Nemzeti gyásznap

2023.10.06. 09:29

Tisztelet a hősöknek! Az aradi vértanúkra emlékezik az ország

Katonai tiszteletadás mellett, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, péntek reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren – írja az MTI.

MW

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (j, hátul) és Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese (j2, hátul) jelenlétében katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 174. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2023. október 6-án

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

A rendezvényen a többi között részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is.

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály tagjai is.

VARGHA Tamás; KAJÁRI Ferenc
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (j, hátul) és Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese (j2, hátul) jelenlétében katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 174. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2023. október 6-án
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra –

Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra

–, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Az Aradon kivégzett 13 vértanúról Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin köztársasági elnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is megemlékezett a közösségi oldalán.

Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak!

 - írta közösségi oldalán Orbán Viktor.

Tisztelet a magyar szabadság mártírjainak!

– írta az államfő a Facebookon.

Zsigmond Barna Pál: az aradi vértanúk soha el nem alvó fáklyalángok

Az aradi vértanúk a magyar szabadságszeretet szimbólumai. Soha el nem alvó fáklyalángok, akik ma is, mint az elmúlt 174 évben mindvégig, kijelölik az utat számunka, az örökösök számára, megmutatva, hogy melyek azok az örök értékek, amelyek nem képezhetik alku tárgyát – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken.

ZSIGMOND Barna Pál
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 174. évfordulója alkalmából tartott koszorúzási ünnepségen a Batthyány-mauzóleumnál, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben 2023. október 6-án
Fotó: Illyés Tibor / Forrás: MTI

A politikus az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben úgy fogalmazott: ezek az örök értékek a szabadságvágy, a hazaszeretet, a bátorság és a személyes áldozatkészség.

„A tizenhárom mártír vértanú emléke arra is kötelez bennünket, hogy soha ne adjuk fel álmainkat és ne futamodjunk meg” – mondta. Hozzátette: vannak örök értékek, amelyekért küzdeni érdemes a végsőkig, még akkor is, „ha a célok megvalósulását csak a gyerekeink élhetik meg”.

Zsigmond Barna Pál kiemelte: az aradi tábornokok bátrak voltak, és nem kerülték el a végzetüket. De tudták, hogy az áldozatvállalásuk nem önmagáért való, hanem életüket a nemzet oltárán, az ősök emlékéért és az utódok boldogulásának reményében áldozzák fel.

KUN SZABÓ István
Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója, főhadsegéd koszorút helyez el az aradi vértanúk kivégzésének 174. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Batthyány-mauzóleumnál, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben 2023. október 6-án
Fotó: Illyés Tibor / Forrás: MTI

A nemzeti szuverenitás vagy más néven a szabadság, az, hogy

saját sorsunkat mi határozhassuk meg, olyan örök érték, amelyért a legnagyobb áldozat sem drága

– hangsúlyozta az államtitkár.

MNT-elnök: amely nemzet a saját hőseit nem tiszteli, annak nincs jövője

Minden nemzetnek tisztelnie kell a saját hőseit, mert az nemzet, amely a saját hőseit nem tiszteli, annak nincs jövője – hangsúlyozta Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke pénteken Eleméren, Kiss Ernő altábornagy szülővárosában, ahol a 174 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi vértanúkra emlékeztek.

A délvidéki magyarság igenis tiszteli a hőseit, és nemcsak azért, mert sokan kötődnek ehhez a tájegységhez, hanem azért is, mert nagyon sokunk őse is valamilyen formában részese volt az akkori szabadságharcnak, és az utolsó győztes csata is ebben a térségben, Kishegyesen történt

– húzta alá az MNT elnöke.

„Megtanultuk, hogy minden nemzedéknek meg kell harcolnia a szabadságért. Minden nemzedék számára nagy kihívás a szabadság megőrzése és minden nemzedék legnagyobb feladata újra- és újraépíteni a szabadságot egyéni és közösségi életében egyaránt. Vannak olyan dolgok, amelyek csak rajtunk, a közösségünkön múlnak, mint például az, hogy mi történik velünk abban az országban, amelyben élünk, hogy megmarad-e, lesz a jövőben is erős magyar képviseletünk, és a magyar érdekképviselet képes lesz-e hozzájárulni közösségünk folyamatos megtartásához. Úgy vélem, mi, vajdasági magyarok képesek voltunk és vagyunk erre. A mi szabadságunk, a mi függetlenségünk, a mi erőnk példaértékű az országban élő más nemzetek és a többségi nemzet előtt is” – emelte ki beszédében Fremond Árpád.

A tizenhárom aradi vértanú közül hat kötődik valamilyen módon a Délvidékhez és a volt Jugoszláviához, így számos településen tartanak megemlékezéseket minden évben.

Adán 2011-ben állítottak emlékművet Damjanich Jánosnak, a helyiek csütörtökön ott tisztelegtek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. Lázár Vilmos Nagybecskereken született, emlékét 2005 óta a Nagybecskereki Székesegyházban emléktábla őrzi, azóta minden évben koszorúzással és hangversennyel emlékeznek a magyar forradalom hőseire, a helyiek csütörtökön koszorúzták meg Lázár Vilmos emléktábláját.

Leiningen-Westerburg Károly ugyan osztrák származású volt, felesége azonban a vajdasági Törökbecsén született, így a családnak délvidéki nagybirtokai is voltak, a településen péntek délután emlékeznek meg a mártírhalált halt katonatisztről, aki 1848-ban önként jelentkezett a szerbek elleni hadjáratba.

Zomborban szintén pénteken koszorúzzák meg Schweidel József mellszobrát, amelyet 2017-ben állítottak a honvéd vezérőrnagy szülővárosában.

Zentán Batthyány Lajos emléktáblája előtt tisztelegtek az emlékezők. Szabadkán pedig diákok tartottak rendhagyó történelemórát az 1848–49-es szabadságharcról, majd megkoszorúzták Kossuth Lajos mellszobrát.

A Felvidéken számos helyszínen megemlékezéseket tartottak

Többtucatnyi helyszínen tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti gyásznap alkalmából a Felvidéken pénteken.

A pozsonyi megemlékezések hagyományos helyszínén, a kecskekapui temetőben, a vértanúhalált halt báró, Jeszenák János a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál délután idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A hosszú évekig romló állapotban lévő síremléket néhány évvel ezelőtt sikerült felújítani a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásának köszönhetően.

A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok, illetve a pozsonyi Liszt Intézet által szervezett rendezvényen néhány tucatnyian vettek részt, köztük Magyarország pozsonyi külképviseletének diplomatái, illetve a felvidéki magyarság politikai képviselete és a közélet számos szereplője is.

A rendezvény szónoka, Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete beszédében rámutatott:

bár október 6-át gyásznapként tartjuk számon, az emlékezéskor nem csak a szomorúság lesz úrrá rajtunk, mert ez az ünnep egy kicsit olyan a magyarok számára, mint a keresztény világnak a nagypéntek, amelyben benne foglaltatik a feltámadás ígérete is.

A diplomata elmondta: tudjuk, hogy magyarnak lenni nem születés, hanem választás kérdése, s ez a vállalás embert próbáló feladat. Hangsúlyozta: ma a haza nem azt várja, hogy mártírhalált haljunk a magyar szabadságért, azt viszont elvárja, hogy ne csak szülessünk magyarnak, hanem vállaljuk is a magyar sorsot, a magyar történelmet, a közösséget, a nyelvet és a nemzet építkezését.

Az aradi 13-ak és mártírtársaik égő fáklyaként világítanak előttünk, példát mutatva a magyar sors vállalásából, hiszen többségük nem született magyarnak, de értették a kárpát-medencei magyar sors üzenetét és felelősségét

– jelentette ki Balogh Csaba. Rávilágított: a nemzet élete nem ért véget 1949 októberében, s az utána történtek is azt mutatják, hogy a munkát most is, itt is folytatni kell, vállalni kell magyarságunkat, s azt meg is kell vallani a közösség előtt.

A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született.

Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban látta meg a napvilágot, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messze található községben, Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.

Szili Katalin Resicabányán: az áldozatvállalás sohasem hiábavaló

Sokszor nehéz az igaz ügyet kitartóan szolgálni, de az idő bizonyítja, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló - hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint az aradi vértanúkra emlékezve Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken az erdélyi Resicabányán.

Szili Katalin a Resicabányai Magyar Napok nyitónapján vett részt a dél-erdélyi szórvány végvárának számító Krassó-Szörény megyei városban. A Magyar Művelődési Házban a helyi magyarság Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, Winkler Gyula erdélyi európai parlamenti képviselő és Kelemen Attila romániai parlamenti képviselő részvételével emlékezett a nemzeti gyásznapon.

A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint Szili Katalin beszédében kiemelte, hogy az aradi vértanúk a szabadságharc leverése után életüket adták a hazáért, egy igaz ügyért. Példaadásuk az összefogás, a hazaszeretet, az igaz ügybe vetett hit jelentőségét hangsúlyozza. 

Az Aradon kivégzettek társadalmi, nemzeti hovatartozásuk különbözősége ellenére össze tudtak fogni, tudtak együtt harcolni hazájuk függetlenségéért

 - mondta a politikus, hozzátéve, hogy az áldozatvállalás sohasem hiábavaló.

A miniszterelnöki főtanácsadó a resicabányai szórványban élők összefogásáról elismerően szólt. "Példaértékű a szórványban itt élő magyarság összetartása, mely a hétköznapokban és jeles napjainkon is megnyilvánul" - jelentette ki. Rámutatott, a resicabányai "közösség kovácsa" a Platanus Egyesület, amelynek a szórvány megtartásában és erősítésében, az identitás megőrzésében és továbbadásában is elévülhetetlen érdemei vannak. "Külön köszönet ezért Kun László elnök úrnak" - mondta.

A tájékoztatás szerint Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott az aradi vértanúkra emlékezve kiemelte, hogy életáldozatuk eredményeként olyan társadalmi, gazdasági fejlődés indult el a történelmi Magyarországon, melyet a resicabányai vasipar fejlődése is tanúsít. 

Beszédében köszönetet mondott a szórványban élő magyaroknak, hogy megtartották felmenőik nyelvét, kultúráját, önazonosságukat. 

"A magyar kormány alapelve a szülőföldön maradás és boldogulás biztosítása" - hangsúlyozta a miniszteri különmegbízott.

Krassó-Szörény megye székhelyén a 2021-es népszámlálás adatai szerint az 58 393 lakos közül 822 vallotta magát magyarnak, 731 pedig magyar anyanyelvűnek. A megyében összesen 1424 magyar él.

Kun László, a Platanus Egyesület elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Krassó-Szörény megyei szervezetének ügyvezető elnöke az MTI-nek telefonon mondta el, hogy az egykor iparáról híres dél-erdélyi városban tíz év alatt felére csökkent a magyarság száma.

A legnagyobb gondot a fiatalok elvándorlása jelenti, de a gyárak bezárásával az idősebb generáció tagjai közül is sokan visszaköltöztek szülőfalujukba. A magyar identitás megőrzését tovább nehezíti a magyar nyelvű oktatás hiánya - mondta -, az itteni gyerekek legközelebb a dévai Téglás Gábor Gimnáziumban tanulhatnak anyanyelvükön.

Mi, ameddig bírjuk, visszük a zászlót

 - fogalmazott Kun László, aki szerint a magyar művelődési házban igyekeznek minél több rendezvényt szervezni, valamennyi nemzeti ünnepet megülni.

A Resicabányai Magyar Napok keretében fényképkiállítást rendeztek, október 10-én pedig festménykiállítás nyílik, és az időseket is köszöntik. Október 7-én, szombaton tartják a hagyományos szüreti bált, amelyen a román és a német közösség tagjai is szép számban jelen szoktak lenni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában