Áder János: feléljük a Föld „természeti tőkéjét”

Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt – közölte.

A világkereskedelem forgalma 1950 óta harminckétszeresére nőtt, a globális GDP-ből való részesedése 5,5 százalékról 21 százalékra emelkedett. A legtöbb gazdasági kutató pedig ennek a tendenciának a folytatását jelzi előre a következő évtizedekre – mondta az államfő.

Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a kereskedelem fő mozgatórugója az elérhető profit nagysága volt,

a gazdasági fejlődés modellje pedig a „kitermeljük, feldolgozzuk, használjuk, eldobjuk” képletére épült.

A siker az volt, ha ezt a folyamatot minél nagyobb sebességre lehetett kapcsolni – tette hozzá Áder János.

A termelési, kereskedelmi láncban azonban nem számoltuk bele azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket „ingyen” vettünk igénybe. Nem számított a légkör terhelése, a víz szennyezése, a biodiverzitás hanyatlása, az emberi egészségre káros tényezők felerősítése – közölte.

Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését. A kereskedelmi áruforgalom 80 százaléka ma hajón történik, amely ugyan a legolcsóbb közlekedési forma, de a környezeti lábnyoma óriási: a teherhajózás adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát. Ez meghaladja Németország éves kibocsátását, tizenötszöröse Magyarországénak és megegyezik 230 nagyteljesítményű szénerőmű éves emissziójával – mondta az államfő.

Rámutatott: az előrejelzések szerint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátásból 17 százalékra emelkedik a hajózás részesedése, amely több, mint az Európai Unió valamennyi tagországának teljes éves kibocsátása. Ráadásul a hajózás felelős a kén-dioxid-kibocsátás 13 és a nitrogén-oxid-kibocsátás 15 százalékáért – tette hozzá az államfő.

A köztársasági elnök elkerülhetetlen nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését, valamint azt, hogy a Párizsi Megállapodást a tengerhajózásra is kiterjesszék. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a kereskedelemben a reklámhordozó, tehát nem a fogyaszthatóságot erősítő csomagolás mennyisége sok terméknél megközelíti az eladott áru tömegét. Az ipar és a kereskedelem rengeteg műanyagot használ csomagolóanyagként – hívta fel a figyelmet Áder János.

Megjegyezte: ma percenként öntenek a tengerekbe egy kukásautónyi szemetet, és már Argentína nagyságú hulladéksziget úszik a vizeken. Úgy vélte,

ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyaghulladék lesz a tengerekben, mint hal.

Átlagosan 20-30 percig használunk egy műanyagzacskót, de a természetnek 200 évre van szüksége, hogy azt lebontsa – mondta Áder János, majd hozzátette: a műanyag mikroszennyeződések beépülnek a táplálékláncba, így „végső soron saját magunkat mérgezzük meg”.

Áder János szerint ideje jobb belátásra térni, cselekedni, és áttérni a környezetet kevésbé vagy egyáltalán nem terhelő csomagolóanyagok használatára.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban 2017. október 25-én.

MTI Fotó: Illyés Tibor