Áramárplafon, enyhítés az extraprofitadóban, emelés a SZÉP-kártyáknál – itt az új gazdaságvédelmi akcióterv (videó)

Új szakaszába lépett a háború, nem könnyebb, hanem nehezebb lesz a helyzet – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón a Magyar Nemzet összefoglalója szerint. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a kormány álláspontja szerint mindenkinek az az érdeke, nem csak nemzeti érdek, hogy mielőbb béke legyen. Szerinte ha megvalósulna az azonnali tűzszünetet, amelyet a magyar kormány szorgalmaz, az az infláció mérséklődéséhez és megszűnéséhez vezetne.

Gulyás Gergely kiemelte: azt is látjuk, hogy Magyarország nyíltan képviseli a békepárti álláspontot, az embernek viszont sokszor az az érzése, hogy az Európai Unió politikai elitje ezt gyakorlatilag elhallgattatná.

– A legfontosabb, hogy Magyarországnak legyen 2024-es költségvetése, ami garantálja az ország biztonságát. Elegendő forrást biztosítunk ahhoz, a rendszerváltás óta először, hogy a NATO-vállalásainknak is megfeleljünk: ez azt jelenti, hogy a védelmi kiadások a magyar GDP 2 százalékát teszik ki – fogalmazott a miniszter.

Áramárplafon

A miniszter szerint a rendkívül megemelkedett energiaárak komoly terhet jelentenek a magyar vállalkozásoknak, ezért minden eszközzel élni kell, amely lendületet vihet a gazdaságba. Ez volt az alapvető filozófia akkor is, amikor gazdaságvédelmi akciótervet fogadtak el – mondta.

A gazdaságvédelmi akcióterv első három lépése:

– Mivel az egyik nagy probléma a vállalkozások számára az energiaár, azon belül is az áram ára, a vállalatok 80 százaléka rögzített áras szerződést kötött, aminek az a következménye, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada jelenleg 320 euro/megawatt fölötti árat fizet és ezzel együtt az átlag is 250 euro/megawatt fölött fizet. 

Ez az intézkedés több mint 5000 vállalkozásnak segít és több mint 40 milliárd forintnyi költségvetési kiadást jelent. Cserébe azt várják, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásaikat és ne emeljék az árakat – jelezte a miniszter.

Hideg élelmiszer is vehető lesz a SZÉP-kártyával, enyhül az extraprofitadó

A második döntés, hogy 2023 augusztus elsejétől december 31-ig lehetővé teszik a SZÉP-kártyával való fizetést hideg élelmiszerekért is.

A miniszter kiemelte: a gyógyszerforgalmazókra vonatkozik a gazdasági akcióterv harmadik pontja. Július 1-jétől a 40 százalékos extraprofitadóból 20 százalékot leírhatnak, ha azt kutatásra fordítják. A gyógyszergyártók, ha kutatás-fejlesztésre fordítják az extraprofitadót, annak 50 százalékát leírhatják.

A SZÉP-kártyával kapcsolatos intézkedésekről szóló részt itt tudja meghallgatni:

Küzdeni kell a migránskvóta ellen

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: továbbra is az a véleményük, hogy a migránskvóta veszélyes. Magyarországot ez hátrányosan érintené, ami ellen küzdeni kell. 

A miniszter kérdésre kifejtette: a migránskvóta meghívólevelet jelent Európába. Szerinte a jelenleg érvényes 30 ezer migráns száma bármikor megemelhető. – Magyarországnak kellene az uniós határrendészeti eljárások 28 százalékát elvégeznie, ami nagy nehézséget jelentene az országnak – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: nincs még végleges döntés a kérdésben.

A teljes kormányinfót itt tudja megtekinteni:

Arra, hogy lát-e esélyt arra, hogy a miniszterelnökök tanácsának ne egyhangúan, hanem a minősített többség elve alapján kelljen döntenie a kötelező migráns-kvótáról, Gulyás Gergely kifejtette: ezen a lépésen már túl vannak, a minősített többség elve alapján a tanács döntött. Most az a helyzet fog előállni, hogy a parlament is megfogalmazza majd a saját javaslatait az elfogadott jogszabállyal kapcsolatosan. Ezek azonban nem jó irányba fogják vinni az ügyet, mert azok mind migránsbarát javaslatok lesznek. Hozzátette,

Az uniós pénzek ügyével kapcsolatban a miniszter közölte: a labda Brüsszel térfelén pattog, mivel hazánk a vállalásait teljesítette. – Hazánk az utolsó mérföldkövet is a EB által visszaigazolt módon teljesítette, tehát az Európai Bizottságnak július elején számlákat is küldhetünk. De politikai döntés kérdése mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az EP-ben ülő magyar ellenzéki politikusok ármánykodása ellenére, jog szerint odaadják a magyaroknak járó pénzeket – mutatott rá.

Magyarország szabad ország, mindenki azt mond, amit akar

Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: a pedagógus életpálya-modellről szóló vitában látható volt, hogy a baloldali képviselők nem ismerik a törvényt. – Ez a törvény tartalmaz béremelést, ami persze függ attól, hogy a baloldali EP-képviselők meddig akarják blokkolni az uniós forrásokat – fogalmazott a miniszter. Részletezte, hogy a törvény tartalmaz 10 hét szabadságot és 24 órában határozta meg a kormány a tanítási kötelezettség óraszámát.  

A miniszter arra, hogy Soros György birodalmát fiának, Alex Sorosnak adta át, annyit mondott, hogy nem tudjuk, hogy a migránskvóta erőltetése nem-e pont az átadás-átvétel része.

Szentkirályi Alexandra a Magyar Nemzet kérdésére hangsúlyozta: elindult a kötelező akciózás a boltokban június 1-jével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 2 milliárd forint fölött van a kiszabott bírságok összege, heti 50 boltot ellenőriznek a hatóságok, tehát nem érdemes trükközni.  

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy 

A miniszter elismerte, hogy jelenleg kevesebb az építőipari megrendelés, de reménykedik abban, hogy 2025-ben már a megrendelések, főleg az államiak száma is növekedni fog. Elhangzott, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal és a Költségvetési Tanáccsal közösen keresnek olyan alternatív megoldást, amivel csökkenthető az az összeg, amit a jegybank vesztesége miatt az államnak kell vállalnia.

Katonai-védelmi együttműködés Izraellel

Arra, hogy Magyarország is beruház-e a németországihoz hasonló légvédelmi rendszerekre, a tárcavezető közölte: minden szükséges védelmi tervet a háború kitörését követően átnéztek. Beszélt arról is, hogy az Izraellel való együttműködés része egy katonai-védelmi együttműködés is. Erről bővebb tájékoztatást viszont a honvédelmi miniszter tud adni, 

Kiemelte azt is, hogy az unióban nincs őszinte párbeszéd a menekültkérdésről, nem is lehet erről szabadon véleményt nyilvánítani. Problémát jelent az is, hogy a jelenlegi rendszerben a migrációt, a menekültügyet és a munkaerő-problémákat összekeverik az unióban, majd leszögezte azt is, hogy Magyarországnak nincs olyan kötelezettsége, hogy az innen számított nyolcadik-tizedik ország menekültjeit befogadja. 

Eddig 1 millió 125 ezren ukrán menekült érkezett Magyarországra – derült ki a miniszter egy kérdésre adott válaszából. 

Újságírói kérdésre Gulyás Gergely arról is beszélt: elképzelhető, hogy új eljárást kell lefolytatni a Ryanair-ügyben a légitársaságokat érintő adóval kapcsolatban.

Közölte azt is: 

Az Oroszország által Magyarországnak átadott kárpátaljai hadifoglyokkal kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: az átadott tizenegy ember jogi értelemben már nem minősül hadifogolynak. Mint kiderült, az ortodox egyház a máltaiakkal együttműködve szállította Magyarországra őket. – Szabad akaratukból jöttek ide és szabad akaratukból dönthetnek arról, hogy elhagyják-e Magyarországot, erre is van lehetőségük. Aki nem magyar állampolgár, az menekültstátuszt kapott – részletezte.

Politikai képviseletet lát el a PDSZ

Arról, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Brüsszelhez fordult a státusztörvény miatt, a miniszter úgy vélekedett: a PDSZ politikai képviseletet lát el. A magyar baloldallal való szövetségüket jól bizonyítja az is, hogy 3-4 nappal a választások előtt együtt tüntettek. Gulyás Gergely kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak semmi köze sincs a magyar oktatáshoz, ez nemzeti hatáskör. De a kormány tett egy gesztust feléjük, és kiküldte a törvénytervezetet a bizottságnak. 

A múlt heti demonstrációt pedig úgy értékelte: 

Hozzátette: abban a hisztériakeltésben, amely a törvénytervezet körül zajlik, legkevésbé a pedagógusok vesznek részt.

Arra, hogy a nyomozók pedofil felvételeket találtak a Jámbor András-féle Szikra Mozgalom egyik aktivistájának otthonában, a miniszter úgy reagált: súlyos bűncselekménynek tart minden gyermekbántalmazást, azon belül is minősített esetnek minden pedofil szándékú gyermekbántalmazást.

Elmondása szerint ezek a törvények – nagyon helyesen – ma is rendkívül súlyos, éveken át tartó hosszú börtönbüntetéssel rendelik büntetni. – Ha kell változtatni a gyermekvédelmi törvényen, akkor nem a Btk. szigorán, mert az példásan szigorú, azt végre kell hajtatni. Ha ebben az esetben indokolt, akkor természetesen ebben az esetben is – mondta.