Megújult a Márton Áron püspök életét bemutató csíkszentdomokosi múzeum

A román politikai rendőrség, a Securitate irattárában Márton Ároné a legvaskosabb megfigyelési anyag, összesen mintegy 75 ezer oldalt tesz ki.

A püspök szülőfalujában szombaton megtartott eseményen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy Márton Áront nem tudta megtörni a kommunista hatalom, ő fáradhatatlanul szót emelt a népéért, az elnyomottakért. A politikus az egyházi vezető tanításaként említette, hogy „magunkért és az igazságért mindig bátran kell harcolnunk”.

Szerinte ezért nem lehet elmenni szó nélkül a székelység mai sérelmei mellett sem. Ezek között a marosvásárhelyi katolikus iskola zavaros és az orvosi egyetem rendezetlen helyzetét, valamint a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyét említette.

A múzeumavatás előtt a helyi plébániatemplomban ünnepi misén idézték fel a 122 éve született püspök alakját. Prédikációjában Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kijelentette: Márton Áron áldozó papként, bíróként és tanítóként is „a tökéletesség fokán állott”, ezért örök eszménykép a népe számára. Hozzátette: ezért kell imádkozni boldoggá, majd szentté avatásáért.

A bírói nagyságát azzal példázta, hogy Márton Áron a kommunista börtönből szabadulva úgy számolta fel a kommunista állam által támogatott békepapi mozgalmat, hogy megbocsátott eltévelyedett papjainak, akiknek azonban ezt megelőzően lelki gyakorlatot kellett tartaniuk.

Az érsek felolvasta azt a táviratot, amelyet II. János Pál pápa jegyzett, amikor jóváhagyta a püspök hatodik nyugdíjba vonulási kérelmét. Az azóta szentté avatott pápa „az Úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának” nevezte Márton Áront.

Az ünnep részeként felolvasták Márton Áron püspök 1972. október 29-én Csíkszentdomokoson elmondott szentbeszédét, majd először vetítették le nyilvánosan azt a nemrég előkerült négyperces filmet, amely 1972-ben készült Márton Áron püspökről a málnásfürdői római katolikus kápolna meglátogatásakor.

Zsidómentő és antikommunista

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején a római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal, és félig legálisan működött.

Borítókép: Márton Áron 1940-ben

Forrás: Wikipedia