Kásler: az onkológia fejlődése töretlen Magyarországon

Kásler Miklós a sajtótájékoztatón elmondta, a halálokok felében a keringési, 26 százalékában a daganatos megbetegedések játszanak szerepet.

Felidézte: Magyarországon az onkológiai kutatásnak, diagnosztikának, terápiának és epidemiológiai adatgyűjtésnek régre nyúló hagyományai vannak, és Magyarországon 1993-ban – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívására – összeállították a Nemzeti Rákkontroll Programot, az európai országok közül elsőként. Ezt a programot azóta folyamatosan megújítják és 2018-ban kormányprogrammá vált – emelte ki a miniszter.

Hozzátette: a program célja egy olyan nemzeti cselekvési program összeállítása és megvalósítása, amelynek révén a rákhalálozás jelentősen csökkenthető és a gyógyítás még hatékonyabbá válhat.

Kásler Miklós kitért arra, hogy a program felöleli a betegség megelőzésének, szűrésének, korai diagnosztikájának, terápiájának és rehabilitációjának kérdéskörét.

A miniszter a primer prevenció között említette a táplálkozást, a környezeti hatásokat, az alkohol és a dohányzás káros hatását. Mint mondta, 1993-ban elindult a méhnyakrákszűrés, ezt követte a 2002-ben elindított emlőszűrés, majd 2018-ban a vastag- és végbélrákszűrés lakossági szinten. A szűrések kapcsán megjegyezte, ezek eredményessége azonban nagyban függ a lakosság részvételi arányától.

Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy 2014-ben elindult a 7. osztályos lányok és az elmúlt tanévben a fiúk humán papillomavírus (HPV) elleni oltása. Ezt a nem kötelező, de kötelezően felajánlott oltást a korosztályba eső lányok 80, míg a fiúk 66 százaléka megkapta.

Kásler Miklós kitért arra is, hogy az oltások körében Magyarország „világhatalom”, hiszen sehol máshol nincs az oltási sorban tizenhárom kötelező védőoltás, az átoltottság pedig ezekből 98-99 százalékos.

Szintén előrelépést jelentett a prevencióban a Három generációval az egészségért program életre hívása, amely szintén a megelőzést, így a gyerekkori elhízást, a dohányzás megelőzését és a szűrővizsgálatokon való részvétel növelését helyezi a fókuszba. A programban eddig 143 praxisközösségnek 11 milliárd forintot juttattak – mondta.

A miniszter beszélt arról is, hogy a daganatok diagnosztikájában és a terápiában is számos előrelépés történt. Kialakították az onkológiai ellátás struktúráját, amelynek központja az Országos Onkológiai Intézet (OOI), négy regionális központtal és a hozzájuk tartozó megyei kórházi onkológiai osztályokkal. Megjegyezte, reményei szerint heteken belül átadják a salgótarjáni kórház onkológiai centrumát, ezzel lesz teljes a rendszer.

Kiemelte: az, hogy az OOI a 18 legmagasabban akkreditált európai intézet között van, lehetőséget teremtett arra, hogy magyar kezdeményezésre - huszonegy ország részvételével – létrejöjjön a Közép-kelet-európai Onkológiai Akadémia.

A rákdiagnosztika területei – a molekuláris patológia, a képalkotó eljárások és a labordiagnosztika – is fejlődtek az elmúlt időszakban, és ugyanígy a terápiás területeken is történtek előrelépések.

A miniszter az onkológiai sebészeti beavatkozások köréből kiemelte, hogy Magyarországon is elvégezték az első robotsebészeti műtétet. Beszámolt arról is, hogy számos új gyógyszerterápia jelent meg az ellátásban, több száz készítmény támogatása biztosított, a hagyományos kemoterápiák mellett az úgynevezett célzott terápiákon keresztül az immuno-onkológiai gyógyszereken át.

Kásler Miklós kiemelte, Magyarországon az onkológia fejlődése töretlen, a magyarországi sugárterápiás park korszerű és az Országos Onkológiai Intézet eddig ezer modern orvostechnológiai eszközzel gyarapodott 3,8 milliárd forint értékben.

Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a rákellenes világnap alkalmából sajtótájékoztatót tart az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2022. február 4-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt