Közélet

2012.01.02. 14:04

A beszélgetés néha többet ér, mint a gyógyszer

Manapság már ritka, hogy valaki egy munkahelyen töltsön el 35 esztendőt. Dr. Bene Zsuzsanna, egerszalóki körzeti orvos azonban pontosan ennyi ideje gyógyít.

Pócsik Attila

Háziorvos

Fotó: Heves Megyei Hirlap

– Miért lett orvos?
– Gyermekkoromban sok időt töltöttem a nagynénémnél, aki ápolónőként dolgozott Budakeszin, a Korányi TBC-szanatóriumban. Nem volt családja, és sokszor, ha be kellett mennie dolgozni, elvitt magával a munkahelyére. Láttam sovány betegeket, s azt a szeretetet és gondoskodást, ahogy ő a páciensekkel foglalkozott. És láttam azt a viszontszeretet és hálát, amit ő kapott a betegektől. Biztos vagyok benne, hogy ez meghatározó volt. Aztán nyolcadikos koromban össze is vesztem édesanyámmal, mert én mindenáron egészségügyi iskolába akartam menni, ő pedig azt szerette volna, hogy vegyész legyek. Végül mégis Miskolcra felvételiztem fogászati asszisztensi szakra, s elvégeztem a gyermekgondozói szakot is. Jó tanuló voltam, és tanáraim is biztattak, ezért felvételiztem az orvosira.

– Szomolyai születésű. Hogyan került Egerszalókra?
– Miután elvégeztem az egyetemet, be kellett mennem a tanács irodájába, ahol közölték: hol vannak üres körzeti orvosi állások, amiket be kellene tölteni. Balaton, Tarnalelesz és Egerszalók közül választhattam, utóbbi mellett döntöttem. A férjem a megyei közúti igazgatóság főmérnöke volt, az ő munkahelyéhez is ez esett közel. De az is lehet, hogy ő már akkor sejtette azt a fejlődést, ami itt később végbement.

Kovács Gáborné dr. Bene Zsuzsanna

Egerszalók háziorvosa 35 esztendeje,

a település alpolgármestere

Született: Szomolya, 1951. márc. 23.

Család: házas, két fiú édesanyja

Hobbi: kertészkedés, olvasás és a háziállatok

– Mi volt az első nehézség frissdiplomásként egy idegen helyen?
– Minden (nevet). Az egyetem elsősorban elméleti képzés, más fiatal orvosként bekerülni egy kórházba, tapasztalt szakemberektől tanulni. Nekem a csecsemőktől az idősekig mindenkivel kellett foglalkoznom. Persze sokat segítettek a kollégák, a kerecsendi és verpeléti körzeti orvos, ám ők nem voltak mindig „kéznél”. Nekem kellett döntenem. De igazán nehéz a 24 órás készenlét volt. Ez olyan röghöz kötöttséget jelentett, ami embert, családot próbáló feladat volt. Színházbérletet soha nem vehettem, mert amikor előadásra indultunk volna, biztos, hogy közbejött valami. Ma már nagy segítséget jelent az egri központi ügyelet.

[caption id="" align="aligncenter" width="350"] Ismeri az embereket. Dr. Bene Zsuzsanna nehezen tudja elképzelni magát otthonülő nyugdíjasként. A gyógyítás az élete. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE
[/caption]

– Mi változott a kezdetek óta?
– Nem tudom azt mondani, hogy az utóbbi időben jobb lett: agyonadminisztráljuk magunkat. Régen sokkal több időnk volt a betegekkel foglalkozni, beszélgetni, ez pedig bizonyos helyzetekben többet ér, mint a gyógyszer. Ma többet bámuljuk a monitort, mint a pácienst. Persze a technológia, műszerek nagyon sokat fejlődtek, s az önkormányzat is segíti a munkánkat.

– Mire jut ideje a munka mellett?
– Mindenre, amire muszáj. Nem szeretem, ha valaki azt mondja: „nincs rá időm”. Nyilván szervezéssel jár, de az ember ne vállaljon el olyan feladatot, amit nem tud elvégezni. Kicsit félek is attól, hogy mivel fogom tudni kitölteni az időmet, ha majd nyugdíjas leszek. Nehezen tudom elképzelni, milyen lesz.

– Elgondolkodott az elmúlt esztendőkön?
– Nem készítettem számvetést, de biztosan szép kis könyvet lehetne kerekíteni az elmúlt évek történeteiből. Ennyi idő alatt családokat ismer meg az ember, s nagyon szoros kapcsolatok alakulnak ki. Az igazi családorvoslás az, ha a születésétől a haláláig egy orvos látja a családot. Sokszor volt rá példa, hogy egy famíliában előforduló problémát (magas vérnyomást, cukorbetegséget) hatékonyabban kezeltünk, vagy előztünk meg. A kudarcok, halálesetek a mai napig megviselnek, akkor is, ha gyógyíthatatlan betegről van szó. Amíg az én szívem is feldobog, azt mondhatom van értelme a dolognak, mert azt csinálom, amire annak idején tanítottak.

a település alpolgármestere

Született: Szomolya, 1951. márc. 23.

Család: házas, két fiú édesanyja

Hobbi: kertészkedés, olvasás és a háziállatok

Ismeri az embereket. Dr. Bene Zsuzsanna nehezen tudja elképzelni magát otthonülő nyugdíjasként. A gyógyítás az élete. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!