2022.05.06. 06:32
Elakadt a fogaskerekű felújítása
A fogaskerekű rekonstrukcióját az összes érintett politikai aktor egybehangzóan támogatja – legalábbis a nyilvánosság előtt. Joggal feltételezhetnénk, hogy ennek fényében minden sínen van, és a 2017-ben indult, részben már meg is valósult projekt halad a maga útján. De nem! Valamiért megakadt, és menetrend szerint elkezdődött a politikai szkander. Az egymást hibáztató bábák között lassacskán elvész a legnagyobb fővárosi zöldberuházás.
Nagyon remélem, hogy nem történik meg a fogaskerekű bezárása
– nyilatkozta aggodalommal a Magyar Nemzetnek Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere, aki szerint elképzelhető, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros csendben igyekszik kihátrálni a fejlesztési projektből. Emlékeztetett rá: a felújítási terveket még Tarlós István főpolgármester idejében készítették el, de utódja hagyta, hogy azok szavatossága öt év után lejárjon.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a Budapest Közlekedési Központ (BKK) jogi álláspontjára hivatkozik, miszerint a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján a tervek érvényessége automatikusan meghosszabbodik, és bár a sajtóban politikusok részéről elhangzott, hogy ez a kötöttpályás közlekedésre nem vonatkozik, ez utóbbiról semmilyen hivatalos állásfoglalást nem kaptak egyik szakmai szervtől sem, ideértve a szaktárcát, az ITM-et is.
A Magyar Nemzet megkérdezte a fogaskerekű projekt egyik „szellemi atyját”, Dorner Lajost, a VEKE elnökét, aki szerint az engedélyavulás technikailag mellékes, ugyanis a dokumentumokat változatlan formában bármikor be lehet adni újbóli engedélyeztetésre, amelyek így gyorsan túljutnának a szakhatósági eljáráson. Neki éppen az az aggálya, hogy a főváros még ez ügyben sem tett lépéseket. Muszáj tisztázni: valóban kihátrálásra, sőt a fogaskerekű felszámolására játszik a főváros? E kérdést feltették Balogh Samu kabinetfőnöknek, aki egyértelművé tette: a főváros a fogaskerekű fejlesztésében érdekelt, nem a megszüntetésében. Sőt a céljuk az, hogy a turisták kiszolgálása mellett a hivatásforgalomban is aktív szerepet tudjon játszani. Számára éppen a kormány álláspontja nem teljesen világos. Mielőtt rátérnénk ez utóbbi felvetés vizsgálatára, foglaljuk össze a tényeket!
Mint ismert, a fogaskerekű ma valóban elavult, lassú, zajos és kihasználatlan. A helyzetet rontja, hogy alsó végállomása nem éri el a Széll Kálmán teret, a felső nem éri el a kirándulók célpontját, a Normafát. Ezenkívül vele párhuzamosan buszjáratok üzemelnek. A Széll Kálmán tér megvalósult rekonstrukciója során százmilliókért elkészítették a fogaskerekű majdani alsó végállomását, ahogy a hárommilliárdos, kormánytámogatással megvalósuló kerületi beruházás, a Normafa projekt is előkészítette a meghosszabbított vonal felső végének fogadását. Az újjászülető fogaskerekű nemcsak emisszióban, de állítólag sebességben és csöndességben is lekörözne minden más közlekedési módot, megteremtve a sűrű, átszállásmentes és fenntartható közlekedést. A terv tartalma ellen nem is emelt még kifogást senki. De akkor mégis, miért állt le minden, mi a probléma?
Balogh Samu május 2-án a városháza Facebook-oldalán a kabinetet hibáztatta, mondván: „A kormány egyetlen fővárosi önkormányzati közlekedési projektet sem tartott támogatásra méltónak a helyreállítási (RRF) és a közlekedési (IKOP Plusz) forrásigények összeállításakor. […] Hiába készültek el a tervek korábban a felújításra és a vonal meghosszabbítására, uniós források nélkül a felújítás nem indulhat el.”
Dorner Lajos szerint a lényeg pont az, amit a kabinetfőnök nem említ, hogy kettőn áll a vásár. Annak, hogy bekerüljön valami az uniós programok közé, mindenekelőtt kérni kell. Az érvényes tervek és engedélyek rendelkezésre álltak, de hagyták őket lejárni.
A főváros két és fél éve semmit nem tett az ügy érdekében, így nehezen gondolhatja azt a kormány, hogy a főváros szeretné ezt a projektet. Ha valóban akarnák, meg tudnák oldani a finanszírozást az EBRD vagy az EIB-hitelkeret terhére is. Onnantól kezdve volna jogos ostorozni a kormányt, ha hivatalosan kértek volna uniós forrást vagy hitellehívási lehetőséget, és azt a kormány megtagadta volna – vélekedik a VEKE elnöke, aki osztozik Pokorni Zoltán aggályában, miszerint a főváros ejteni akarja az egészet. Sőt attól is tart, hogy a Budapesti mobilitási terv felülvizsgálatánál a főváros végképp törli a fogaskerekű projektjét.
A hitelfelvétel kormányzati engedélyhez kötött, amelyet a kabinet eddig minden alkalommal megtagadott a fővárostól, hiába volt szó nagyságrendekkel magasabb megtérülésű fejlesztésekről, például további vadonatúj CAF villamosok, Solaris trolibuszok vagy modernebb autóbuszok vásárlásáról – állítja Balogh Samu. A kabinetfőnök azt is tagadja, hogy az ITS-ből a fogaskerekű projektjét kivették volna. Arról van szó, hogy ők elsősorban állami költségvetési szerepvállalással számoltak, ezért a kiemelt kormányzati finanszírozású projektek között szerepeltették. Balogh Samu azt is hangsúlyozza, hogy a főváros elsősorban az EU helyreállítási alapját (RRF) tartja alkalmasnak a fogaskerekű finanszírozására, mert az rövid távon felhasználható forrást jelentene, ráadásul itt kevésbé versenyezne más, magasabb megtérülésű projekttel. A főpolgármester ezért is kereste meg Pokorni Zoltánt, a XII. kerület fideszes polgármesterét, hogy járjon közre ennek jóváhagyása érdekében a kormánynál. Az a tapasztalatuk ugyanis, hogy ők bármit kértek eddig, az uniós források összeállításánál a kormány semmilyen kérésüket nem vette figyelembe – állítja a kabinetfőnök.
A tárgyalások helyett tehát folytatódnak a végtelen üzengetések, a vánszorgó vén fogas pedig csak csikorog tovább reménytelenül, a semmitől a semmiig.
Borítókép: Illusztráció