2018.08.16. 16:42
Boldoggá avatják a vértanúságot szenvedett csángó parasztlányt
A szent életű Antal Veronika Istennek felajánlott tisztaságát védelmezte gyilkosával szemben. Az eseményre szeptember 22-én kerül sor a vértanú szülőfalujában, a moldvai Nisiporestiben.
A Vatikán ez év januárjában ismerte el a ferencesek világi rendjébe tartozó moldvai csángómagyar parasztlány, Antal Veronika (1935–1958) vértanúságát. A szenttéavatási pert 2003 novemberében indították el, a vizsgálóbizottság több tanút, köztük Antal Veronika időközben megtért gyilkosát is meghallgatta. A tragédia hatvanadik évfordulóján így megnyílt a lehetőség a szent életű csángó lány boldoggá avatása előtt – adta hírül a magyarkurir.hu hírportál.
Antal Veronika 1935. december 7-én született az észak-moldvai Nisiporesti (Nisiporeşti) falujában, egy mélyen vallásos paraszti családban. A lány a csángó gyerekek hétköznapi életét élte, az iskola mellett szorgalmasan segített a ház körüli és a mezei munkában. Tizenhat évesen belépett a templomi énekkarba és a Szűz Mária Lovagjai társulat tagjai közé. Női szerzetesként képzelte el az életét, de a kommunizmus szerzetesrendeket feloszlató politikája meghiúsította ezt a tervét.
Végül a ferencesek világi rendjébe kérte a felvételét, tisztasági magánfogadalmat tett és kis cellát építtetett magának a szülői ház mellé. A lány mindennap részt vett a szentmisén és más templomi alkalmakon, amihez naponta át kellett gyalogolnia a nyolc kilométerre fekvő szomszédos Halasfalvára (Hălăucești), de rendszeresen látogatta a betegeket és a magányos időseket is, valamint imádkozni tanította a gyerekeket.
Kik is azok a moldvai csángók?
A moldvai magyarságnak több rétege van. Legkorábbi csoportjuk még a honfoglaláskor, határőrként maradhatott a Keleti-Kárpátok karéján kívül. A középkori magyar királyok aztán az ő megerősítésükre újabb magyar csoportokat telepítettek oda. Számukat gyarapították később az oda menekülő magyar husziták és a mádéfalvi veszedelem után oda települő székely csoportok is. Ők a ma Moldvában élő mintegy negyedmilliós római katolikus közösség, azaz a csángók ősei. Az évszázadok óta tartó erőszakos románosítás miatt – amelynek egyik fő terepe sajnos éppen a katolikus egyház – ma már csak mintegy hatvanezer főre tehető a magyar nyelvet használó moldvai csángók száma, ők anyanyelvünk egy archaikus, némely falvakban annak középkori állapotát tükröző változatát beszélik.
A vértanúság napja 1958. augusztus 24-én jött el számára, amikor Halasfalváról hazafelé tartva – útközben a rózsafüzért imádkozva – a mezőn útját állta Mocanu Pavel, aki szemérmetlen ajánlatot tett neki és erőszakoskodott vele. Antal Veronika tisztasági fogadalmára hivatkozva visszautasította a fiatalembert és teljes erejéből ellenállt neki. Támadója dühében végül negyvenkét késszúrással ölte meg őt. Másnap a mezei munkára sietők találtak rá: arccal a földre borulva, kezében a rózsafüzérrel, rajta egy kukoricaszárból font kereszttel – tette szörnyűségére ráébredve tette oda a gyilkosa.
Antal Veronikát már közvetlenül halála után szentként tisztelte szülőfaluja népe és a környékbeli közösségek is.