Ma már beszélhetünk mezőszemerei iskoláról

A mezőszemerei Nyílt Tér alkotótelep mára megkerülhetetlenül beírta magát a magyar művészettörténetbe, vallja a telepet Szirtes Jánossal közösen megálmodó Bukta Imre, aki már második évtizede a hétköznapjait is Mezőszemerén tölti.
A Munkácsy Mihály-díjas képzőművész azt mondja, ma is töretlenül hisz abban, hogy ennek az elöregedéstől, munkanélküliségtől, szegénységtől sújtott vidéknek menekülést hozhat, ha a művészek rátalálnak.
– Hiszem, hogy ez az egy út van, s reményt ad már az a változás is, amit az elmúlt tizenöt esztendőben elértünk, hiszen volt idő, amikor a művésztelep idegen testként volt jelen a településen. Mára – köszönhetően az új polgármesternek, Bukta Máriának – szerves egységként kapcsolódunk a faluhoz. Kölcsönhatásban létezünk, s ez reményt ad.

– Arról nem is beszélve, hogy ma már nyugodtan beszélhetünk mezőszemerei iskolálról, s ez tizenöt esztendő alatt szép eredmény – kapcsolódik a beszélgetésbe Szirtes János alapító művész tanár.
– Első alkalommal lettünk nemzetköziek az idén, hisz a szokásos két határon túli magyar képzőművész mellett idén egy szlovák és egy mexikói művész is a vendégünk – tudom meg hamarjában a művésztelepet vezető Kónya Rékától.

– Sok erőt, inspirációt kapok a többiektől, nagyon jó hely ez a  falu a művészeknek – osztja meg velem a mexikói Daniela Jauregui, miután közös nyelvünkre, az angolra rátalálunk. Épp az egyik ház teraszán fest. Alkotásának különlegessége, hogy darabokból áll, s a festmény kockáinak helyzetét változtatva újabb és újabb alkotás bukkan elő. Daniela egyébként  Most épp Magyarországon tanul, s párja a szlovák származású, de jelenleg szintén Mexikóban élő Stano Cerny is az alkotótábor vendége.

Egy szúnyogháló keretére fest éppen, amikor a kertben hozzá lépek. Mutatja is nevetve, hogy ilyen az, amikor lusta a művész: elég csak felemelnie a keretet, s ahogy mozgatja változik a kép. Vidám fickó, aki, a kérdésre, miért is él most a hazájától oly távol, Mexikóban, csak lazán legyint.
– Utálom a telet, Dél-Amerika sokkal barátságosabb.

F. Balogh Zsókával, az egri főiskola vizuális művészeti tanszékének tanárával aztán visszakanyarodunk Bukta Imre gondolataihoz.
– Romantikusnak gondoltam Imrét, amikor először mondta, hogy a művészek idecsalogatása mentheti meg a falut. Ma már úgy gondolom, van abban valami, amit mond. Jó lenne, ha valóban megindulna a fejlődés, persze nem szeretnék második Hollókőt. Csak módjával. [caption id="" align="alignleft" width="430"] Fotó: Benke Péter
[/caption]

Az idei művésztelep alkotói
Daniela Jauregui (képünkön), Stano Cerny, F. Balogh Erzsébet, Molnár Ágnes Éva, Bernáth Dániel, Horváth Levente, Madaras Péter, Kótai Tamás, Szirtes János és Bukta Imre.