2022.10.22. 16:50
Koszorúzással, fáklyás menettel emlékeztek Budapesten az 1956-os forradalomra
1956 üzenete szól a fiatalokról, a szabadságról és a nemzet szabadságáról, amelyet kivívni és védeni kell – mondta Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az 1956-os Műegyetemi emlékműnél tartott koszorúzáson szombaton Budapesten. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen pedig úgy fogalmazott, hogy "a 20. század első felének sorscsapásai ellenére a magyarság soha nem mondott le a szabadságról, az őszinte szabadságvágy pedig 1956 őszén reménnyé változtatta a csüggedést és nemzetté a népet." Potápi Árpád János államtitkár a Bem téren mondott beszédet, a budapesti Fidesz és a Fidelitas a Corvin közben emlékezett meg a pesti srácokról.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott hagyományos fáklyás emlékmenet résztvevői a Szent Gellért rakparton 2022. október 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Tamás
Harrach Péter: 1956 üzenete a nemzet szabadságáról szól
Harrach Péter úgy fogalmazott:
"A forradalom bölcsőjénél állunk és fiatal forradalmárokra emlékezünk."
Rámutatott arra, hogy a forradalmat mindig fiatalok csinálják, ez látható a magyar történelemben is. Példaként említette többek között II. Rákóczi Ferencet, aki 27 évesen állt a szabadságharc élére, illetve a pesti srácokat, aki többnyire tizenévesek voltak.
Emlékeztetett arra, hogy a napokban búcsúztatták el Wittner Máriát, aki 19 évesen harcolt 1956-ban.
"Mi van a fiatalokban, amikor reménytelennek látszó helyzetekben is a forradalmat választják?" - tette fel a kérdést Harrach Péter. Válaszában úgy fogalmazott: ez a szabadságvágy. A szabadság azonban nemcsak az emberek személyes életében érvényesül, hanem a nemzet életében is. Legnagyobb ellensége pedig a félelem"
– tette hozzá.
"Rákosi Mátyás országában dermesztő félelem uralkodott; ezt a félelmet rázták le magukról azok a fiatalok, akik derűsen és bátran indultak el a forradalom útjára"
– jelentette ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.
Fotós: Bruzák Noémi / Forrás: MTI
Arra is kitért, hogy "az utóbbi 500 évben nagyrészt birodalmak uralma alatt éltünk": a török, az osztrák, a német és az orosz birodalom alatt.
"Néhány évtizede önállóak vagyunk, azonban vannak birodalomépítők, akik nem így gondolják. 56 öröksége arra is kötelez minket, hogy ezt a harcot is megvívjuk és újra kimondjuk: éljen a szabadság!"
– fogalmazott Harrach Péter.
Az ünnepségen beszédet mondott Szili Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója is, aki kiemelte: 1956 megmutatta, hogy a magát megszervezni képes fiatal közösség, az önmaga és társai igazáért kiállni képes egyetemista akadályokat nem ismerve, olykor nemzetformáló erővel tud fellépni a világ jobbítása érdekében.
Gulyás: a magyarság soha nem mondott le a szabadságról
A 20. század első felének sorscsapásai ellenére a magyarság soha nem mondott le a szabadságról, az őszinte szabadságvágy pedig 1956 őszén reménnyé változtatta a csüggedést és nemzetté a népet
- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Fotós: Kovács Tamás / Forrás: MTI
Gulyás Gergely kiemelte, 1956 hősei szabad hazát akartak nem csak maguknak, hanem a jövőnek is örökül hagyni.
Habár a küzdelmük esélytelen és reménytelen volt, a hősök mégis vállalták a biztos halált, és nem remegtek meg a bitófa árnyékában sem, mégpedig azért, mert tudták, hogy igazuk van
- mondta a miniszter.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, az 1956-osok tanúságtétele bizonyítja, hogy a küzdelem értelme nem csak a győzelem lehet, és hogy az igazság mögött nem mindig áll többség, de jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni.
A magyarság közös emlékezetének örökké részesei maradnak azok, akiknek lelke a nemzet szabadságáért szállt az égbe. Példájukkal, áldozatukkal ők jelenítik meg mindazt, ami a föld ezen határokkal körbezárt területét hazánkká teszi, és bennük testesül meg mindaz, ami nemzetté formálja a világban szétszóródott magyarságot
– fogalmazott a miniszter.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a hazaszeretet minden korban más feladatot ad: 1956-ban a haza szeretetét fegyverrel, a diktatúrával szembeni nyilvános kiállással, életáldozattal kellett bizonyítani.
Ma könnyebb, de megmaradásunk szempontjából nem kevésbé sorsdöntő időket élünk, amikor
"a hatékony nemzeti érdekérvényesítéshez nincs szükség Molotov-koktélra, elég lenne, ha a magyar közélet szereplői jobban szeretnék a hazájukat, mint amennyire gyűlölik a szabadon választott kormányt"
– mondta a miniszter.
Fotós: Kovács Tamás / Forrás: MTI
Gulyás Gergely szólt az ünnepségre Kárpátaljáról érkezett magyar és ukrán fiatalokhoz is. Azt mondta, Magyarországnak azért nem lenne oka szolidárisnak lenni Ukrajnával, ahogy az elmúlt években a kárpátaljai magyarsághoz viszonyult, de minden oka megvan arra, hogy segítsen egy olyan országnak, amely hősiesen harcol a saját szabadsága és szuverenitása védelmében.
"1956 nemzete csak azt mondhatja, hogy aki a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzd, az Magyarország barátja és pártfogoltja"
- hangsúlyozta a miniszter.
Az ünnepség végén megkoszorúzták a műegyetemi hősök emléktábláját, amelyen annak a kilenc hősi halált halt egykori hallgatónak a neve szerepel, akik részt vettek és meghaltak a forradalomban és a szabadságharcban.
Az esemény után hagyományos fáklyás emlékmenet indult a Műegyetem elől a Bem térre.
Szijjártó Péter: A magyarság soha nem mondott le a szabadságról
A külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán emlékezett meg a 66 évvel ezelőtti szabadságharcról és hőseiről.
A magyarság soha nem mondott le a szabadságról. Sem akkor, sem most. 1956 hősei a Külügyminisztérium homlokzatán – írta a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.
Potápi: 1956 forradalma az egész magyar nemzet forradalma volt
Potápi Árpád János államtitkár a Bem téren, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulóján tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: reménység gyúlt a szívekben, hogy Magyarország újra független, semleges és a nemzet érdekeit követő, valóban magyar ország lehet, amely visszanyeri nemcsak nemzeti jelképeit, hanem önbecsülését is.
"Mi is azért jövünk össze évről-évre, hogy 1956 reménysége buzdítást adjon a mindennapi küzdelmeinkhez"
- fűzte hozzá.
Potápi Árpád János felidézte a fiatalok szerepvállalását a forradalom kirobbantásában, majd kiemelte: 1956 nemcsak a magyarok ügye volt.
Egész Európában, főleg Közép-Európában mindenki feszült figyelemmel követte, hogy mi történik nálunk. Természetesen voltak - a kommunisták - akik a hatalmukat féltették, de mások saját szabadságukat remélték a magyarok győzelmétől, mondván: ha Budapesten sikerülhet, akkor sikerül Prágában, Varsóban vagy majd Bukarestben is - mutatott rá.
Fotós: Kovács Tamás / Forrás: MTI
Aláhúzta: még inkább így volt ez a Kárpát-medence magyarsága esetében, mindenütt, szinte éjjel-nappal hallgatták a magyar rádiót, fogadták a magyarországi rokonok és az ismerősök forradalmi híreit.
A magyarság egésze a forradalom és szabadságharc győzelmében bízott, mert abban látta önmaga felszabadulását is. 1956 az egész magyar nemzet forradalma volt - mondta Potápi Árpád János.
"Azokban a napokban megtörtént a csoda: nemzetünk döbbenetes gyorsasággal forrt össze történelmi egységbe. A kommunista rendszer, amely kölcsönös feljelentésre és besúgásra épült, hirtelen szembe találta magát a nemzeti egységgel"
– fogalmazott, hozzátéve: történt mindez nemcsak egy városban - itt Budapesten -, hanem az egész országban. A kommunista dogmák ellenében az egymásba vetett hit és bizalom lett úrrá a lelkeken - mondta.
Nem a fegyverek, hanem ez az ősi bizalom a nemzet tagjai közt okozta az első repedést a kommunista rendszeren. Nem a halál, hanem az élet tört magának utat 1956 októberében, amelyet "a vérgőzös birodalmi érdekérvényesítés, a tankok és a terror sem tudott elfojtani" - fogalmazott.
Kiemelte: 66 évvel ezelőtt egyik napról a másikra helyreállt mindaz, amely az évszázados hagyományokra épült. A nemzet egységesen állt ki az elnyomóival szemben.
"Jusson eszünkbe ez ma is, amikor szintén külföldi nyomásra akarnak magyart a magyar ellen fordítani" - szólított fel, megjegyezve: mindig voltak és vannak, akik kiszolgálják az idegen érdekeket. Ezeket akkor is és ma is külföldről támogatták és támogatják, mert a magyarság magától soha nem választotta és nem tűrte meg az ilyen embereket "
– közölte.
Fotós: Kovács Tamás / Forrás: MTI
Rámutatott: "egy apró nemzetáruló kisebbség" a józan többséggel szemben, sajnos minden korban velünk élt.
"Mi azonban mindig legyünk a magyar nép egységének pártján, legyünk a hit és a bizalom emberei"
- mondta Potápi Árpád János.
Az államtitkár úgy fogalmazott: az egységet ma nemzeti összetartozásnak nevezik.
Kitért arra, hogy az elmúlt években közjogilag egyesítették a világ magyarságát. Ezért is külön öröm, hogy a megemlékezésre érkeztek résztvevők a határon túlról is - fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy több mint 300 ezer külhoni magyar gyermek számára tették hozzáférhetővé a minőségi anyanyelvi oktatást. Több mint 5000 külhoni szervezet és intézmény működését támogatják napról napra és évről évre. A bölcsődétől a felsőoktatásig ösztönözik és támogatják a gyermekeket és fiatalokat a magyar oktatási intézmény választásában. Gazdasági eszközökkel is segítik a magyarság szülőföldön való megmaradását. Ma már egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni oktatási, kulturális és gazdasági értelemben, valamint a sport és a média szempontjából is - sorolta az eredményeket. Köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, amely mindig megbízható partner, ha a nemzet érdekében kell cselekedni.
Potápi Árpád János kiemelte, hogy ma a hazához való hűség és nemzetünk érdeke egyetlen dolgot követel: békét.
Békére van szüksége a kárpátaljai magyarságnak, békére van szüksége a háborús inflációval sújtott Európának. A szankcióktól várt béke ugyanolyan beteljesületlen marad, mint a Nyugattól várt támogatás 1956 idején. Kijelentette: nem nézhetjük szó nélkül, hogy újra a magyarokkal fizettessék meg az elhibázott szankciós politika árát.
Akik hűségesek akarnak maradni nemzeti hőseink példájához, azoknak állást kell foglalniuk a magyar nemzet érdeke mellett, a béke oldalán - rögzítette az államtitkár.
Az ünnepség résztvevőinek többsége a műegyetemi megemlékezésről fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre. A menettel arra a 66 évvel ezelőtt, október 22-án tartott diákgyűlésre emlékeztek, ahol a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és eldöntötték, hogy másnap, október 23-án a lengyel néppel való szolidaritás jegyében a Bem térre vonulnak. A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette, melyeket a forradalmat jelképező lyukas zászlókkal díszítettek. A platókon korhű ruhákba öltözött fiatalok integettek. Mögöttük egy legalább 100 méter hosszú, széles nemzeti színű szalagot a fejük fölé tartva haladt a résztvevők egy része, miközben a teherautók hangszóróiból korabeli dalok szóltak. A fáklyás felvonulás és a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt. |
Láng Zsolt: a szabadság a legnagyobb dolog, amit soha nem homályosíthat el a múló idő
A szabadság a legnagyobb dolog, amit soha nem homályosíthat el a múló idő és nem halványulhat azok példája, emléke sem, akik életüket adták érte - jelentette ki Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz elnöke, országgyűlési képviselő a budapesti megemlékezésen.
Fotós: Mónus Márton / Forrás: MTI
A kormánypárti politikus
a budapesti Fidesz és a Fidelitas közös, Corvin közben tartott megemlékezésén arról beszélt: a Corvin közről a pesti srácok felkelőcsoportja jut eszünkbe, az a mintegy négyezer ember, akik 1956-ban ehelyütt ragadtak fegyvert és vívtak reménytelen harcot a sokszoros túlerővel szemben. Esélytelenek voltak, egyenlőtlen volt a küzdelem és azt is tudták, hogy az életük a tét, mégis bátran harcoltak és 40-50 orosz tankot lőttek ki a környéken - mondta.
Az összegyűlt emlékezők előtt Láng Zsolt kijelentette: a felkelők erejét a szabadságvágy megsokszorozta. A hősies ellenállás azonban nem szabadságot, hanem halált, rabságot és megbélyegzést hozott nekik.
Több mint négyszáz józsefvárosi felkelő életét vesztette, a kádári megtorlás hónapjaiban pedig a VIII. kerületből mintegy 150 szabadságharcost ítéltek el, 23 embert halállal bűntettek - emlékeztetett, majd úgy fogalmazott: "ezek az elvett életek emelik szentté ezt a helyet, ahogy Budán a Széna teret is."
A politikus azt mondta, az 1989-es rendszerváltoztatás "a csodák ideje volt, egy tárgyalásos forradalom kora, amelyben végül 1956 igazsága győzőtt": elhagyták Magyarországot a megszállók, megszűnt a Varsói Szerződés és létrejöhetett a szabadon választott Országgyűlés.
Ugyanakkor meg kellett tapasztalnunk, hogy a békés fejlődés lehetősége csak időleges kegyelmi államot, ma ismét a nagyhatalmi erőpolitika idejét éljük - tette hozzá Láng Zsolt.
Kijelentette: tőlünk Keletre egy olyan véres háború robbant ki, amelyet jóakarattal, tárgyalásokkal el lehetett, el kellett volna kerülni. Olyan fegyveres küzdelem ez, amelynek árát az ukrán emberek tragédiáján túl Európa fizeti meg.
Fotós: Mónus Márton / Forrás: MTI
Geostratégiai játszma zajlik mérhetetlen áldozatokkal és gazdasági károkkal, aminek csak a megegyezés vethetne véget. Ezért van az, hogy minden józan európai ember, ahogyan a magyar kormány is következetesen a béke pártján áll - mondta, hozzátéve:
"a béke pártján, a normalitás pártján, nem pedig a fegyverszállítások, a mindennapjainkat elnehezítő célt tévesztett szankciók és a milliárdos spekulánsok oldalán".
Láng Zsolt hangsúlyozta, hogy a békéhez azonban erő és összefogás kell. A kormány ezért fejleszti a honvédséget, erősíti meg a határvédelmet és ezért "képviseljünk tántoríthatatlanul az érdekeinket Brüsszelben" - mutatott rá.
A politikus szerint elvárható lenne, hogy ebben a fellépésben politikai ellenfeleikre is számíthassanak. Nincs azonban egység és nincs meg a nemzeti minimum:
"a dollárbaloldal - amelynek mozgatója ma is az '56-os forradalmat leverő és a szovjet tankokat behívó kommunisták utóda, az Apró-villából államhatalmi erőszakot bármikor a lakosság ellen bevetni képes nárcisztikus pártvezető - most is a demokratikusan megválasztott magyar kormány és az emberek mindennapi biztonsága, nemzeti érdeke ellen szövetkezik itthon, Brüsszelben és Washingtonban"
– fogalmazott Láng Zsolt.
Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke, fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt: a pesti srácok és lányok az életüket áldozták hazánk szabadságáért és szuverenitásáért. Emlékeztetnek bennünket, ha nem állunk ki hazánkért, hazánk függetlenségéért és szuverenitásért, akkor egy nagyobb és erősebb birodalom földre kényszeríthet minket. De már nem csak hazánkat, hanem egész Európát - mondta.
Fotós: Mónus Márton / Forrás: MTI
Kijelentette: most is, a 21. században is érezzük a nyomásgyakorlást, "csak ma a csatát Brüsszelben vívjuk".
"Mi európaiak vagyunk, Európa tagjai (...), de még inkább magyarok vagyunk", akik megtanulták, hogy hazánk függetlenségét és szabadságát minden körülmények között meg kell védenünk
– mondta Illés Boglárka.
Renge Zsolt, a Fidelitas budapesti elnöke a 66 évvel ezelőtt történtekről azt mondta, hogy akkor "csoda történt" Magyarországon: egy szolidaritási megmozdulásból egy nap leforgása alatt forradalom nőtte ki magát és soha nem látott egységbe kovácsolódott a nemzet.
"1956 tanúsága számomra az, hogy az igazság akkor is igazság marad, ha az ott és akkor nem teljesülhet be"
– fogalmazott, hozzátéve: tanulság az is, hogy csak magunkra számíthatunk.
A megemlékezés végén a pesti srácoknak emléket állító szobornál koszorúkat helyeztek el.
