A gyulafehérvári ígéreteket kérték számon a román parlament centenáriumi ülésén

A magyarság nevében és védelmében megfogalmazott kritikát az RMDSZ képviseletében felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor fogalmazta meg szerdán a parlament díszülésén, amelyet a románok által „Nagy Egyesülésnek” nevezett centenárium alkalmából tartottak.

A maszol.ro közreadta cikk szerint parlament két házának együttes ülésén az államfő mellett részt vett a két házelnök, Viorica Dăncilă miniszterelnök, a kormány tagjai, Margit hercegnő, a román korona őre, az alkotmánybíróság elnöke, a Nép Ügyvédje, egyházfők, nagykövetek és más közéleti szereplők.

Az elsőként felszólaló államfő rámutatott, a huszadik század eleji romániai politikai és kulturális elit szerinte példát mutatott előrelátás, elkötelezettség, áldozatvállalás terén.

A Nagy Egyesülésre azért kerülhetett sor és azért bizonyult tartósnak – tette hozzá az Klaus Johannis -, mert mindenki által elfogadott jogokat és szabadságokat szavatolt.

Az elnök ugyanakkor rámutatott, nem volt könnyű a román nép számára az elmúlt száz év, de az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődést ért el, a centenárium pedig az ünneplés mellett jó alkalom a reflexióra, arra, „hogy feltegyük a kérdést: jó irányba haladunk-e, vagy rossz úton járunk, amely egészen máshova vezet, mint ahova el szeretnénk jutni”.

Az államfő beszédében felhívást intézett a törvényhozókhoz, hogy mondjanak le azokról a törvényekről, amelyek „csak ártanak a román állampolgároknak”, és az európai követelményeknek sem felelnek meg.

A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as a Gyulafehérvári Határozat garantálta – jelentette ki beszédében a miniszterelnök.

Viorica Dăncilă maga idézte a történelmi dokumentum harmadik – az együttlakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó – pontját, amelyet az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számon kérni a bukaresti vezetőkön.

Szerinte a „ma is érvényes elv” arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Ezért nem ünnep ez a magyaroknak

Az RMDSZ nevében felszólaló Novák Csaba, Maros megyei szenátor beszédében emlékeztetett:

bár a rendszerváltás után javult a helyzet, Románia még távol áll az országban együtt élő nemzetiségek teljes egyenjogúságának a Gyulafehérvári Határozatban is rögzített megvalósításával.

Úgy fogalmazott: amíg a 100 évvel ezelőtti ígéretek nem teljesülnek, az erdélyi magyarok számára nagy veszteséget jelent az, ami románok számára a nemzeti célkitűzések megvalósulását jelenti. A szenátor kijelentette: párbeszédre, közös jövőképre, a többség és a kisebbség viszonyának rendezésére van szükség az országban.

„Romániának egy új jövőképet kell megfogalmaznia, és ennek része kell hogy legyen a többség és a kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is”

- mutatott rá az RMDSZ politikusa.