A gyerekek védelmét ne a techvállalatok nyeresége határozza meg

Palkovics László, a Gyermek és ifjúsági jogok, lehetőségek és jóllét a digitális korban című rendezvényen angol nyelvű megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a történelemben először szembe kell nézni azzal a kihívással, hogy a gyerekek hogyan tudják produktív, kreatív és etikus módon használni az okoseszközöket és az internetet.

Azt mondta: nyilvánvaló, hogy az ilyen fejleményekért felelős technológiai szektornak – amely egyben a pénzbeli és adatbeli előnyök kedvezményezettje –,

nagyobb elszámoltathatóságot kellene vállalnia és aktívan járhatna el a gyermekek védelméért és a kockázatok minimalizálásáért. Ehhez EU-szintű hozzájárulás is elvárható.

A miniszter szerint az igazi tét itt az, hogy hogyan fog kinézni a homo digitalis, a holnap embere és világa, hogyan tudják továbbvinni azt az örökséget, amelyet rájuk akarunk bízni, ami a mi esetünkben az európai és a magyar nemzeti örökség. Hangsúlyozta, ebben

jelentős szerepet játszik a családok és a gyermekek digitális védelme.

Palkovics László emlékeztetett: mindezekre válaszul a magyar kormány 2016-ban megalkotta Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiáját, amely továbbfejlesztésének itt az ideje.

Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája már évek óta kiváló programokat kínál, példaként említve a Netmentor programot, a digitális médiaműveltséget a szülőknek, az Okos óvoda programot, valamint a folyamatos felméréseket, különösen a digitális gyermekvédelmi indexet és a „DigiMini”-t.

Magyarország meg akarja érteni ezeket a jelenségeket, hogy hozzáértő módon avatkozzon be.

Palkovics László kitért arra is: a konferencia témája azért is különösen fontos, mert az Európa Tanács ötéves gyermekjogi stratégiája idén véget ér, és megújítása még folyamatban van. Az elnökség konferenciájának témája szorosan kapcsolódik a gyermekek jogairól szóló új stratégia legfontosabb feladataihoz, nevezetesen annak megvitatásához,

hogyan alakultak a gyermekek és a diákok jogai a digitális környezetben, különös tekintettel a koronavírus-járvány alatti helyzetre.

A miniszter elmondta, a járvány alatt nagyon rövid idő alatt soha nem látott szintű együttműködés jött létre az oktatás világában az oktatás szereplői, a gazdasági és a civil szféra között, ugyanakkor az egyes országok nagyon eltérő módon reagáltak, különböző célokat fogalmaztak meg, és különböző megoldásokat és eszközöket helyeztek a védelem középpontjába. A Covid-19 járvány idején bevezetett kényszerintézkedések visszafordíthatatlan digitalizációt okoztak és fel is gyorsították az oktatásban – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, egy a járvány idején végzett magyar felmérés szerint az oktatás és a tanulás az öt legfontosabb olyan terület közé tartozott, ahol a digitális technológa a legtöbbet segített a polgároknak életük megszervezésében. Ugyanebben a felmérésben a megkérdezettek az oktatást jelölték meg elsőnek abból a szempontból, hogy mely területeket változtatna meg leginkább a digitalizáció a következő tíz évben – tette hozzá Palkovics László.

Magyarország jól teljesített a járvány idején az oktatási rendszerek helyzetének és kihívásainak nemzetközi elemzése alapján.

Magyarország ugyanazokat az intézkedéseket hozta az oktatásban, mint a világ legfejlettebb országai a járvány hatásainak csökkentéséért és a veszélyeztetett tanulók támogatásáért. Példaként említette az oktatáshoz való hozzáférést támogató digitális eszközök és tartalmak biztosítását, valamint a tanulók kiszolgáltatott csoportjainak pedagógiai támogatását.

Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek a járvány idején célzott támogatást nyújtottak az oktatásban érdekelt feleknek. Az állam továbbra is ingyenes és kedvezményes gyermekfelügyeletet biztosít a rászorulóknak, valamint további juttatásokat ad a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusoknak. A miniszter beszélt arról is, hogy

különösen fontos a digitális átmenet kockázatainak mérséklése, valamint a gyermekek és fiatalok jogainak és jólétének védelme.

Véleménye szerint a gyorsan változó digitális környezetben elkerülhetetlen a gyermekek jogainak újraértelmezése és átalakítása.

– Mindazonáltal a gyermekjogok harmonizációja nem áll meg a különböző nemzetek vagy akár kultúrák jogi és szabályozási gyakorlatának összehangolásánál, hanem szélesebb körben magában kell foglalnia azokat a kihívásokat, amelyek az új technológiákból, a változó kommunikációs formákból, a szocializációból, tanulásból, nevelésből és ezzel kapcsolatban a család és az iskola szerepéből adódnak – fejtette ki Palkovics László. Közölte,

a gyermekek digitális kompetenciájának fejlesztésén túl a családok és a gyermekek digitális védelme is hangsúlyosabb.

Palkovics László elengedhetetlennek nevezte, hogy a mindennapi életben használható mintákkal és módszerekkel nyújtsanak segítséget a szülőknek, óvodáknak és a tanároknak, a felnőtt társadalomnak. Fontosnak mondta továbbá a segítséget az intelligens eszközök használatából fakadó feszült helyzetek enyhítéséhez.