2021.03.08. 14:00
A saját útjukat járják az európai országok a vakcinabeszerzés terén
Míg az Európai Unió közös vakcinabeszerzése továbbra is lassú, az egyes tagállamok saját beszerzési lehetőségek után néznek, és egyre többen fordulnak a kínai és az orosz vakcinák felé.
Orosháza, 2021. március 6. A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinái az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelõintézet oltópontján 2021. március 6-án. MTI/Rosta Tibor
Forrás: MTI
Fotó: Rosta Tibor
Az Európai Unióban először Magyarország jelentette be, hogy kínai és orosz vakcinát is be kíván szerezni, az amerikai Pfizer és Moderna, valamint a brit AstraZeneca mellett, melyet az Európai Unió közös vakcinabeszerzés során rendelt meg a gyártóktól – írja a V4NA.
Magyarország január 22-én kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt Oroszországtól,
miután Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalást folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szijjártó akkor az orosz rbc.ru portálnak adott interjúban megerősítette, hogy országa készen áll az orosz vakcina használatára, miután oltóanyag-beszerzési problémák merültek fel az Európai Unióban.
A magyar kormányt ekkor még erőteljesen kritizálták és felelőtlenséggel vádolták
az orosz vakcinabeszerzéshez vezető tárgyalások miatt más EU-s tagállamok és a magyarországi ellenzéki pártok egyaránt.
A magyar kormány azonban azon az állásponton volt, hogy ha csak az Európai Unió rendkívül lassú vakcinabeszerzésére várnak, akkor júniusra is csak a lakosság egy kisebb részét tudják beoltani. Az orosz és kínai vakcina használatával együtt azonban júliusra már nyolcmillió embert be tudnak oltani a közel tízmilliós országban, jelentette be nemrég Orbán Viktor miniszterelnök. Vasárnapig így már több mint 980 ezer embert beoltottak Magyarországon, jövő szerdáig pedig további 400 ezer embert kapja meg a koronavírus-elleni vakcinát, ezzel az ország az első helyre kerül Európában.
Mára már számos uniós tagállam követné Magyarország példáját,
egyre többen fordulnak a kínai és orosz vakcina felé. Azt már februárban jelezte Németország és Franciaország is, hogy nyitottak a Szputnyik V felé, főleg miután a brit The Lancet-ben közölt tanulmány arra jutott, hogy az orosz vakcina 91,6 százalékos hatékonyságú. Németországban pedig a kínai vakcina felé is érdeklődést mutatnak.
Emmanuel Macron francia államfő már február közepén arról beszélt, hogy csak nemzetközi összefogással lehet legyőzni a vírust, ezért szorgalmazza az oltás felgyorsítását a világ minden táján, melybe beillesztené a kínai és az orosz vakcinát is a szükséges engedélyek beszerzését követően.
A francia európai ügyekért felelős államtitkár, Clément Beaune azonban a héten arról beszélt, az európai országoknak nem szabadna eltérnie az uniós eljárástól. Úgy véli, a szolidaritás mindenkinek előnyökkel jár.
A német egészségügyi miniszter Jens Spahn már január végén kijelentette, hogy nyitott az orosz és kínai vakcina németországi használatára. Spahn néhány nappal a kínai és orosz oltásokra vonatkozó kijelentése előtt, elismerte, hogy Németországnak oltóanyaghiánnyal kell szembenéznie, mely akár áprilisig is eltarthat. Ekkor
Markus Söder bajor miniszterelnök is felszólította az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy a „lehető leghamarabb” végezzék el a szükséges teszteket a kínai és az orosz vakcinákra vonatkozólag.
Szlovákiában a rendkívül súlyos járványhelyzet miatt, hiány van az egészségügyi dolgozókból és a visegrádi ország már az uniós társaitól kért segítséget februárban. A négypárti koalíciós kormány sem tud mindenben egyetérteni, ez különösen megmutatkozott a vakcina beszerzés kérdésében. Bár Szlovákiában már korábban is felmerült, hogy beszereznének orosz vakcinát, ezt akkor a kormánykoalíció egyik tagja, a Za ľudí megvétózta februárban. Ennek ellenére később 2 millió adag vakcinára kötött szerződést a gyártóval.
A vita az orosz vakcina beszerzéséről komoly válságot okozott a többpárti kormánykoalícióban.
A legkisebb koalíciós párt, a Za ľudí és pártelnök, Veronika Remišová szerint a miniszterelnök és az egészségügyi miniszter önálló akciója volt a Szputnyik V beszerzése. Ezt ugyanakkor maga Matovič cáfolta, szerinte az egészségügyi miniszter Marek Krajčí megkapta a párt vezetésének jóváhagyását az orosz vakcina megvásárlásához. A kormányfő kétmillió adag vakcináról állapodott meg Oroszországgal június végéig. Matovic pedig újabb bírálatot is megfogalmazott a Szputnyik V elutasítását illetően, és kiemelte, hogy annak az alkalmazását Magyarország mellett további 29 ország engedélyezte.
Januárban a szlovák miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kínai vakcina ellen sincs kifogása.
Igor Matovic az orosz vakcinabeszerzés kapcsán külön köszönetet mondott a magyar külügyminiszternek is, Szijjártó Péternek a segítségért.
Csehországban Szlovákiához hasonlóan szintén drámai a helyzet a koronavírus miatt. A járvány itt is rendkívül sok halottat követel, és a kórházak is tele vannak már. Csehországban az unió által engedélyezett három vakcinával oltanak jelenleg, ez azonban nem elég. Emiatt a cseh miniszterelnök és az államfő egyeztetése után rendeltek az orosz Szputnyik V vakcinából is, amit a lehető leghamarabb szeretnének már az országban tudni.
Bár Andrej Babis cseh miniszterelnök korábban ellenezte az orosz vakcinát, mivel az még nem kapott engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA), most már azon a véleményen van, hogy nem várhatnak erre az engedélyre.
Múlt héten kijelentette, akkor is alkalmazni fogják az orosz vakcinát, ha az még nem kapja meg az EMA engedélyét.
Csehország a kínai hatóságokkal is tárgyalt már a kínai Sinopharm vakcina beszerzéséről. Innen pozitív hírekkel tértek vissza, a megegyezés szerint Kína is hamarosan fog szállítani oltóanyagot a visegrádi országnak.
Március elején a lengyel köztársasági elnök telefonon tárgyalt Hszi Csin Ping kínai államfővel arról, hogy szállítsanak kínai vakcinát Lengyelországnak. A hírek szerint erre Kína hajlandónak mutatkozott.
Az osztrák kancellár már február elején szintén arról beszélt, hogy Ausztria készen áll a kínai és orosz vakcinák felhasználására és gyártására is. Sebastian Kurz február végén telefonon is egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Sputnik V vakcináról.
Ausztria Dániával és Izraellel közös koronavírus-elleni vakcina gyártásáról is tárgyalt.
A koronavírus elleni közös oltóanyag-fejlesztésről Jeruzsálemben tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel március elején.
A vakcina-csúcstalálkozón megbeszélték, hogy közös vállalkozásban kutatókapacitást hoznak létre második generációs oltóanyagok létrehozására, a koronavírus újabb változatai ellen is hatékony vakcinák kifejlesztésére és termelésére.
Borítókép: Kínai Sinopharm koronavírus-vakcina orosházi oltóponton / Rosta Tibor / MTI