2024.01.03. 06:21
Légicsapásban megölték a Hamász második számú vezetőjét
Az izraeli–palesztin háború 89. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Egy drónnal végrehajtott légicsapásban Izrael január 2-án végzett Száleh Arúrival, a Hamász második legmagasabb rangú vezetőjével Bejrút egyik déli elővárosában
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Houssam Shbaro
A Hezbollah vezetője óva intette Izraelt egy Libanon elleni háborútól
A Hezbollah libanoni fegyveres szervezet vezetője kijelentette, hogy
a mozgalom minden erejével harcolni fog, ha Izrael háborút robbant ki Libanonban.
Haszan Naszrallah szerdán a televízióban élőben közvetített beszédében egy nappal azután mondta ezt, hogy kedd este egy Izraelnek tulajdonított légi csapásban likvidálták a Hamász iszlamista palesztin szervezet politikai bizottságának elnökhelyettesét, Száleh Arúrit és a szervezet hat másik vezetőjét Bejrútban, a Hezbollah erősségének számító Dahíje déli elővárosban.
"Egyelőre átgondoltan harcolunk a fronton, de ha az ellenség azt gondolja, hogy háborút indít Libanon ellen, korlátok, visszafogottság, határok nélkül fogunk harcolni"
- mondta Naszrallah.
A Hezbollah vezetője kijelentette, hogy szövetségesének, a Hamász vezetőjének a meggyilkolása "veszélyes bűncselekmény, amely nem marad büntetlen".
Az izraeli hadsereg nem vállalta magára a légicsapás végrehajtását, de szóvivője kijelentette, hogy "minden forgatókönyvre felkészült".
Október 8., a Hamász és Izrael közötti háború másnapja óta a Hezbollah rendszeresen támad izraeli célpontokat Dél-Libanonból, elsősorban a határhoz közeli izraeli katonai állásokat veszi célba.
A határon átnyúló erőszak kezdete óta százhetvenen haltak meg Libanonban, köztük a Hezbollah százhúsz harcosa és több mint húsz polgári személy, köztük három újságíró. A tűzpárbajban legkevesebb kilenc izraeli katona halt meg.
Az Egyesült Államok felelőtlennek tartja a gázai palesztinok áttelepítéséről szóló izraeli nyilatkozatokat
Az Egyesült Államok visszautasította és felelőtlennek nevezte az izraeli kormány egyes tagjainak felvetéseit a palesztinok áttelepítéséről a Gázai övezeten kívüli területre.
A külügyminisztérium szóvivőjének keddi keltezésű közleménye szerint Izrael pénzügyminiszterének és nemzetbiztonsági miniszterének kijelentése uszító hatású, ezért az Egyesült Államok az ilyen nyilatkozatok azonnali leállítását követeli. A közlemény szerint Izrael kormánya többször megerősítette, hogy az efféle vélemények nem részei az izraeli kabinet hivatalos politikájának.
Matthew Miller szavai szerint az amerikai adminisztráció álláspontja világos, eszerint Gázának palesztin területnek kell maradnia, amelyet ugyanakkor sem a Hamász, sem más terrorszervezet nem irányíthat, így nem jelenthetnek fenyegetést Izraelre.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
A külügyminisztérium ezzel egy időben közölte, hogy Antony Blinken külügyminiszter többi között a gázai helyzetről, a segélyszállítmányok bejutásáról és a konfliktus eszkalációjának megelőzéséről egyeztetett telefonon David Cameron brit és Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel. A megbeszélésen szó volt a hajózás biztonságának helyreállításáról a Vörös-tengeren, ahol a jemeni húszi fegyveresek támadásai fenyegetik az Izraelbe tartó hajókat.
A libanoni kormány a háború kiterjedésének elkerülése érdekében tárgyal a Hezbollahhal
Abdalláh Buhabib megbízott libanoni külügyminiszter kedden késő este a BBC 4 brit közszolgálati tévécsatornának nyilatkozva elmondta: meg akarják győzni az országban jelentős hatalommal bíró síita mozgalmat arról, hogy ne reagáljon a merényletre, mert bármilyen, jelentősebb erőszakos lépése az Izrael és a Hamász közötti háború kiszélesedéséhez vezethet.
Nagyon aggódunk, a libanoniak nem akarnak belekeveredni, még a Hezbollah sem akar belekeveredni egy regionális háborúba
– idézték a nyilatkozót.
A külügyminisztérium Nadzsib Mikáti ügyvezető kormányfő utasításai alapján megkezdte az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézendő panasz előkészítését az izraeli agresszió elítélésére – jelentette az állami hírügynökség.
A Hamász politikai irodájának helyettes vezetője, Száleh al-Arúri kedd este halt meg egy feltételezett dróncsapásban, amely a Hamász egyik irodáját érte Bejrút déli külvárosában.
A Hezbollahhal szövetséges és Irán által is támogatott Hamász szerint vele együtt hét ember halt meg, köztük a Hamász fegyveres szárnyának két vezetője.
Fotó: Huszein Malla / Forrás: MTI/AP/
A terrorszervezet azonnal Izraelt tette felelőssé, bár Izrael egyelőre nem ismerte el a tett elkövetését, noha nem is tagadja.
A Hezbollah kedden késő este közleményben fogadkozott, hogy "ez a bűncselekmény nem marad megtorlás nélkül".
A Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk a tervek szerint szerdán este beszédet mond.
Irán védelmi minisztere szerdán kijelentette, hogy Arúri meggyilkolásának biztosan lesznek következményei, és felelőssé tette az Egyesült Államokat a közel-keleti feszültség fokozódásáért. Elsősorban az amerikai politika a felelős – mondta Mohammad Reza Astiani a teheráni kabinet ülése előtt.
Teherán fő ellenségét, Izraelt hibáztatta magáért a bejrúti támadásért. "Az (izraeli) rezsim terrorgépezetének rosszindulatú külföldi tevékenysége valódi fenyegetés a békére és a biztonságra" - írta Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter az X-en.
Az Iszlám Köztársaság korábban visszautasította azt a vádat, hogy felelős volna a síita milíciák által az amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban elkövetett támadásokért.
Irán nem felelős a térségben élő egyének vagy csoportok tetteiért
– írta az ENSZ főtitkárának és az ENSZ Biztonsági Tanácsának címzett levelében, amelyet az IRNA iráni állami hírügynökség ismertetett.
A történtekkel párhuzamosan az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) szerdán azt közölte, hogy aggódik az ország biztonsági helyzete miatt.
Mélységesen aggódunk az eszkaláció veszélye miatt
– mondta Kandice Ardiel, az UNIFIL helyettes szóvivője a dpa német hírügynökségnek.
Ennek pusztító következményei lehetnek az emberekre nézve a határ mindkét oldalán
– tette hozzá.
Az ENSZ-misszió minden felet tűzszünetre szólított fel, és önmérsékletet sürgetett.
Titkos tárgyalások az izraeli háború kapcsán
Izraeli tisztviselők titkos tárgyalásokat folytattak Kongóval és több más országgal a gázai migránsok esetleges befogadása érdekében. A The Times of Israel izraeli napilap írt erről a lehetőségről.
Kongó hajlandó lesz befogadni a migránsokat, és másokkal is tárgyalunk
– mondta a biztonsági kabinet egyik forrása.
Közben Gila Gamliel izraeli hírszerzési miniszter a minap a knesszetben szólt arról, hogy mi várható a háború befejezése után.
A háború végén a Hamász uralma összeomlik, nincsenek önkormányzati hatóságok, a polgári lakosság teljes mértékben a humanitárius segítségnyújtástól függ. Nem lesz munka, és Gáza mezőgazdasági területeinek hatvan százaléka biztonsági ütközőzónává válik.
– mondta a politikus.
Kiemelte, hogy a gyűlöletre nevelés folytatódni fog a területen, és az Izrael elleni további támadások csak idő kérdése lesz. Hozzátette: A gázai probléma nem csak a mi problémánk. A világnak támogatnia kellene a humanitárius kivándorlást, mert ez az egyetlen megoldás, amit tudok.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Többfrontos háború dúl Izraelben
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője nemrég közölte, hogy az Izrael–Hamász-konfliktus 2024-ben is folytatódik, a szakértők elhúzódó háborúra készülnek. Az október 7-i Hamász-támadás után egy egyre veszélyesebb spirálba került a Közel-Kelet, ráadásul sok szálon. A háború jelenlegi állásáról, a regionális eszkalálódás esélyeiről a Magyar Nemzet Tárik Meszárt, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját kérdezte.
Mint a kutató elmondta, a Gázai övezetben egy rendkívül intenzív izraeli ellencsapásnak lehettünk tanúi az október 7-i terrortámadás után. A humanitárius helyzet pedig már kritikus Gázában.
A Hamász-terroristák befészkelték magukat az iskolák, kórházak és polgári létesítmények környékére különböző alagútrendszerekbe, a lakosság pedig nem tudja elhagyni a délen lezárt övezetet, nem engedik Egyiptomba menekülni a civileket – részletezte Tárik Meszár. A kutató hozzátette, most nagyon sokan északra indulnak, miután az izraeli erők bejelentették, hogy az övezet déli részére fognak összpontosítani az elkövetkezendő hónapokban.
Azzal kapcsolatban, hogy Izraelnek egyszerre szembe kell néznie különböző militáns csoportokkal, terrorszervezetekkel, és a különböző Irán által támogatott milíciákkal, Tárik Meszár elmondta, hogy ez egy rendkívül sokrétű és nagy probléma. Mint ismertette, most már például Irakból is próbálták bombázni Izraelt, de a Vaskupola rendszernek köszönhetően elfogták ezeket a rakétákat. Mint fogalmazott:
Ez egy többfrontos háború, emiatt pedig a nemzetközi közösség segítségére is szükség van. Az Egyesült Államok több húszi hajót is megsemmisített az elmúlt napokban – emlékeztetett. A kutató szerint a legjobb módja ezen szervezetek eliminálásának az, ha a csoportoknak elvágják a finanszírozását, ez a fő célja a háborúnak, amiért sokat tesz mind Izrael, mind az Egyesült Államok.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
A WHO vezetője elítélte a Gázai övezeti Hán-Júnisz kórházat ért izraeli támadást
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője "kíméletlenséggel" vádolta meg kedden este az izraeli hadsereget a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz város egyik kórházát érő támadásai miatt a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz azt írta az X-en, hogy a palesztin Vörös Félhold mentőszolgálat szerint a támadásokban legkevesebb öt civil meghalt, köztük egy ötnapos csecsemő.
Az al-Amal kórházban 14 ezer embert ápoltak a támadás előtt, azóta sokan közülük elhagyták az intézményt.
A Gázai övezeti egészségügyi rendszer már a kórházat érő kíméletlen támadások előtt is romokban hevert, az intézmények és a segélyszervezetek dolgozóit a háború folyamatosan akadályozza a munkájukban, életek mentésében. Csatlakozom az azonnali tűzszünetre vonatkozó nemzetközi felhívásokhoz
- közölte Tedrosz.
A WHO vezetője ezenkívül azonnali intézkedéseket sürgetett, "amelyek biztosítják az élelem, az ivóvíz, az orvosi felszerelések és más létszükségleti cikkek gyors és akadálytalan beszállítását az övezetbe azon milliónyi lakos számára, aki a higiénia hiánya, az éhínség és a betegségek terjedése miatt kimondhatatlanul rossz körülmények között él ott. A Gázai övezetben élők még mindig csak a töredékét kapják meg annak a segélynek, amelyhez a háború előtt rendszeresen hozzájutottak. Minden erőfeszítést meg kell tenni az egészségügyi létesítmények, a személyzet és a betegek védelme érdekében" - írta.
Megölték légicsapásban Száleh Arúrit, a Hamász második számú vezetőjét
Egy drónnal végrehajtott légicsapásban Izrael kedden végzett Száleh Arúrival, a Hamász második legmagasabb rangú vezetőjével Bejrút egyik déli elővárosában - közölték libanoni és palesztin biztonsági források.
Az iszlamista palesztin mozgalom megerősítette Arúri halálhírét. A Hamász televíziója, az al-Aksza TV Telegram-csatornáján azt jelentette, hogy a Bejrút Dahíhe nevű elővárosában végrehajtott támadásban meghalt a Hamász katonai szárnyának, az al-Kasszám Brigádoknak két vezetője is: Szamír Abu Amer és Azzám al-Akraa Abu Ammar.
Száleh Arúri, a Hamász katonai szárnyának egyik alapítója, a Hamász politikai bizottságának alelnöke és a szervezet ciszjordániai vezetője volt. Évek óta élt száműzetésben Libanonban. Arúri a testőreivel együtt halt meg az izraeli hadseregnek tulajdonított légitámadásban, amelynek célpontja a síita Hezbollah erősségének számító városnegyedben lévő Hamász-iroda volt.
Arúri közel húsz évet töltött izraeli börtönökben, 2010-ben szabadlábra helyezték azzal a feltétellel, hogy emigrációba vonul. Szemtanúk szerint üres ciszjordániai házát október végén az izraeli hadsereg felrobbantotta.
Egy libanoni biztonsági vezető közölte: Szamír Fandi, egy másik Hamász vezető is meghalt a csapásban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök még az október 7-i Izrael elleni támadás előtt megfenyegette, hogy megölik.
Az NNA libanoni állami hírügynökség jelentése szerint hat ember vesztette életét az izraeli drón okozta robbanásban és tűzben.
Arúri halálát a térség több vezetője elítélte. Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnök bírálta "az újabb izraeli bűntettet, amelynek célja Libanon bevonása a konfrontáció újabb szakaszába".
Mohamed Stajje, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke elítélte a támadást és figyelmeztetett az abból eredő esetleges kockázatokra és következményekre.
"Egy mozgalmat, amelynek a vezetői és alapítói mártírhalált halnak népünk és nemzetünk méltóságáért, sohasem fognak legyőzni" - hangoztatta Iszmail Haníje, a Hamász vezetője, aki televíziós beszédében terrorcselekménynek nevezte Arúri meggyilkolását. Hozzátette, hogy a mozgalom vezetőinek meggyilkolása után "még erősebb és elszántabb lesz".
Az Iszlám Dzsihád fegyveres gázai szervezet bírálta "a cionista ellenség kísérletét (...) hogy bevonják az egész térséget a háborúba".
Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője röviddel Arúri megölése után tartott napi sajtótájékoztatóján - a bejrúti támadást közvetlenül nem említve - kijelentette, hogy a hadsereg fokozott készültségben van és kész bármilyen forgatókönyvre.
A Hezbollah a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közleményében hangsúlyozta: a magas rangú Hamász-vezető bejrúti megölése "súlyos támadás Libanon ellen", és "veszélyes fejlemény az ellenség és az ellenállás-tengelye közötti háborúban". Hozzátette: Száleh Arúri meggyilkolása "nem marad válasz, illetve büntetés nélkül", és a mozgalom "a ravaszon tartja az ujját".
Irán szerint Iszmail Haníje Hamász-vezető helyettesének meggyilkolása csak tovább fogja szítani az ellenállást.
"A mártír vére kétségkívül tovább szítja az ellenállást és a harckészséget a cionista megszállók ellen, nemcsak Palesztinában, hanem a térségben és világszerte azok között, akik a szabadságot keresik" - jelentette ki Nasszer Kanaáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője.
Kanaáni elítélte Libanon szuverenitásának és területi épségének "az agresszív cionista rezsim által" történt megsértését.
A Maersk határozatlan időre felfüggeszti kereskedelmi hajóinak áthaladását a Vörös-tengeren
A Maersk szállítmányozási és logisztikai óriásvállalat határozatlan időre felfüggeszti konténerszállítóinak áthaladását a Vörös-tengeren, miután több kereskedelmi hajót támadás ért a térségben.
A dán cég kedden tett bejelentést erről, miután december végén 48 órán át szüneteltette teherforgalmát a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.
A Maersk közölte azt is, hogy azokban az esetekben, amelyekben ez az ügyfelek szempontjából észszerűnek tűnik, a hajókat az afrikai kontinens déli csücskén található Jóreménység-foka felé irányítják át.
Az utóbbi hetekben több kereskedelmi hajót is megtámadtak drónokkal, illetve rakétákkal az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók a Vörös-tengeren. A gázai övezeti háború miatt a felkelők azzal fenyegetnek, hogy akadályozni fogják az Izraelbe tartó hajóforgalmat a Vörös-tengeren.
Szombat este a szingapúri zászló alatt hajózó Maersk Hangzhouba csapódott egy tárgy, amikor éppen átkelt a Báb al-Mandab szoroson. A Maersk Hangzhout ezt követően négy kishajóval próbálták elfoglalni, de a teherszállító biztonsági személyzetének egy amerikai katonai helikopter támogatásával sikerült elhárítani a veszélyt.
Több tengeri szállítmányozási vállalat, köztük a Hapag-Lloyd is törekszik elkerülni a világ egyik legfontosabb - Vörös-tengeren, illetve a Szuezi-csatornán keresztül vezető - kereskedelmi útvonalát.
Megkezdődött a Gázai övezet Ciprusból történő segélyezése
Megkezdődött a Gázai övezet Ciprusból történő segélyezése, kedden futott be a palesztin térség lakóinak szánt humanitárius szállítmánnyal az első teherhajó Egyiptomba - közölte a nicosiai kormány.
A tájékoztatás szerint a brit haditengerészet Lyme Bay nevű partraszállító hajója juttatta el a ciprusi Lárnaka kikötőjéből a szállítmányt Egyiptomba, ahol a helyi Vöröskereszttel egyeztetve a rafahi határátkelőhöz továbbítják azt a Gázai övezet déli részén.
A nicosiai brit nagykövetség közölte, hogy a hajó fedélzetén mintegy 90 tonna segélyt, egyebek között takarókat, sátrakat, valamint tíz tonna gyógyszert szállított.
Izrael december végén engedélyezte hosszas tárgyalásokat követően egy humanitárius tengeri folyosó megnyitását. Ennek keretében izraeli biztonsági szolgálatok ellenőrzik Lárnakában a segélyeket. További problémás kérdésként merült fel, hogy miként lehet megakadályozni azt, hogy a támogatás a radikális iszlamista Hamász kezére kerüljön.
A palesztin térség lakosságának több mint 80 százaléka, vagyis mintegy 1,9 millió ember menekülni kényszerült a harcok elől. A folyamatosan romló humanitárius helyzet időközben nemzetközi szervezetek érékelése szerint katasztrofális mértéket öltött.
A keddi eseményekről itt olvashat:
