Kelet-nyugati konfliktus

2021.12.01. 22:57

A Kremlnek fontos, hogy Minszk elismeri a Krímet orosz területnek

A Kreml fontosnak tartja, hogy Minszk felfogása szerint a Krím-félsziget Oroszországhoz tartozik – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

– Természetesen nagyon fontos Lukasenka (fehérorosz) elnök tegnapi bejelentése arról, hogy a fehérorosz fél szerint a Krím de facto és de jure Oroszországé – mondta a szóvivő.

Lukasenka kedden a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímbe készül, amelyet Oroszországhoz tartozónak mondott. Kilátásba helyezte, hogy Fehéroroszországból repülőjáratok indulnak majd a félszigetre. Egyúttal felajánlotta, hogy állomásoztassanak orosz nukleáris fegyvereket országában, válaszul Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak arra a november 19-i kijelentésére, amely szerint ha az új német kormány többé nem akar többé atomfegyvereket állomásoztatni az országban, a szövetségnek fontolóra kell vennie, hogy keletebbre helyezze el őket.

Peszkov szerdán nem nevezte meg Putyin és Lukasenka tervezett közös krími látogatásának sem az időpontját, sem a helyszínét.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz parlament felsőházában azt mondta, hogy Fehéroroszországnak nem kell semmilyen új törvényt elfogadnia annak érdekében, hogy a Krímet Oroszország részeként ismerje el. Nemcsak az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam tagjaként, hanem olyan országként sem, amely tiszteletben tartja Oroszország szuverenitását, az ENSZ Alapokmányával összhangban.

– Ha valaki számára nem volt teljesen világos, nos,

Lukasenka elnök világosan elmondta, hogy a Krím de facto és de jure Oroszország része.

De facto mindig is az volt, de jure pedig a 2014-es referendum nyomán vált azzá – fogalmazott Lavrov.

A külügyminiszter nagyon komoly figyelmeztetésnek nevezte Lukasenkának a nukleáris fegyverek fehérorosz területen történő állomásoztatására vonatkozó kijelentését. Lavrov azt mondta, hogy a fehérorosz elnök nyilatkozatát a Nyugat felelőtlen politikája váltotta ki.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el és az annexiót Ukrajna területi épsége megsértésének tartja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyébként Aljakszandr Lukasenkát a tavaly augusztusi elnökválasztás eredményének meghamisítása miatt nem tekinti Fehéroroszország törvényes államfőjének.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában