Tarnamente SSZE: a „Jézus szíve brigád” kicsit kiégett

„Mióta a futballban dolgozom, így még nem láttam a vendégöltözőt a meccs után. Köszönjük!” Az elismerő szavak a Tarnamente Sport és Szabadidő Egyesület csapatának tagjait illették a nagyrédeiek részéről. A megyei II. osztályban szereplő újoncok úgy távoztak a szőlőskertiektől, hogy az öltözőben nem hagytak maguk után nyomot, de ami a fontosabb, szemetet, piszkot sem. Lám, így is lehet! A folytatás pedig hasonló hálát váltott ki.

„Tisztelettel megköszönöm, hogy ilyen szép tiszta rendet hagytak maguk után.” – tolmácsolta a Hevesi LSC II.-Hevesvezekény egyik vezetője a klub „takarító nénijének” szavait a tarnamenteieknek.

Ha idegenben így figyelnek a környezetükre és magukra a TSSZE tagjai, akkor milyen lehet az öltöző odahaza?

Kíváncsiak voltunk rá, hogy az otthonként kezelt hazai létesítményben is hasonló-e a helyzet, és egyáltalán mi váltotta ki a kétségtelenül dicséretre méltó kezdeményezést.

– Nincs pénzünk arra, hogy fizessünk egy „Marika nénit”, hogy takarítson utánunk, de azt gondolom, nem is kell – mondta a heol.hu-nak a Tarnamente SSZE szakosztályvezetője, Krisztián Gábor. – A pályakarbantartás, a fűnyírás, a hengerezés, a locsolás, a felfestés, az épület takarítása, a mezek mosása állandó és komoly erőfeszítést igényel hétről-hétre, miközben mindenkinek van magánélete. Mindezek mellett szeretnénk, ha csak kis lépésekkel is, de folyamatosan fejleszteni, csinosítani a létesítményünket, mely feladatokban ugyancsak egy szűk rétegre számíthatunk.

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy kimondjuk a háttér brigádunk kicsit túltolta, ami hosszabb távon nem fenntartható és elvárható.

Ezt a néhány főből álló gárdát olyan emberek alkotják nálunk, akik társadalmi munkában, dolgoznak az egyesületért. Nyilván sokan megteszik ezt mások, más kluboknál is. Nagy köszönet jár érte, figyeljünk hát rájuk. A kezdeményezés lényegét az jelenti, hogy vigyázzunk a környezetünkre. Amikor idegenben játszunk, kitakarítjuk magunk után az öltözőt. Erre is igyekszünk figyelni, tisztelve a takarítók, a karbantartók munkáját. Idehaza ugyanezt elvárjuk mindenkitől. Többen, sokkal hamarabb végzünk és úgy, mint otthon, megtanulják a labdarúgók értékelni azt, ami itt van.

Krisztián Gábor kiemelte: lehet, hogy máshol máshogy van, de addig, amíg ennél az egyesületnél bármilyen tisztséget betölt, addig ezt így akarja viszont látni. Mindezzel azt szeretné hangsúlyozni, hogy a labdarúgók figyeljenek magukra és másokra. Érvényes ez felnőttre és fiatalra egyaránt, miként az edzői tisztséget betöltő szakemberekre is.

– Apró dolgok ezek, mégis egy közösség életében rendkívüli értékkel bírnak – folytatta a vezető. – Kiemelném, hogy mi is tanuló fázisban vagyunk, igyekszünk elfogadtatni a labdarúgóinkkal ezt a kezdeményezést, szeretnénk, ha ez bennük is szokásként rögzülne. Adott esetben, ha vendégségbe megyünk és nem úgy hagyjuk maguk után az öltözőt, ahogy azt hirdetjük, már most elnézést kérünk érte, és erről is kérnénk visszacsatolást. Szentül hiszem, hogy minden csak rajtunk múlik.