Egyetemes értékűek a világörökség magyar helyszínei

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezmény által védett magyarországi helyszínek kiemelkedő egyetemes értéket képviselnek, védelmük és fennmaradásukat szolgáló értékőrző használatuk közérdek. Az egyezmény 193 részes államával mára az egyik legelfogadottabbnak mondható, és eddig 1073 helyszín felvételét tette lehetővé a világörökségi listára világszerte.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, elsőként budapesti és hollókői helyszíneink kerültek fel a listára 1987-ben, azaz 30 évvel ezelőtt, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj pedig a világörökségi listára kerülésének 15. évfordulóját ünnepli idén.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a világörökségi helyszínek kezelését Magyarországon külön törvény szabályozza, amely kivételesnek számít nemzetközi színtéren, hiszen eddig csak néhány országban született hasonló. Magyarország kormánya a hazai épített és természeti örökség védelmét, megőrzését kiemelt prioritásnak tekinti, legyen szó hazai jelentőségű vagy világörökségi helyszínről – hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy fontos rekonstrukciós projektek valósulnak meg többek között a Nemzeti Várprogram, a Nemzeti Kastélyprogram és a határon túli kulturális örökség védelmét célzó Rómer Flóris Terv keretében. 2018 elején pedig Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal együtt beadja nevezését a Duna-menti római határerőd-rendszer, a limes felső szakaszának világörökségi helyszínné nyilvánítására – mutatott rá Latorcai Csaba.

Kitért arra is, hogy a Széchenyi 2020 keretében a GINOP Világörökségi helyszínek fejlesztése programja 2016 és 2018 között összesen 11,5 milliárd forintos keretösszegből biztosít forrást a világörökségi és világörökségi várományosi helyszínek magterületének turisztikai fejlesztésére, komplex és interaktív szolgáltatásokat nyújtó vonzerő kialakítására.

Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy az örökségért mindannyian felelősek vagyunk, és ezzel a konferenciával is azt szeretnék elősegíteni, hogy az örökség jelentősége a világörökség fényében megnőve méltó szerepet tölthessen be.

A konferencia külön figyelmet szentel a 2014-2018 között megvalósult műemlék-helyreállítási projektek, fejlesztések bemutatásának a Budapest – a Duna-partok, a budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen. A konferencia témái között szerepel a Városliget rehabilitációját célzó Liget Budapest projekt, a Pesti Vigadó és a Várkert Bazár helyreállítása. A délutáni kerekasztal-beszélgetésen négy világörökségi helyszín képviseletében osztják meg tapasztalataikat a gondnokságvezetők a világörökség cím nyújtotta turisztikai, gazdasági, társadalmi előnyökről.

Borítóképünkön hazánk egyik legkorábbi világörökségi helyszíne, a hollókői ófalu. MTI Fotó: H. Szabó Sándor