2021.04.24. 23:07
Lukasenka a nemzetbiztonsági tanácsra bízná jogköreit
A fehérorosz elnök rendeletet készül aláírni arról, hogy államfői jogköreit a nemzetbiztonsági tanács részére engedné át, ha bármilyen okból nem tudná ellátni hivatali teendőit – ezt maga Aljakszandr Lukasenka jelentette be szombaton, akit a BelTa állami hírügynökség idézett.
Lukasenka szerint akadályoztatása esetében a miniszterelnök vezeti a nemzetbiztonsági tanácsot.
– Ha holnap nem lesz elnök, szavatolni tudják, hogy minden rendben lesz? Nem. Ezért erre az eshetőségre a következő napokban alá fogok írni egy rendeletet a fehérorosz hatalmi struktúráról. Ha például az elnököt lelövik, másnap jogköreit a nemzetbiztonsági tanács veszi át – hangoztatta a fehérorosz elnök Homel megyei munkalátogatása során.
Lukasenka ezzel összefüggésben felidézte, hogy összeesküvők egy csoportja merényletet tervezett vele szemben.
Mint mondta, különböző forgatókönyveket dolgoztak ki.
Lukasenka szerint az összeesküvők a karhatalom támogatására számítottak, és a hadsereg segítségével lezárták volna Minszket. Hozzátette, hogy a fővárosi áramellátás lekapcsolását is tervbe vették. Hangsúlyozta, hogy amennyiben sikerrel jártak volna az összeesküvők, úgy az „a legszörnyűbb polgárháborúba torkollt volna, amilyet még egy ország sem látott”.
A fehérorosz elnök szerint
az összeesküvők soraiba beépült a biztonsági szolgálatok egyik embere,
aki egy megvesztegethető tábornok szerepét játszotta.
– A mi ügynökünk volt. Ügyes fickó. Köszönet neki, sokat segített, és nem riadt vissza. Rajta keresztül akarták a hadsereget fellázítani – emelte ki Lukasenka.
Fehéroroszországi feszültség
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek.
A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldre, főleg Lengyelországba és Litvániába szökött önszántából vagy hatósági kényszerítésre.