Edzőjét gyászolja az FC Hatvan, egyben édesapját a Gyöngyösi AK csapatkapitánya

„Hejhej” – szólították eképp csapattársai a gyöngyösi ifiben. Márkus Tomi pedig figyelt és passzolt, méghozzá úgy, ahogy kevesen tették ezt a futballpályán. Pócs Tamás gárdájának kiemelkedő tudású középpályása aztán nem nevelőegyesületében teljesedett ki, hanem légiósként. Olyan fiatalon, 21 évesen szerződött külföldre, amilyen korban most a fia, Marci van. Ő jelenleg a Gyöngyösi AK kapitánya, ifjúként is a gárda vezére, aki vármegye I.-es gólkirályi címét nyáron még együtt ünnepelte édesapjával. 

Aztán jött az az őszi nap, amikor Tamás, eddig tisztázatlan körülmények között balesetet szenvedett, amelyből már nem tudott felépülni. Az 1970. július 2-án született hajdani labdarúgó 2024. január 7-én öröklétre szenderült. 

Ahogy gyászolja őt a Gyöngyösi AK, úgy a Füzesabonyi SC-nél és Gyöngyöspatán is kiteszik a fekete lobogót, nemkülönben pedig az FC Hatvannál, ahol évek óta utánpótlás edzőként számítottak rá. Nemcsak a pályán volt vezér, hanem a rábízott csapatok élén is. Fájdalom, hogy tudását már nem adhatja tovább a hatvani fiataloknak, ahol kimagasló közösségépítő tevékenységet végzett. Halálhíre vélhetően eljut Németországba és Indonéziába is, előbbi országban hét évig rúgta a labdát, míg Ázsiában egy szezont húzott le. Nyomot mindenhol hagyott, mert egyéniség volt, a futball azon művésze, akinek könnyedén engedelmeskedett a játékszer.