Egymás tiszteletére szólította a szerbeket és a magyarokat Áder János

A magyar köztársasági elnök beszédében úgy fogalmazott: ahogy 320 évvel ezelőtt, úgy „ma sem mindegy, hogy milyen békét kötünk egymással, a körülöttünk élőkkel, végső soron önmagunkkal, és hogy mit hagyunk örökül az utánunk jövőknek.

Nekünk, kései utódoknak az a feladatunk, hogy egymás megbecsülésével őrizzük sokszínű hagyományainkat, kulturális örökségünket.”

Kifejtette: nem mindegy, hogy az utódok mit hagynak hátra, véres indulatokat vagy tiszteletet egymás teljesítménye iránt, kicsinyes ellenségeskedést vagy közös célokat, részvétlenséget a bajban vagy európai összefogást, „a 20. század sok-sok embertelenségét vagy a 21. század őszinte bocsánatkérését, a cinizmus sötét árnyait vagy annak bizonyságát, hogy hazánkért, közösségeinkért, európai kultúránkért érdemes közösen küzdenünk”.

Leszögezte: Szerbia és Európa számíthat Magyarországra.

Áder János hétfői felszólalásában rámutatott, hogy a történelem nagy háborúinak sokféle oka volt, a legtöbb csatában végül mégis két ellentétes erő küzdött meg egymással: a hódítók az egyik oldalon, s a hazájukat és életüket védők a másikon.

Zenta mellett 1697. szeptember 11-én vívták azt a véres csatát, amely véget vetett a másfél évszázados török uralomnak Magyarország területén. A 17. század végén „a Habsburgok irányítása alatt német, lengyel, orosz, velencei szövetségesekkel felálló seregek kezdték meg a törökök kiszorítását, zászló alá álltak magyar és szerb önkéntesek ezrei is, akiket nagy eszmék vezettek: közös örökségük tudata” – emlékeztetett rá az államfő.

„Mi, Kelet-Közép-Európa népei a kontinensnek olyan tájain élünk, ahol a sok szenvedésnek mindig csontig hatoló fájdalma volt,

de ahol e fájdalmas tapasztalatok – szerencsés időkben – a békés jövendőbe vetett remény forrásává nemesedtek” – hangsúlyozta.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a felszólalásában rámutatott: a zentai csata is azt bizonyítja, „közösen mindenre képesek vagyunk, de ha nem vagyunk egységesek, minden harcot elveszítünk”.

A 320 évvel ezelőtti győzelem után mindkét ország meg tudott erősödni. Magyarország az egyik legnagyobb támogatója Szerbiának, hiszen a két országot sokkal több köti össze, mint a Duna vagy Hunyadi János emléke, összeköti a közös múlt, hiszen ezen a területen évszázadok óta egymás mellett él a szerb és a magyar nép – magyarázta.

A szerb elnök kiemelte: a szerbek régóta tudják, hogy az Európába vezető út számukra Budapesten és Bécsen keresztül vezet, ezért is fontos a szomszédos országok támogatása. Aleksandar Vucic megköszönte Áder János és Orbán Viktor miniszterelnök támogatását Belgrád európai integrációja során. Rámutatott, hogy a két ország kapcsolata soha korábban nem volt olyan jó, mint most, a gazdasági kapcsolatok gyümölcsözőek, ami a két nép jólétéhez is hozzájárul, és a Szerbiában élő magyar kisebbség, valamint a Magyarországon élő szerb kisebbség is széles körű jogokat élvez.

Aleksandar Vucic hangsúlyozta:

Szerbia számára fontos Magyarország támogatása, ez erősíti Szerbiát.

Az erős Szerbia erős Balkánt és erős térséget jelent, ami minden itt élő számára fontos.

A díszülést követően Áder János és Aleksandar Vucic kétoldalú megbeszélést folytatott a szerb-magyar megbékélésről, amely 2013-ban kezdődött el, amikor a magyar és az akkori szerb köztársasági elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt Csúrogon.

Az áprilisban megválasztott Aleksandar Vucicnak és Áder Jánosnak ez volt az első hivatalos találkozója.

A két elnök részvételével megtartott zentai emlékülés előtt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár megnyitotta A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítást. Beszédében emlékeztetett: amint 320 esztendővel ezelőtt is csak közös összefogással lehetett legyőzni a közös ellenséget, most is Magyarország és Szerbia, a közép-európai országok, illetve az Európai Unió összefogásával lehet úrrá lenni a problémákon.