A karjában volt a fia, amikor agyonlőtték őket

A szakértők a tatárszentgyörgyi támadás áldozatainak sérüléseiről és azok következményeiről számoltak be.
   
A Pest megyei Tatárszentgyörgy cigánysorán 2009. február 23-án hajnalban Molotov-koktéllal felgyújtották egy háromgyerekes roma család házát, majd az égő házból menekülő apát és ötéves kisfiát agyonlőtték.  A vádirat szerint az egyik vádlott négy célzott lövést adott le a tűz elől menekülő 27 éves férfira és két kisgyerekére. Az apa és ötéves kisfia a helyszínen meghalt, a hatéves kislány súlyosan megsérült.
  
 Az orvos szakértők szerint az apa a közelről sörétes vadászfegyverből leadott lövésekbe halt bele. A boncoláskor kilenc sörétszemet távolítottak el a holttestből. A férfi halálát a szívet, a tüdőt, a májat és a főverőeret érő sérülések okozták, amelyek önmagukban is végzetesek lettek volna. Az orvos szakértők véleménye szerint a férfit legalább két lövés érte, és a gyors orvosi beavatkozás sem menthette volna meg az életét. A sérülésekbe néhány perc alatt belehalt.
   
A támadásban meghalt a férfi ötéves gyermeke is, aki két lövést kapott. Három sörét a koponyaüregbe hatolt, súlyos agyroncsolást okozva, kettő a mellkasba, azok a szívet, a főverőeret és a tüdőt károsították. A hasüregbe hatoló sörétszemek a májat sértették meg. Az orvos szakértők szerint az agyat, a szívet, a tüdőt, a főverőeret és a májat érő sérülések önmagukban is halálosak. A kisfiú az apjához hasonlóan perceken belül meghalt, életét a gyors orvosi beavatkozás sem menthette volna meg.
   


Az orvos szakértők a boncoláson készült fényképek bemutatásával kívánták bizonyítani, hogy a kisfiút az apja a karjaiban tartotta, amikor a halálos lövéseket kapták. A támadásban megsérült a férfi akkor hatéves lánya is. A szakértők szerint a sérülései nem voltak ugyan életveszélyesek, de a kislány is meghalhatott volna a lövöldözésben.
   
A per másodrendű vádlottja elfogultságot jelentett be az egyik orvos szakértővel szemben, mert állítása szerint egy korábbi büntetőügyében már adott szakértői véleményt, de a bíróságnak úgy nyilatkozott, hogy személyesen nem ismeri a vádlottat. Erről a beadványról a bíróság később dönt.
   
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében Kiss Árpádot, illetve testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.