát, ahogy azt tervezte. Viszont, ha játszott volna, szerintem többet segít, mert a mezőnyben nincs igazi vezéregyéniségünk. Sokan edzünk, ebben az osztályban talán sehol nincsenek ennyien a gyakorlásokon, mint nálunk, ám így is akadnak hiányzók, akik jobb formát mutatnának és az eredményekben is többet segítettek volna.

A megyei II. osztály állása

A kapus kifejtette: még hátra van az oda-vissza mérkőzésül az éllovas Domoszlóval, és lenne két kötelező győzelmük. A mögöttük álló több meccsel el vannak maradva, így nem lesz egyszerű az ATE számára a szezon vége.

– Most csak az maradt a részemről, hogy kintről szurkolok, szorítok és próbálom sugallni, hogy tegyék bele a szívüket mindannyian, legalább úgy, ahogy néhány játékos szokta, vagy éppen jómagam tenném – zárta szavait Kozsa Tibor.