Ősi területeit foglalja vissza a víz

Másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben továbbra is a dél-hevesi térségben, bár az elmúlt napokban a védekező falvak egy fokozattal már visszább léptek: Sarudon keddtől csak elsőfokú a készültség, Kömlőn az első fok megszüntetéséről döntöttek. Ugyanakkor a szakemberek szerint ha beleszaladunk egy havas, hideg télbe, és a lehullott csapadék nem csökken, könnyen lehet, hogy komoly épületkárokkal kell számolni tavasszal a tartós belvíz és a magas talajvíz miatt.

December elejére tetőződött az egész éves csapadék hatása: az idén mindössze két olyan hónap volt, a március és az október, amikor kevesebb eső esett, mint az éves átlag. A nyár végére a térségre hullott eső mennyisége elérte az éves átlagot, vagyis az 510 millimétert. December elejére a szakemberek már 850–900 milliméter csapadékról beszéltek. A helyzetet súlyosbította, hogy a tél első hónapja is sok esővel indult, a hónap első dekádjában lehullott a havi átlag, vagyis a 40 milliméter. A rendkívül esős év hatására a Tiszán hét árhullám indult el, de vízzel telítődött a talaj is. Az évbúcsúztatóra másodfokú belvízvédelmi készültség mellett készülnek.

Sarudon másodfokú belvízvédelmi készültség volt napokig, ahol a védekezés költségei elérték a milliós nagyságrendet.
– Négy szivattyú és 30 ember dolgozott egy hétig – összegzett dr. Petrovits János polgármester –, két helyen vált kritikussá a helyzet, a nyugati falurészen és a szivárgónál. Októbertől számítottunk arra, hogy nagy víz lesz, ezért az árkokat és az átereszeket tisztítottuk, de ekkora belvízzel még nem találkoztunk.

A polgármester szerint félő, hogy most csak lélegzetvételnyi időt kaptak. A hóolvadás ismét nehezítheti a helyzetet, ezért két szivattyút a faluban tartanak, és homokzsákokat is rendeltek.
– Nagyon fegyelmezett volt a lakosság, semmi probléma nem volt a védelmi munkák megszervezésénél – jelezte a faluvezető. – Habár most már első fokba visszaléptünk, a figyelőszolgálat marad, és vis maior keretre is pályáznunk kell, mivel a védelmi munkák költsége már milliós nagyságrendű.

[caption id="" align="aligncenter" width="344"] Sarudon nagyon fegyelmezetten tette a dolgát a védekezésben a lakosság. Képünkön a belvizet szivattyúzzák egy közeli csatornába. Fotó: Lénárt Márton
[/caption]

Kömlőn sokakban él még az 1999/2000-es esztendő emléke: a rekordvizes év után ugyanis házak tucatjai sérültek meg. A tartós alap nélküli vályogépületek falai megrepedtek, több életveszélyessé is vált. Így amikor idén az Egri úton tartósan megjelent az árokban a víz, sokaknak az évtizedes rossz emlékek jutottak eszükbe.
– A tiszanánai út vízmércéjénél 140 centiméter volt a legmagasabb vízállás, ez mostanra 118 centiméterre apadt – magyarázza Német István polgármester. – A belvíz szerencsére csak egy lakatlan ingatlant veszélyeztetett. Hogy mi lesz a tavasszal? Félő, nem múlik el károk nélkül.

Kattintson a nagyobb méretért!

Pélyen már sokkal rosszabb napokat éltek át. A belvíz a kertekben és a mezőgazdasági földterületeken is megjelent. A lakosok az épülő hanyi–tiszasülyi árapasztónál végzett munkálatokat okolják azért, hogy felborult a térség vízháztartása.
– Tény, hogy a munkálatok miatt több csatornát átvágtak, és ez a beruházás veszélyeztette a falu biztonságát, de mostanra a kivitelező helyreállította a kívánt állapotot – fogalmazott Ari Norman polgármester. – A mezőgazdasági vállalkozók hosszú ideje próbálják jelezni, hogy sérülnek az érdekeik az árapasztó építésével, de eddig csak csukott ajtókat találtak. A fagy most normalizálja a helyzetet, de tavasszal nagyon komoly vizekre számítunk.

A falu első embere egyébként a legfőbb bajt az 1986-os ágazati rendeletben látja, amely az árkok, átereszek karbantartását a lakosság kötelességei közé sorolta, ám erről senki sem vett tudomást.

Hatvanban az elmúlt 7–8 nap alatt már kétszer kellett másodfokú készültséget elrendelni a belvíz miatt. Korábban a Móricz Zsigmond út környékét veszélyeztette a jelentős mennyiségű csapadéklé, legutóbb pedig már több területre is kiterjedt a fenyegetettség. A Zagyva vízállása Hatvannál 318 centiméterrel tetőzött – a vízszint jelenleg is pár centivel a meder felett van –, de a közeli Jászteleknél 504 centimétert mértek, így ott harmadfokú készültséget kellett elrendelni. Hatvanban a Köztársasági úton folyamatosan üzemelnek a szivattyúk. A „Sóderos” tavak környékét a félméteres víz miatt nehéz megközelíteni. Itt a gépi munkákat csak a tartós fagy beálltával lehet elkezdeni – tudtuk meg Bátor Henriettától, a polgármesteri hivatal sajtóreferensétől. A Móricz Zsigmond utca környékén a kertekben is áll a víz. Keddre némiképp normalizálódott a helyzet, ezért Hatvanban a másodfokú készültséget elsőfokúra mérsékelték, de Heréden továbbra is másodfok van érvényben.

A dél-hevesi térségben a folyamatos szivattyúzás és a fagy hatására egyébként normalizálódik a helyzet: napok óta tartósan 6100 hektárt borít belvíz – ebből 1400 hektár vetés, 2350 hektár szántó –, mind az öt szivattyútelep működik. A sajfoki fullon, a napi átemelt vízmennyiség még mindig 800 ezer köbméter körül van.

– A főcsatornák jó állapotúak, az idén a Hanyi, jövőre a Sajfoki rekonstrukciója zajlik – jelezte Fejes Lőrinc szakaszmérnök –, a gondok inkább azoknál a részeknél vannak, amelyek egykori téesz-tulajdonból magánkézbe kerültek, és a gazdák nem fordítottak figyelmet ezeknek a karbantartására. Hajlamosak vagyunk arra, hogy mindig mindenért az időjárást és az esőzést okoljuk, pedig a folyamatosan jelentkező belvizes problémák kialakulásában az emberek is hibásak. Az utóbbi száz évben ugyanis beépítették azokat a mélyen fekvő területeket, amelyekről régen jól tudták, ezek „vizes részek”. Ma már léteznek olyan falurészek és üdülőterületek, ahol az épületek a mentesített ártéren állnak, tehát nem kell azon csodálkozni, hogy ezekben a teknőkben megjelenik a víz. A csoda inkább az, hogy az elmúlt száraz évtizedekben ezeknek a teknőknek a vízgyűjtő hatásával nem találkoztak a telektulajdonosok. Azok, akik a terület adottságait figyelmen kívül hagyva építkeztek, mindig is számíthatnak arra, hogy a belvíz gondokat okoz majd.