2020.06.18. 14:30
Brüsszel a nemzetek védelme helyett a külföldről finanszírozott NGO-k mellé állt
Az Európai Unió Bírósága ítéletében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, amely a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar törvény ellen irányult. A testület álláspontja szerint a szóban forgó jogszabály többek között a tőke szabad áramlásának elvébe ütközik, amely érvelés morális és jogi szempontból is aggályosnak tekinthető.
A Századvég Alapítvány a bírósági döntéssel kapcsolatos csütörtöki közleményében kiindulópontként leszögezi, hogy az Európai Unió Bírósága által támadott 2017-es magyar civil átláthatósági törvénynek – amelyet az Európa Tanács Velencei Bizottságának szempontjait figyelembe véve dolgoztak ki – nincs szankciós jellege, valamint a gyülekezési jog – alkotmányos keretek között – továbbra is gyakorolható Magyarországon. A jogszabály a nyilvánosságot és az átláthatóságot kívánja teljes körűen érvényesíteni a külföldről jelentős összeggel támogatott civil szervezetek vonatkozásában – teszi hozzá a közlemény.
Egyfelől
az Európai Unió Bírósága az említett döntésével olyan – magukat civilnek nevező, ám valójában hatalompolitikai eszközökkel élő – lobbiszervezetek európai ténykedésének kíván kedvezni, amelyeknek nehezen titkolható célja a többnyire külföldi finanszírozóik üzleti szempontjainak érvényesítése, illetve a politikai befolyásszerzés az Európai Unió egyes tagállamaiban
- mutat rá a Századvég Alapítvány, amely szerint miután a szóban forgó NGO-k külföldi finanszírozási háttere önmagában jelentős belbiztonsági kockázatokat rejthet magában, kérdésként merül fel, hogy Brüsszel a tagállami szuverenitást, illetve a nemzetbiztonsági szempontok érvényesítését miért tartja feláldozható értéknek a szóban forgó szervezetek működésének elősegítése érdekében.
A szakértői közlemény fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy
az Európai Unióban tevékenykedő, politikai nyomásgyakorlási szándékkal fellépő NGO-k mögött számos esetben nem európai, hanem tengerentúli finanszírozók állnak,
ebből fakadóan a szabad tőkeáramlás princípiumára való hivatkozás (amely alapelv az EU területén belül értelmezendő) súlyos jogi tévedésnek minősül.
A Századvég Alapítvány szerint kijelenthető, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése szélesebb utat nyithat a nyílt társadalom eszméjét hirdető, politikai babérokra törő lobbiszervezetek előtt az egyes uniós tagállamok belső viszonyai, valamint az európai politika befolyásolására, továbbá a nemzetállami keretek gyengítésére és bizonyos külföldi – adott esetben tengerentúli – érdekek artikulálására az európai politikai térben.
