Semjén Zsolt: a megoldás az, hogy erős és öntudatos Magyarországot építünk (videó)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az M1 Kárpát-medence című műsorának adott interjút.

2020 a nemzeti összetartozás éve, a Trianoni békediktátum századik évfordulójára sokan, sokféleképpen készültek mind az anyaországban, mind a külhonban. Ezeket a terveket felülírta a koronavírus. Ez a helyzet lehetőséget jelenthet vagy nyújthat nekünk arra, hogy a lelkünk mélyén megéljük akár a gyász pillanatait, akár a nemzeti összetartozásét. Mit gondol erről?

Valóban így van, hogy Trianon seb, Trianon egy magyar stigma és Trianon küldetés. Legalább három elemének kell lennie a trianoni megemlékezéseknek, az egyik nyilván a gyász. Az, hogy egy ország területének a kétharmadát, lakosságának a felét elcsatolják, és egyharmadnyi magyar kerül idegen, jellemzően ellenséges utódállamok impériuma alá, égbekiáltó igazságtalanság. Vérlázító Trianon története. A legpontosabban Aponyi Albert mondta 1920 januárjában Párizsban, hogy az, hogy vagy aláírja a szerződést vagy nem, olyan dolog, mintha azt mondanánk valakinek, hogy választania kell: öngyilkos legyen-e azért, hogy ne halljon meg. Ez a rögvalóság, ami ott történt. Tehát, Trianonnak mindig az alapérzülete a gyász. De ott van mellette a nemzeti büszkeség, hogy megmaradtunk, nem sok ország és nem sok nemzet élte volna túl azt a csonkítást, ami Trianonban történt. A harmadik az, hogy Trianon küldetés. Itt világosan kell látni a következőket. Az egyik, hogy az a felfogás, amelyik azt mondja, hogy ezer év jogán mindent vissza, ez nyilván irreális. Az, hogy majd az EU-ban megoldódnak a nemzetiségi problémák, ez naivitás. Az, hogy hát így vagy úgy megváltoztak az etnikai arányok és törődjünk bele, ez a mentalitás pedig árulás. A megoldás az, hogy meg kell haladnunk Trianont. A meghaladás pedig az, hogy egy erős és öntudatos Magyarországot építünk. Megtízszereztük az identitás őrzéshez szükséges támogatásokat. Ezer óvodát építettünk és újítottunk fel a Kárpát-medencében, a Sapientia egyetemtől, a II. Rákóczi Ferenc Főiskoláig a magyar állam tart fent egy nagyszerű egyetemi hálózatot a Kárpát-medencében. Tehát, az identitás őrzéshez és megerősítéshez mindent megadtunk. Ami paradigmaváltás volt, az a gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében, egy gazdaságfejlesztési expanzió. Soha nem látott nagyságú pénzt helyeztünk ki a Kárpát-medencébe, ami egyébként a magyar gazdaságnak is jót tesz. Száz évig hátrány volt az, hogy valaki magyar. Végre legyen egyszer előny, hogy valaki magyar! És ami a legfontosabb és a ma adható lehetséges válasz Trianonra, az a honosítás. Azáltal, hogy a kedvezményes honosítással egymillió egyszázezer ember élt, – beleértve a diaszpórában való állampolgárság megállapítást is – a közjogi nemzetegyesítést megcselekedtük. Aki magyar állampolgár akart lenni, bárhol él a világban, bárhol él a Kárpát-medencében, magyar állampolgár lehetett. Ezáltal a nemzet közjogi egyesítését megcselekedtük, ami az egyik legerősebb eszköz az asszimiláció megállítására, sőt megfordítására, plusz a gazdaságfejlesztés, plusz az identitásőrző támogatások. Az a helyzet, hogy egy visszaszoruló, gyenge országból, egy erősödő – nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medencében radikálisan változnak az erőviszonyok a javunkra – élni akaró nép vagyunk. A küldetés része, hogy meghaladjuk Trianont: megcselekedtük, amit a haza megkövetelt. Az az igazság, hogy egy csodálatos gazdagságnak vagyunk az örökösei: egy zseniális nyelvnek, egy heroikus történelemnek, és egy egyszeri és megismételhetetlen nagyszerű kultúrának. Ez a legfőbb megtartó erőnk, hogy érdemes és büszkeség magyarnak lenni.

Sok országban azonban 100 év elteltével is vegzálások illetve jogsértések érik a magyar közösségeket. Mit tehet az anyaország és mit tehetnek ezek a külhoni közösségek?

Ezt száz éve csinálják, tehát, nincs új a Nap alatt. Hol durvábban, hol kevésbé durván. Borzasztó dolgok történnek most Romániában, de a Duna-deltába már nem tudnak elvinni minket. Nyilván a magyar államnak diplomáciailag, támogatásokkal és minden módon a külhoni magyarság megtartására kell törekednie, ezért is írtuk bele az alkotmányba, hogy Magyarország nem csak felelősséget érez a külhoni magyarságért, hanem felelősséget visel. Ezért minden intézménynek, állami entitásnak államigazgatási felelőssége a külhoni magyarságról való gondoskodás. Ezer kritika lehet az EU-val szemben és ezek jogos kritikák is, a kisujját nem mozdította a határon túli magyarság mellett. De azért az látni kell, azt elmondhatjuk, hogy ha valami egy másik nemzetnek vagy nemzetrésznek vagy nemzetiségnek lehet az Európai Unióban, akkor annak követelése a külhoni magyarság számára nem lehet illegitim. Tehát, legitim például az autonómiának a követelése. Ha a tiroliakat megilleti, akkor a székelyeket ugyan miért nem illeti meg?

2020 egyben az erős magyar közösségek éve is. A koronavírus-járvány is megmutatta, hogy milyen erős a mi közösségünk, a mi nemzetünk, hiszen láthattuk, hogy milyen összefogás alakult ki és milyen erő rejlik ebben az összefogásban. Mit üzenhet a magyarság Trianonnak?

Itt is látszott, természetes volt, hogy a magyar kormány egészségügyi felszereléseket, maszkokat küld olyan nemzetrészeknek mint Erdély és Kárpátalja vagy a Vajdaság, akik nehezebb helyzetben voltak. Ez egy kényes kérdés, de nem akarok kitérni előle. A probléma az, hogy a magyar politikum egy része ezt ellenzi. Most nemcsak Szabó Tímea felszólalására gondolok, aki ezt a beszédet elmondhatta volna a bukaresti parlamentben is, amit a budapestiben mondott. Vagy Bauer Tamásra, aki tisztán elvi alapon ellenzi a határon túli magyarok támogatását, a velük való szoros együttműködést. Na most ez ott kapcsolódik Trianonhoz – ugyan kényes kérdés, de érdemes feltenni -, hogy miért következett be Trianon. A marxista és liberális válasz az, hogy azért, mert elvesztettük a háborút, amit Magyarország robbantott ki és rosszul bántunk a nemzetiségekkel, ugye a monarchia a népek börtöne és így tovább. Az osztrák-magyar monarchiát és a magyar királyságot egy példátlan szabadkőműves mesterkedés verte szét, ami lázította a nemzetiségeket, folyamatosan feketítette be Magyarországot és összeesküvésszerűen történt a trianoni békediktátum is. Akár „pc” erről beszélni, akár nem, ez egy fontos szegmense, hogy miért következett be Trianon. A másik pedig az akkori vezetőknek a teljes alkalmatlansága. Ugye indult a szabadkőműves Jászi Oszkártól, egységes ív vezet Jászi Oszkártól a teljesen alkalmatlan Károlyi Mihályon át az internacionalista Kun Béla kommunista terrorjáig. Minket nem a kis- és a nagy-Antant tett tönkre pusztán, hanem a belső ellenségeink. Az örök magyar tanulság: a külső ellenségeinket valahogy kezeljük, ha a belső ellenségeinket féken tudjuk tartani. A koronavírus tekintetében megint bebizonyosodott az, hogy van a politikumnak egy része a balliberális oldalon, akiknek a külhoni magyarság, a határon túli magyarság se inge, se gatyája, semmilyen lelki közösséget nem érez velük, számukra ők nem fontosak és ezért a magyar nemzetpolitikának tudatában kell lenni azzal, hogy alapvetően azokra a politikai erőkre számíthatnak, amelyek nemzetben gondolkodnak. Mi azt gondoljuk, hogy a magyar államnak nem az az értelme és célja pusztán, hogy a lakcímkártyákat kiállítsa, és az utakat megkátyúzza, hanem van egy transzcendensebb célja, a magyar nemzet fennmaradása. Mert a magyar állam a magyar nemzetnek a politikai önkifejeződése. Ezért a magyar államnak célja, hogy a magyarság megmaradjon, de a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha az elszakított területek élő magyarság is megmarad. Mert ha elveszik az erdélyi magyarság, a felvidéki, a kárpátaljai vagy a vajdasági, akkor az egyetemes magyarság csonkul meg. Az egyetemes magyarság fennmaradása válik bizonytalanná, ezért a magyar államnak alkotmányos küldetése a külhoni magyarságról való gondoskodás.