Áder János: a migrációs válság egyben bűnügyi kérdés is

A menekültek szétosztását szabályozó kvóta kapcsán elmondta, nem fogadható el Brüsszelnek az a „lopakodó jogalkotása”, mellyel bővíteni próbálja a hatásköreit, miközben erre az alapszerződés nem jogosítja fel. Hozzátette, a máshonnan érkezők befogadása nemzeti jogkörbe tartozik, így a kvótaügy egy szuverenitási kérdés.

Rámutatott, hogy a kvótát nemcsak Magyarország, de mások mellett Csehország, Szlovákia és Lengyelország sem fogadja el, miközben a „másik oldal” a szolidaritást hangsúlyozza. „Legyünk szolidárisak! De mivel? A bajba jutott emberekkel vagy a korábbi rossz döntésekkel?” – tette fel a kérdést Áder János, aki szerint rossz politikai döntés volt, hogy nem zárták le időben a határokat, így a tagállamok kiszolgáltatottá váltak.

A migrációs válság lehetséges megoldásai között megemlítette, hogy meg kell teremteni az esélyt a kibocsátó országokban arra, hogy az emberek inkább otthon maradjanak. „Ne hozzuk ide a bajt, hanem vigyük oda a megoldást” – mondta.

Szerinte Szíria újjáépítéséhez egy új Marshall-tervre lenne szükség, és ehhez az unión kívül az Egyesült Államoknak, Kanadának, Ausztráliának és Kínának is hozzá kellene járulnia.

A probléma egyik oka – fejtette ki -, hogy az elmúlt hatvan évben négy-ötszörösére, vagy akár tízszeresére nőtt bizonyos afrikai és ázsiai országok népessége. Ezen országok vezetőinek végig kell gondolniuk, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal mennyi emberről tudnak gondoskodni.

A másik ok pedig Áder János szerint a klímaváltozás, aminek megoldásában nemcsak Európának van felelőssége. Mivel az Egyesült Államok vezet az egy főre eső emisszió tekintetében (ez háromszor annyi, mint Magyarországon), elkerülhetetlen az ország anyagi felelősségvállalása.

A köztársasági elnök kitért arra is, Magyarországon komoly tudás halmozódott fel az árvízi védekezésben, a vízbázis-védelemben és a víztisztításban. Ugyanakkor a világban jelenleg több mint kétmilliárd ember nem jut megfelelő mennyiségű és jó minőségű vízhez, miközben a szennyvíz 80 százaléka még mindig tisztítatlanul kerül vissza a természetbe.

A probléma megoldása a megelőzés lehet, ezért csak olyan ipari beruházásokat kellene engedélyezni, ahol garantálják, a felhasznált vizet megtisztítva juttatják vissza a természetbe, a már működő gyárakat pedig arra kellene „kényszeríteni”, hogy szűrőberendezéseket építsenek be – közölte.

Szerinte összességében 500 milliárd dollárt kellene évente költeni világszinten a vízügyi infrastruktúra fejlesztésére és a kockázatok kezelésére, míg jelenleg mintegy 150-200 milliárd dollárt költenek erre.

Áder János a közelgő országgyűlési választások kapcsán úgy fogalmazott, abban bízik, a pártok indulatok helyett érveket mérnek majd össze, a választópolgárok pedig nem pillanatnyi érzelmeikre, hanem a józan eszükre hallgatnak, amikor döntéseiket meghozzák.

Szólt arról is, Magyarország nagyot lépett előre az euró bevezetéséhez szükséges feltételrendszer teljesítésében, de a forint lecserélése alapos körültekintést igényel. Az ország minden polgárának az az érdeke, hogy az övezethez való csatlakozás semmilyen gondot ne okozzon – tette hozzá.