Diplomácia

2024.06.15. 11:43

Az amerikai alelnök 1,5 milliárd dolláros segélyt jelentett be Ukrajnának a svájci békekonferencián

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke több mint 1,5 milliárd dolláros (558 milliárd forint) segélyt jelentett be, részben Ukrajna energetikai ágazatának és humanitárius helyzetének támogatására a svájci Luzernben tartott nemzetközi békekonferencián.

MW

Harris a találkozó plenáris ülésén tartott beszédében jelentette be a támogatást

Forrás: POOL / AFP

Fotó: Alessandro Della Valle

Emmanuel Macron: ki kell szélesíteni a résztvevő országok körét

Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján.

Macron leszögezte:

 Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. 

"Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat" - mondta a francia elnök.

Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban. "El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül" - jelentette ki a német kancellár.

Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából

 - tette hozzá Scholz.

Karl Nehammer osztrák kancellár délutáni nyilatkozatában azt emelte ki, hogy "nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni" arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is.

"Olyanok vagyunk mint egy nyugati visszhang-csarnok. Mindannyian egyetértünk, de ez nem elég. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika bizonyos részei nélkül nem leszünk képesek rávenni Oroszországot arra, hogy változtasson a hozzáállásán" - mondta Nehammer. Aláhúzta azt is: különösen fontos szerepet játszhat ebben India, Brazília, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.

Nehammer "az első reménysugárnak" nevezte azt a tényt, hogy India és Brazília is képviselteti magát a rendezvényen.

Kamala Harris amerikai alelnök visszautasította az orosz elnök pénteken meghirdetett békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel.

Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből

 - mondta Harris.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója "teljességgel abszurd elképzelésnek" nevezte az orosz békejavaslatot, amely szerinte Ukrajna még kiterjedtebb leigázásához vezetne. Újságírók előtt azt a véleményét is kifejtette, hogy Kína valószínűleg Moszkva kérésére maradt távol a konferenciától.

A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója. A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.

A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat "első lépése", és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy értékelt a találkozó kezdete előtt, hogy "sikerült esélyt adni a diplomáciának". A házigazda svájci államfő, Viola Amherd úgy vélte, "szerények a tanácskozás céljai", leginkább lökést szeretnének adni annak a folyamatnak, amely majd elvezethet egy tartós és igazságos békéhez.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.

Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló országok közül Szaúd-Arábia az, amely a legmagasabb - külügyminiszteri - szinten képviselteti magát a svájci Ukrajna-csúcson.

A svájci szervezők azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.

A tanácskozásnak egy luxushotel ad otthont, amely magasan a Luzerni-tó fölött található.

Peszkov: nem konstruktívak a Putyin javaslataira adott nyugati válaszok

A Nyugat nem adott konstruktív válaszokat Vlagyimir Putyinnak az új biztonsági architektúrára és az ukrajnai helyzet rendezésére vonatkozó javaslataira - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szombaton.

"Sok reagálás volt, hatalmas mennyiségű hivatalos nyilatkozat és válasz. Nem konstruktív jellegűek" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy volt-e hivatalos reagálás Putyin javaslataira.

Az orosz elnök péntek este az orosz külügyminisztérium vezetésével tartott találkozóján az euroatlanti biztonsági rendszer kudarcáról beszélt, és javasolta egy új, minden érintett ország érdekeit figyelembe vevő architektúra kialakítását.

Putyin a béke feltételei között említette, hogy Ukrajnának semleges, katonai tömbön kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását. Ezenkívül minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani, valamint nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.

Az amerikai alelnök 1,5 milliárd dolláros segélyt jelentett be Ukrajnának a svájci békekonferencián

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke több mint 1,5 milliárd dolláros (558 milliárd forint) segélyt jelentett be, részben Ukrajna energetikai ágazatának és humanitárius helyzetének támogatására a svájci Luzernben tartott nemzetközi békekonferencián.

Harris a találkozó plenáris ülésén tartott beszédében jelentette be a támogatást. Később Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik.

Az alelnöki hivatal közlése szerint az 1,5 milliárd dollárból 500 millió dollár (186 milliárd forint) új energiaügyi támogatásra megy el, míg 324 millió dollárt (120 milliárd forint) a korábban bejelentett forrásokból csoportosítanak át Ukrajna energia-infrastruktúrájának sürgős javítására és egyéb szükségleteire.

Ezek az erőfeszítések segítenek Ukrajnának reagálni az ukrán energetikai infrastruktúrát ért legutóbbi orosz támadásokra azáltal, hogy támogatják a helyreállítást, javítják Ukrajna ellenálló képességét az energiaellátási zavarokkal szemben, és megteremtik az ukrán energiarendszer javításának és bővítésének alapjait

 - olvasható az alelnöki iroda közleményében.

Kamala Harris bejelentett továbbá az amerikai külügyminisztériumtól és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalától (USAID) származó több mint 379 millió dollár (141 millió forint) értékű humanitárius segélyt, amelyet a menekültek és a háború által érintett emberek megsegítésére szánnak.

A pénzből ukránok millióinak biztosítanak élelmet, egészségügyi ellátást, szállást, valamint vízellátást, higiéniai és csatornázási szolgáltatásokat.

Megkezdődött az ukrajnai békekonferencia Svájcban

A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója – írja az MTI.

A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.

A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat „első lépése”.

A találkozó célja a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás biztosítása az ukrán béketervhez, amely Oroszország teljes kivonulását követeli az elfoglalt ukrán területekről.

ZELENSZKIJ, Volodimir; SCHOLZ, Olaf
Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia első napján, 2024. június 11-én tartott sajtóértekezletükön Berlinben
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a találkozón, Olaf Scholz német kancellár közvetlenül a dél-olaszországi Pugliából, a G7-ek találkozójának helyszínéről utazott oda. Az Amerikai Egyesült Államokat Kamala Harris alelnök képviseli.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.

A találkozó svájci szervezői azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.

A tanácskozásnak egy luxushotel ad otthont, amely magasan a Luzerni-tó fölött található.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában