2024.01.23. 06:21
Washington Kairóban tárgyal a túszok szabadon engedéséről
Az izraeli–palesztin háború 109. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadásaikor Izraelből elhurcolt mintegy 240 túsz hozzátartozói és barátai Tel-Avivból a jeruzsálemi parlamentig tartó ötnapos meneten vesznek részt 2023. november 17-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
Az amerikai elnök közel-keleti főtanácsadója Kairóban tárgyal a túszok szabadon engedéséről
Sajtótájékoztatóján John Kirby hangsúlyozta, hogy
Washington teljes mértékben támogatná a harci cselekmények humanitárius okokból történő hosszabb megszakítását a gázai palesztin övezetben fogva tartott izraeli túszok elengedése és segélyek beengedése végett a palesztin térség területére.
Úgy fogalmazott, hogy „nagyon komoly és józan” tárgyalások folynak egy újabb fogolycseremegállapodásról.
Fotó: Julia Nikhinson / Forrás: MTI/EPA/UPI POOL
Kijelentette ugyanakkor, hogy bármi is legyen a Gázai övezet jövője, annak nem lehetnek részesei a Hamász vezetői. Megismételte azt az amerikai álláspontot is, miszerint Washington ellenzi a Gázai övezet területének megcsorbítását.
Bárhogy is nézzen ki a kormányzat Gázában, amint mindez véget ér, annak a palesztin nép törekvéseit kell képviselnie, akiket nem a Hamász képvisel
– húzta alá Kirby.
Mint mondta, McGurk más ügyeket is megvitat közel-keleti útján, ideértve azt is, hogy értékelést kap az izraeli katonai műveletekről és a zsidó állam civilek megóvása érdekében tett erőfeszítéseiről, mindemellett pedig megvizsgálja az izraeli-szaúdi kapcsolatok normalizálásának kilátásait.
Josep Borrell: az EU és Egyiptom szerint a kétállami megoldás vethet véget a konfliktusnak
Az Európai Unió és Egyiptom szerint az izraeli-palesztin konfliktus igazságos, tartós és átfogó megoldásához vezető egyetlen út a kétállami megoldás, amely véget vet a megszállásnak, és életképes palesztin állam létrehozásához vezet – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben kedden.
Fotó: Jorge Guerrero / Forrás: AFP
Josep Borrell, az EU-Egyiptom Társulási Tanács 10. ülését követően újságíróknak nyilatkozva közölte:
EU célja egy olyan nemzetközi koalíció létrehozása, amely támogatja a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása politikai perspektíváinak újraindítását, és ebben Egyiptomnak kulcsfontosságú partnernek kell lennie.
A közel-keleti béke megteremtésében Egyiptom nem stratégiai partner, hanem stratégiai szereplő. A térségben semmi sem történhet Egyiptom részvétele és beleegyezése nélkül, Kairó a múltban is szerepet játszott a régió békéjének építésében – emelte ki.
Azt mondta, hogy a békefolyamat helyett a kétállami megoldás végrehajtásáról kell beszélni, ugyanis a béke megteremtése egyetlen módjának az tekinthető,
ha egymás mellett létező két állam jön létre.
Hangsúlyozta továbbá: Izraelnek nem lehet vétójoga a palesztin nép önrendelkezésével kapcsolatban. Ha az ENSZ elismeri, ahogyan már sokszor elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát, azt senki sem vétózhatja meg – húzta alá az uniós diplomácia vezetője.
Az EU-Egyiptom társulási tanács ülését követően kiadott közös közleményben a felek kijelentették:
csak egy független, területileg összefüggő, szuverén és életképes palesztin állam, Kelet-Jeruzsálem fővárossal élhet békében Izraellel, összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival.
Az EU és Egyiptom aggodalmát fejezte ki, és katasztrofálisnak nevezte a gázai humanitárius helyzetet, amellyel kapcsolatban a nemzetközi humanitárius jog egyetemes elveivel összhangban önmérsékletre és a polgári lakosság védelmére szólítottak fel.
Az EU és Egyiptom elkötelezettek amellett, hogy továbbra is szorosan együttműködjenek a gázai nép emberi szenvedésének enyhítése érdekében, és megerősítik, hogy határozottan elutasítják a palesztinok kényszerű, egyéni vagy kollektív elűzésének minden formáját a megszállt területek bármely részéről, beleértve a Gázai övezetet, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is
– fogalmaztak.
A közleményben
Egyiptom azonnali tűzszünetre szólított fel, az EU a humanitárius tűzszünetek fontosságát hangsúlyozta.
A felek aggodalmukat fejezték ki a Ciszjordániában tapasztalt helyzettel kapcsolatban is, ahol– írták – a zsidó telepesek által, az ott élő palesztinokkal szemben elkövetett erőszak és a telepek terjeszkedésének mértéke soha nem látott szintet ért el. Aggodalomra okot adónak nevezték a palesztin közösség tagjainak erőszakos kilakoltatását is, amit a nemzetközi jog megsértésének neveztek.
Egyetértettek abban, hogy átfogó megközelítést kell elfogadni a migráció kezelésére, valamint abban, hogy jogszerű migrációs útvonalak kialakítására van szükség. Véleményük szerint kezelni kell az illegális migráció kiváltó okait, küzdeni a migránscsempészet és az emberkereskedelem ellen, valamint biztosítani a nemzetközi védelemre jogosulatlan illegális migránsok méltóságteljes és fenntartható hazatérését és visszailleszkedését.
Az EU és Egyiptom elkötelezett a migránsok és menekültek jogainak védelme mellett
– szögezték le, majd hozzátették: továbbra is együtt fognak működni a menekültek befogadására irányuló egyiptomi erőfeszítések sikere érdekében.
Németh Zsolt: választani kell a terrorizmus és a demokrácia között
Az izraeli-palesztin konfliktus megoldása során a nemzetközi közösségnek választania kell a terrorizmus és a demokrácia útja között – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban.
Németh Zsolt, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországból álló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) egyhetes téli ülésszakának második munkanapján, az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta:
az izraeli-palesztin konfliktusra hosszú távú megoldást kell találni, azonban a terrorizmus nem lehet része ennek a megoldásnak.
Kijelentette: választani kell, hogy a palesztin Hamász-féle terror útját járja a nemzetközi közösség és meghátrál a terror előtt, vagy a demokrácia és a nemzetközi jog útjára lép. Magyarország az utóbbit javasolja, Magyarország ezt képviseli – húzta alá.
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI
Németh Zsolt kiemelte:
nem szabad elfelejteni, hogy a jelen helyzet kiváltó oka a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-én Izrael ellen elkövetett támadása volt.
„Barbár támadás volt, a közelmúlt történelmének legbarbárabb terrorista cselekménye” – fogalmazott.
Hangsúlyozta:
Izraelnek joga van az önvédelemhez.
A gyülekezés és a szólásszabadság joga a jelen helyzetben nem terjedhet ki a terror népszerűsítésére, az antiszemitizmusra, sem az Izrael-ellenességre. Nem lehet alku tárgya a túszok szabadon bocsátása. Továbbá biztosítani kell a humanitárius hozzáférést a Gázai övezet palesztin lakossága számára - emelte ki.
Noha a támadás célja a konfliktus „nemzetköziesítése” volt, azt minden eszközzel meg kell előzni – tette hozzá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
A Hezbollah rakétatámadást intézett egy észak-izraeli támaszpont ellen
A Hezbollah libanoni síita milícia kedden bejelentette, hogy másodszorra intézett rakétatámadást az észak-izraeli Meron támaszpont ellen.
Az akciót az Irán által támogatott szervezet az izraeli hadsereg „Libanonban és Szíriában élő civilek elleni legutóbbi akcióira” szánta válaszul – derült ki a bejelentésből.
Mindeközben egy, a Hezbollahhoz közeli forrás a sajtóval azt közölte, hogy az izraeli hadsereg vasárnap több dél-libanoni település ellen intézett támadást, és az akcióban milícia egyik harcosa meghalt.
A Hezbollah már január 6-án is rakétatámadást hajtott végre Meron ellen válaszul arra, hogy Izrael likvidálta Száleh al-Arúrit, a Hamász palesztin terrorszervezet politikai bizottságának elnökhelyettesét Bejrútban.
Izrael a Gázai övezet ellen október elején indított háborúja óta rendszeresek az összecsapások az izraeli–libanoni határ menti térségben is. Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint hétfőig Libanonban 200-an haltak meg izraeli támadásokban, közülük 147 a Hezbollah fegyverese volt.
Izraeli hatóságok szerint a Libanonból érkező támadásokban kilenc katona és hat civil halt meg.
Fotó: Fatima Sbair / Forrás: MTI/AP
Netanjahu: az „abszolút győzelemig” folytatódik a harc
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette, hogy az „abszolút győzelemig” nem ér véget a háború a Gázai övezetben.
Hőseink nevében és az életünkért nem fogjuk abbahagyni a harcot az abszolút győzelemig
– mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy Izrael a háború egyik legnehezebb napján van túl.
Hétfőn 24 katona vesztette életét a Gázai övezet déli és középső részén dúló harcokban, ahol Izrael támadást indított az övezetet irányítása alatt tartó Hamász iszlamista terrorszervezet megmaradt erői ellen, és megpróbálta megtisztítani a határközeli területeket. Az áldozatokból 21 katona egy épületben történt robbanásban halt meg, amelyet fel akartak robbantani.
„Ez a háború eldönti Izrael jövőjét az elkövetkező évtizedekre. A háború céljai csak katonák élete árán érhetőek el” – jelentette ki Joáv Galant védelmi miniszter, hozzátéve, együttérez az elesett katonák családjaival, de Izrael nem fog meghátrálni.
A katonaság beszámolója szerint az izraeli katonák akkor haltak meg, amikor terroristák rakétagránátot lőttek ki egy harckocsira, és ezzel egy időben robbanás következett be egy aláaknázott épületben, amelyet fel akartak robbantani az izraeli határtól mintegy 600 méterre.
„Még mindig vizsgáljuk a részleteket és a robbanás okát” – mondta Daniel Hagari katonai szóvivő, hozzátéve, hogy a hadművelet célja terrorista infrastruktúra lerombolása és a határvidék megtisztítása, hogy több tízezer evakuált izraeli hazatérhessen.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Folytatódnak a harcok a gázai Hán-Júnisz környékén
Folytatódtak keddre virradóra a harcok a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisz városánál az izraeli hadsereg (IDF) és az övezetet irányító Hamász terrorszervezet fegyveresei között, helyszíni beszámolók szerint az izraeliek tüzérséggel lőtték egy kórház környékét is. Az izraeli hadsereg keddi közlése szerint sikerült bekeríteni a várost.
A palesztin vörösfélhold azt közölte, a hadsereg tüzérségi támadást hajtott végre térségbeli központja ellen, melynek következtében több, a szervezetnél menedéket kereső ember megsebesült.
A PalTel palesztin távközlési szolgáltató azt közölte, hogy ismét megszakadtak a távközlési szolgáltatások a harcok következtében.
Az övezet déli részének legfontosabb városa, Hán-Júnisz egyúttal az IDF szárazföldi hadműveleteinek egyik központja is.
Daniel Hagari, az IDF szóvivője kedden arról számolt be, hogy a harcokban meghalt 21 tartalékos katona, amikor terroristák rakétagránátot lőttek ki egy harckocsira és egy bontásra ítélt és aláaknázott házra az övezet déli részén.
A háború nagy árat követel, nagyon nagyot. Tartalékosaink a legnagyobb áldozatot hozták meg, hogy mi mindannyian biztonságban élhessünk
– fogalmazott a szóvivő.
Jóllehet Avi Haiman izraeli kormányszóvivő hétfőn nevetségesnek nevezte a Hamász túszcserére tett javaslatát, az Axios amerikai hírportál helyi idő szerint hétfő este arról számolt be, hogy Izrael – a már korábban közvetítői szerepet vállaló Egyiptomon és Kataron keresztül – két hónapos tűzszünetet javasolt a Hamásznak az összes túsz elengedéséért cserébe.
Az Axios két, magát megnevezni nem kívánó izraeli tisztségviselőre hivatkozva úgy tudja, az izraeli kormány tíz nappal ezelőtt hagyta jóvá a javaslatot, mely az első szakaszban a nők, a 60 év fölötti férfiak és a súlyos egészségügyi állapotban lévők szabadon engedését irányozná elő. A második szakasz a katonanők, a 60 év alatti, nem a katonaságnál szolgáló férfiak, illetve végül a katonák elengedéséről szólna, valamint a holttestek hazaszállítását is lehetővé tenné.
Emellett a felek megegyeznének izraeli börtönökben fogva tartott palesztin rabok elengedéséről is.
Mindeközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn találkozott a túszok családtagjaival, a megbeszélésen pedig a Times of Israel című izraeli lap szerint a kormányfő kiemelte, hogy bár a Hamász részéről nem érkezett „igazi ajánlat”, az izraeli fél „előkészített egy javaslatot”, amelyről azonban nem árult el részleteket.
A 12-es kereskedelmi televíziós csatorna a találkozóról később hangfelvételt is közzétett, melyen Netanjahu jól hallhatóan azt mondja: „Van egy általam összeállított javaslat, melyet a háborús kabinethez is eljuttattam. Mi továbbadtuk, most pedig, ahogy mondani szokás, megy a kötélhúzás”.
Sunak és Biden szerint minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldás
Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök szerint minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldás az izraeli–palesztin konfliktus rendezése érdekében.
A londoni miniszterelnöki hivatal hétfő esti tájékoztatása szerint Sunak és Biden telefonon tárgyalt egymással.
A brit kormányfő a megbeszélésen hangsúlyozta: a Hamász iszlamista terrorszervezet által jelentett fenyegetés elleni izraeli erőfeszítések támogatása sem tereli el a figyelmet annak szükségességéről, hogy az izraeli hadseregnek nagyobb gondot kell fordítania a civil lakosság védelmére, és arra, hogy tevékenysége a nemzetközi humanitárius törvények keretein belül maradjon.
Fotó: Filip Singer / Forrás: MTI/EPA
A Downing Street tájékoztatása szerint Sunak és Biden a hétfői telefonos megbeszélésen hitet tett az együttműködés folytatása mellett annak elérésére, hogy Izrael újabb humanitárius célú tűzszüneteket tartson a Gázai övezetben folyó hadműveleteiben, mindenekelőtt éppen a Gázába hurcolt túszok kimenekítése, emellett további segélyek bejuttatása érdekében.
A brit kormányfő és az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy szükséges újabb útvonalak megnyitása a Gázának szánt segélyek számára, és ezzel egy időben javítani kell a már meglévő folyosók működésének hatékonyságát.
Rishi Sunak és Joe Biden egyetértett abban is, hogy
minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldásra alapuló rendezés, amely lehetővé teszi, hogy az izraeliek és a palesztinok egyaránt békében és biztonságban élhessenek.
A brit kormány az utóbbi időszakban többször is hangot adott ennek az álláspontjának.
David Cameron külügyminiszter a londoni alsóház külügyi bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette, hogy a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban.
A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.
Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli azonban a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok nem Izrael szomszédságában, hanem Izrael területén akarják létrehozni saját államukat.
A nagykövet kijelentette, hogy Izrael most már nem fogadja el a kétállami megoldást.
Ez történt hétfőn:
