2023.04.18. 07:21
Macron megérti a franciák dühét, de védelmébe vette az intézkedést
Emmanuel Macron francia elnök megérti a nyugdíjreform ellen tüntető franciák dühét, hétfői televíziós beszédében ugyanakkor védelmébe vette a két napja kihirdetett jogszabályt.
Rohamrendőrök a nyugdíjreform elleni tűntetők által felgyújtott útakadálynál a párizsi városháza előtt 2023. április 17-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Teresa Suárez
Egyértelmű, hogy a reformot nem fogadta el (a többség), senki nem maradhat süket a társadalmi igazságosságnak és a demokratikus életünk megújításának ezen igényével szemben
– fogalmazott negyedórás, ünnepélyes hangvételű beszédében a köztársasági elnök.
Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült konszenzust találni az általa szükségesnek nevezett reform kérdésében, amelynek keretében 62-ről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, s amelyet a franciák több mint kétharmada elutasít a felmérések szerint.
Emmanuel Macron bejelentette: „új munkaügyi paktumot” akar kialakítani, és megismételte, hogy kész fogadni azokat a szakszervezeteket, amelyek hajlandóak vele erről tárgyalni. Elmondása szerint a tárgyalások a fizetések emeléséről, az életpályamodell-fejlesztésről, a javak jobb elosztásáról, a munkakörülmények javításáról, az átképzések támogatásáról szólhatnának.
A szakszervezetek már a múlt héten jelezték, hogy nem hajlandók a kormányzat képviselőivel tárgyalni az újabb, május 1-jére meghirdetett tömegdemonstrációt megelőzően, miután nem tekintik a nyugdíjreform elleni tiltakozást befejezettnek.
Televíziós beszédében Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte: több területen javítani kívánja a franciák életét, kiemelve az oktatást, a bűnözés elleni küzdelmet és az egészségügyet, valamint „az illegális bevándorlás ellenőrzésének megerősítését”. Elmondta, hogy Élisabeth Borne miniszterelnök jövő héten bemutatja az ezekkel kapcsolatos programokat.
Kormányzati források szerint mindez arra utal, hogy a következő hónapokban nem várható sem a miniszterelnök menesztése, sem kormányátalakítás.
Az államfő száz napot adott magának, hogy új lendületet biztosítson a májusban kezdődött második elnöki mandátumának „a megbékélés, az egység, az ambíció és a franciák szolgálatában végzett tevékenység” jegyében. Kijelentette, hogy a július 14-i nemzeti ünnep lesz az „első elszámolás” ideje.
A vezető jobboldali és baloldali ellenzéki pártok képviselői egyaránt bírálták az államfő beszédét.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint Macron politikája „a megvetés, a közömbösség és a kegyetlenség öt évének folytatása”, Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője pedig úgy vélte, Macron nem a realitás talaján áll. A radikális baloldal vezetője szerint az „edények tisztábban csengenek”, mint Macron szavai. Mélenchon arra utalt, hogy a köztársasági elnök beszéde idején országszerte a prefektúrák és a polgármesteri hivatalok előtt több ezren edénycsörömpöléssel tiltakoztak, jelezve, hogy nem kívánják hallani, amit Emmanuel Macron mond.
A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. A francia alkotmánytanács pénteken jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amelyet másnap az államfő ki is hirdetett.