Közel–keleti konfliktus

2024.07.31. 06:18

Megölték a Hamász politikai vezetőjét: több ország a háború kiszélesedésétől tart

Az izraeli–palesztin háború 299. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Iszmail Hanije intéssel fordul a Hamász támogatóihoz a 2006. október 6-i gázai tüntetésen

Forrás: AFP

Fotó: Mohammed Abed

Hamász-vezető: a palesztin szervezet és Irán sem akar regionális háborút, de Haníje megölése nem maradhat válasz nélkül

A Hamász és Irán sem akar regionális háborút, de a palesztin szervezet politikai vezetőjének, Iszmáil Haníjének a megölését mint bűncselekményt, nem hagyhatják retorzió nélkül – jelentette ki Kalil al-Hijja, a szervezet gázai helyettes vezetője szerdai teheráni sajtótájékoztatóján.

Az iráni külügyminisztérium nem sokkal ez előtt közleményt adott ki arról, hogy Teherán Izrael mellett az Egyesült Államokat is felelősnek tartja a hajnali teheráni rakétacsapásért, amelyben Haníje életét vesztette.

PESZESKJÁN, Maszúd; HANÍJE, Iszmáíl
Iszmail Hanije, a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet politikai vezetője portréjával vonulnak a libanoni Türosz déli kikötőváros al-Bassz palesztin menekülttáborában 2024. július 31-én
Fotó: Mohammed Zaatari / Forrás: MTI/AP

Washington mindig is támogatta az izraeli vezetést, és következetesen helyeselte annak bűntetteit, így nyilvánvalóan szerepet játszott ebben a „brutális terrorcselekményben” is – áll a közleményben. A tárca hozzátette: Iránnak törvényes joga, hogy a megfelelő módon válaszoljon a saját területén elkövetett bűncselekményre.

A tárca azután adta ki közleményét, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán kijelentette: Washingtonnak nincs köze a Hamász politikai vezetőjének megöléséhez. Az amerikai diplomácia vezetője egyúttal ismét tűzszünetet sürgetett, és életbevágóan fontosnak nevezte a Gázai övezeti háború eszkalációjának elkerülését. Hasonlóképpen reagált az incidensre az Európai Unió is, amelynek külügyi szolgálata „maximális önmérsékletre” és az eszkaláció elkerülésére szólított fel minden háborús felet.    

A gázai tűzszünet elérése érdekében közvetítőként fellépő Katar és Egyiptom arra figyelmeztetett, hogy a Hamász-vezető megölése veszélyezteti a gázai tűzszünet megteremtésére irányuló erőfeszítéseket. „Hogyan lehetne sikeres a közvetítés, ha az egyik fél meggyilkolja a másik fél tárgyalóit?” – tette fel a kérdést Muhammad bin Abdurrahman Asz-Száni katari miniszterelnök és külügyminiszter az X-en. A sejk a nap folyamán telefonon egyeztetett Blinkennel az eszkaláció elkerülését célzó további diplomáciai lépésekről.

ENSZ-jelentés: palesztin foglyokat kínozhattak izraeli börtönökben

Az izraeli hadsereg több ezer palesztint, túlnyomó többségében férfiakat hurcolt el a Gázai övezetből, és börtönzött be Izraelben, közülük többeket megkínoztak vagy megöltek – írta az ENSZ emberi jogi hivatala egy szerdán bemutatott jelentésében.

A palesztinok közül többeket gázai ellenőrzőpontoknál vettek őrizetbe, amikor az izraeli hadsereg tavaly októberben megindított offenzívája elől próbáltak elmenekülni, másokat iskolákban vagy kórházakban kialakított óvóhelyekről hurcoltak el.

Sok esetben bilincsbe verve, bekötött szemmel szállították el az embereket Izraelbe, ahol szigorúan őrzött katonai központokban helyezték el őket. Az elfogásukra az izraeli hatóságok nem adtak indokot, és nem engedték meg a foglyoknak azt sem, hogy ügyvéddel beszéljenek – olvasható a jelentésben, amelynek állításait elsősorban szabadon engedett foglyok és más áldozatok vagy szemtanúk elbeszélésére alapozták.

Jeruzsálem, 2024. július 12. Újoncok géppisztolyt és a héber Biblia (Tanakh) példányát veszik át az izraeli haderõ ultraortodox zsidó vallású katonái számára létesített Neca Jehuda gyalogsági zászlóaljának eskütételén a jeruzsálemi óváros Siratófalánál 2024. július 10-én. Az izraeli biztonságpolitikai kabinet július 12-re virradóan úgy döntött, hogy a jelenlegi 32 hónap szolgálati idõrõl 36 hónapra növeli a férfiak kötelezõ sorkatonai szolgálatát. A döntést két nap múlva terjesztik a teljes kormány elé, mielõtt az izraeli parlament, a kneszet szavaz róla. MTI/EPA/Abir Szultan
Fotó: Abir Szultan

Az ENSZ információi szerint legkevesebb 53, Gázából elhurcolt palesztin fogva tartott vesztette életét izraeli őrizetben június 30-ig.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán a jelentést kísérő közleményében kiemelte: hivatala számos „elborzasztó, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan megsértő” esetről szerzett tudomást.

Értesüléseik szerint az izraeli katonák egyebek mellett a vízbe fulladás érzetét keltő kínzást alkalmaztak, illetve több esetben kutyákat eresztettek a foglyokra.

Hónapok óta egyre több hír érkezik arról, hogy az izraeli börtönökben jogsértéseket követnek el. Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy vizsgálja a visszaélésekkel kapcsolatos állításokat, de konkrét esetekről nem akart nyilatkozni. Jelezték: azt tervezik, hogy bezárják a Negev-sivatagban lévő, Szadé Téman börtönt, amelyet mind az ENSZ-jelentésben, mind pedig palesztin jogvédő csoportok jelzéseiben a visszaélések színhelyeként jelöltek meg.

Kínai külügyminisztérium: Peking határozottan elítéli a Hamász-vezető elleni merényletet

Kína határozottan elítéli a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije ellen elkövetett halálos merényletet - közölte szerdán a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Lin Csien külügyi szóvivő elmondta, hogy 

Peking nagyon aggódik az incidens miatt, mivel az további instabilitáshoz vezethet a térségben.

Kína mindig is kiáll amellett, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások és párbeszéd útján oldják meg – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve, hogy a konfliktus és a konfrontáció további eszkalálódásának elkerülése érdekében a lehető leghamarabb átfogó és tartós tűzszünetet kell elérni a Gázai övezetben.

Kína régóta elismeri a palesztin államot, és többször is közvetítőként lépett fel a térség konfliktusainak rendezésében: legutóbbi közbenjárásukkal a Fatah, a Hamász és más palesztin csoportok írtak alá egységnyilatkozatot Pekingben, ahol a köztük lévő megosztottság megszüntetésére és a palesztin egység megerősítésére tettek ígéretet.

Az Egyesült Államoknak nincs köze a Hamász politikai vezetőjének megöléséhez

Az Egyesült Államoknak nincs köze a Hamász politikai vezetőjének megöléséhez – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Szingapúrban, és ismét tűzszünetet sürgetett a Gázai övezeti háborúban.

Ez olyasvalami, amiről mi nem tudtunk, amiben mi nem vettünk részt

– mondta Blinken a Channel News Asia szingapúri hírtelevíziónak adott interjúban.

BLINKEN, Antony
Antony Blinken amerikai külügyminiszter
Fotó: Martin Divisek / Forrás: MTI/EPA

Arra a kérdésre, hogy Iszmáil Haníje megölése milyen hatással lehet a gázai háborúra, a külügyminiszter azt mondta: az évek során megtanulta, hogy soha ne találgasson olyan eseményekkel kapcsolatban, amelyeknek következményei másokra vannak hatással.

A múlt hétvége óta ázsiai körúton járó Blinken döntő jelentőségűnek nevezte a gázai tűzszünet és a palesztin terroristák által fogva tartott túszok szabadságának elérését, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz ezek teljesüléséért.

Életbevágóan fontos, hogy a gázai konfliktus ne terjedjen ki, és a dolgokat a tartósabb béke és a tartósabb biztonság felé vezető útra tereljük

– emelte ki az amerikai külügyminiszter.

Az EU 150 millió eurót folyósított a Palesztin Hatóság számára

Az EU végrehajtó szerve július 19-én szándéknyilatkozatot írt alá a Palesztin Hatósággal, amelyben stratégiát határoztak meg a Gázai övezet helyreállításának elveire vonatkozóan, valamint 400 millió eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt biztosítanak a palesztin gazdaság költségvetési helyzetének kezelésére. Az EU a segélyt három kifizetésben folyósítja 2024 júliusa és szeptembere között, a Palesztin Hatóság reformprogramja végrehajtásától függően.

A 400 millió eurós rövidtávú uniós sürgősségi pénzügyi támogatás első részletét szerdán folyósították. Ebből az összegből 58 millió eurót a Pegase elnevezésű, a Gázában dolgozó közalkalmazottak fizetését kiegészítő, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartását célzó programon keresztül utalták. Az összeg fennmaradó részét – 92 millió eurót – az Európai Beruházási Bank biztosítja a Palesztin Valutaalapnak nyújtott hitelkereten keresztül.

Szeptember elején a bizottság jogalkotási segélyprogramra vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni, melynek célja, hogy a Palesztin Hatóság 2026-ra elérje a költségvetési egyensúlyt és biztosítsa a hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságot.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a segélyekre vonatkozóan azt nyilatkozta, hogy az erős Palesztin Hatóság kulcsfontosságú a kétállami megoldás megvalósításához.

Ez az egyetlen módja annak, hogy az izraeliek és a palesztinok számára fenntartható békét teremtsünk. Az EU teljes mértékben elkötelezett a Palesztin Hatóság támogatása mellett ezekben a nehéz időkben. A 400 millió eurós gyorssegélyünk támogatja a reformprogramot, és előkészíti a Gázai övezet helyreállítását és újjáépítését

– hangsúlyozta.

Moszkva önmérsékletre szólít fel a Haníje-gyilkosság ügyében

Az orosz külügyminisztérium szerdán elítélte Iszmáil Haníje Hamász-vezér meggyilkolását Iránban, és felszólította a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely a Közel-Keletet súlyos háborúba sodorhatja.

 „Határozottan elítéljük Iszmáil Haníje, a palesztin Hamász mozgalom politikai irodája vezetőjének meggyilkolását a teheráni rezidenciája elleni rakétatámadással” – mondta Andrej Nasztaszjin, az orosz külügyminisztérium helyettes szóvivője újságíróknak.

A politikai merénylet szervezői nyilvánvalóan tisztában voltak azzal, hogy ez az akció milyen veszélyes következményekkel járhat az egész régióra nézve

– mondta.

„Felszólítunk minden érintett felet, hogy tanúsítson önmérsékletet, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely a térség biztonsági helyzetének drámai romlásához vezethet, és nagyszabású fegyveres összecsapást idézhet elő”

 – figyelmeztetett Nasztaszjin.

Oroszország figyelmét nem kerülte el az a tény – hangsúlyozta –, hogy a gyilkosságra Iránban került sor, ahová Haníje azért érkezett, hogy részt vegyen Maszúd Peszeskján új iráni elnök beiktatásán.

Oroszország elítélte azt a Libanon ellen kedden intézett izraeli légicsapást is, amelyben a Hezbollah legmagasabb rangú parancsnoka, Fuad Sukr veszítette életét.

„Határozottan elítéljük az Izrael által végrehajtott katonai akciót, amely a libanoni szuverenitás és a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértését jelenti” – mondta Nasztaszjin.

Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki a közel-keleti helyzet éles eszkalálódásának növekvő veszélye miatt

– jelentette ki.

Izraelben helyzetértékelést tartanak, és készültséget rendeltek el Haníje megölése után

Izraelben helyzetértékelést tartanak és készültséget rendeltek el Izrael külföldi képviseletein Iszmáil Haníje Hamász-vezető megölése után.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerdán helyzetértékelő megbeszélést folytat a biztonsági intézmények vezetőivel az elmúlt 24 óra két merényletét követően, Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni, és Fuad Sukr Hezbollah-vezető keddi, bejrúti megölését követően.   

Izrael úgy döntött, hogy fokozza az éberséget minden külföldi nagykövetségén, és készültséget rendelnek el a zsidó intézményekben és közösségekben is világszerte. Izrael magára vállalta a bejrúti merényletet, de a teheráni rakétatámadást nem. 

Jeruzsálemben a miniszterelnökség arra utasította a minisztereket, hogy ne kommentálják Haníje megölését, de három miniszter már korábban megszólalt a célzott likvidálással kapcsolatban.   

HANÍJE, Iszmáíl
Iszmáil Haníje
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

„Üldöztem ellenségeimet s utolértem őket, nem tértem vissza, míg meg nem semmisültek” – idézte az X-en Slomo Karai kommunikációs miniszter a Zsoltárok könyve 18. zsoltárának 38. szakaszát. Amiháj Elijahu örökségvédelmi miniszter is bibliai idézettel reagált, Amiháj Sikli diaszpóraügyi miniszter pedig ezt írta: „Vigyázz, mit kívánsz!”.   

Az izraeli repülőtéri hatóság bejelentette, hogy lezárta Izrael légterét Haderától északra, de az izraeli hadsereg (IDF) közölte, hogy jelenleg nincs változás a polgári védelmi előírásokban, noha az iráni forradalmi gárda korábbi parancsnoka szerint 

„Izrael súlyos árat fog fizetni Haníje megöléséért”.

Izrael előkészítette a terepet egy súlyos büntetésre

– jelentette be Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah, aki minden fontos stratégiai kérdésben dönt a perzsa államban.   

A Hamász politikai vezetője elleni merényletet Iránon kívülről indított irányított rakétával követték el – állította a libanoni al-Majadin televízió iráni forrásokat idézve. 

„A Hamász-szörnyek fejének helye a pokolban van, és mindannyian támogatjuk, hogy elszámoljunk velük tetteikért” – mondta Einav Tsengauker, az egyik gázai túsz édesanyja. „De nem lehet úgy megtenni, hogy ez a túszalku meghiúsításához vezessen, és halálos ítéletet hozzon a fogságban lévő szeretteinkre. Az Ön felelőssége mindenekelőtt az, hogy visszaadja azokat, akiket cserben hagyott, hogy új feltételek és szükségtelen akadályok nélkül elfogadja az egyezséget” – tette hozzá a túszok családjainak képviseletében gyakran nyilatkozó édesanya a miniszterelnökhöz intézve szavait.

Palesztin szervezetek általános sztrájkra és tömegtüntetésre szólították fel Haníje megölése miatt

Palesztin szervezetek általános sztrájkra és tömegtüntetésre szólították fel szerdán a palesztinokat Iszmail Haníje Hamász-vezető megölése miatt – jelentették hírügynökségek.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke gyáva cselekedetnek nevezte Haníje megölését, amelyet súlyos eszkalációként értékelt. „Egységre, türelemre és kitartásra” szólította fel a palesztinokat az izraeli megszállással szemben – jelentette a WAFA palesztin hírügynökség az elnök kabinetjének közleményét idézve.   

Az Iszlám Dzsihád iszlamista palesztin szervezet kijelentette, hogy a Hamász vezetőjének megölése „nem ok arra, hogy véget vessen a palesztin nép gázai övezeti ellenállásának az izraeli hadsereg megszállása határt nem ismerő bűncselekményeivel szemben”. A Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményben a szervezet megerősítette „szolidaritását és összetartozását a Hamásszal az izraeli erőkkel való szembenállásban”.   

Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője kijelentette, hogy Haníje meggyilkolásának a megbosszulása Irán kötelessége, mert az az iráni fővárosban történt. Hozzátette, hogy Izrael magának szolgáltatott alapot „a kemény büntetéshez”.

Maszúd Peszeskján iráni elnök hangsúlyozta: Irán „megvédi területi épségét, méltóságát, tisztességét és büszkeségét, és eléri, hogy a terrorista megszállók megbánják a Hamász-vezető teheráni gyáva meggyilkolását”. Az iráni média által közzétett közleményében a szerdán beiktatott államfő részleteket nem közölt.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egykori vezetője, Mohszein Rezai tábornok az X közösségi portálon azt írta, hogy Izrael súlyos árat fizet Haníje megöléséért.

Naszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a meggyilkolt Hamász vezető „vére soha nem vész kárba”. „Haníje teheráni mártíromsága erősíteni fogja a Teherán, Palesztina és az ellenállás erői közötti mély és megbonthatatlan köteléket” – mondta a szóvivő.   

PESZESKJÁN, Maszúd; HANÍJE, Iszmáíl
Iszmaíl Hanije, a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet vezetője (k) Maszúd Peszeskján új iráni elnök eskütételén Teheránban 2024. július 30-án
Fotó: Abedin Taherkenareh

Irán vizsgálatot indított az iráni elnök beiktatása alkalmából Teheránban tartózkodó Haníje elleni támadás ügyében, és megígérte, hogy a gyilkosság „nem marad büntetlen”. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához közel álló Nour News hírportál jelentése szerint a Hamász-vezető teheráni szállásába légi indítású lövedék csapódott be.   

Haníje temetését Teheránban tartják – írta a Mehr iráni hírügynökség.

Libanon azt várja, hogy a Hezbollah síita fegyveres mozgalom megtorolja a szervezet legmagasabb rangú katonai vezetője elleni légicsapást, a kormány pedig diplomáciai erőfeszítésekbe kezd a feszültség csillapítása érdekében – közölte a kormány ülése után Ziad Makari tájékoztatási miniszter.

A Hamásszal szövetséges Hezbollah részvétét nyilvánította szerdán Haníje halála miatt. A Hamászhoz hasonlóan Teherán támogatását élvező Hezbollah nem vádolta közvetlenül Izraelt, de közölte, hogy az Iránnal szövetséges szervezetek határozottabban lépnek fel Izrael ellen.

A Hezbollah szerint Haníje halála „növeli a harcosok eltökéltségét, hogy folytassák a szent háborút, és erősíti az akaratukat a cionista ellenséggel való szembeszállásban”.

Mohammed Ali al-Húszi, a jemeni húszi lázadók Legfelsőbb Forradalmi Bizottságának elnöke „gyűlöletes bűncselekménynek, valamint a törvények és az eszmei értékek nyilvánvaló megsértésének” nevezte Iszmail Haníje megölését.   

AL-HÚSZI, Mohammed Ali
Mohammed Ali al-Húszi, a húszi lázadókat vezető, úgynevezett legfelső forradalmi bizottság parancsnoka beszédet mond a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 22-én
Fotó: Jajha Arhab / Forrás: MTI/EPA

Amerika szerint elkerülhetetlen a közel-keleti háború eszkalálódása

Az amerikai védelmi miniszter a térségbeli növekvő feszültségekre utalva szerdán kijelentette: nem gondolja, hogy elkerülhetetlen lenne egy szélesebb közel-keleti háború. Fülöp-szigeteki látogatásán Llyod Austin azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok meg fogja védeni Izrael, ha megtámadnák.   

Oroszország elítéli az „elfogadhatatlan politikai gyilkosságot, amely a feszültségek további kiszélesedéséhez vezet” – jelentette ki Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek.   

Törökország elítélte a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közel álló Haníje „méltatlan meggyilkolását”, a támadás célja Ankara szerint a gázai háború regionális szintre történő kiszélesítése volt.

Ismételten világossá vált, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának nincs szándékában békét kötni

– áll a török külügyminisztérium közleményében.   

„Ha a nemzetközi közvélemény nem hoz intézkedéseket Izrael megállítására, a térségünk jóval nagyobb konfliktusokkal találja szemben magát” – áll a közleményben.

Teheránban megölték Iszmail Hanijét, a Hamász politikai vezetőjét

Teheránban merényletben megölték Iszmail Hanijét, a gázai iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét órákkal azután, hogy részt vett az iráni elnök eskütételi ceremóniáján. A Hamász közleményében Izraelt vádolja.

Hanije hajnali két óra körül vesztette életét, néhány órával azután, hogy egy izraeli vadászgép Libanonban, Bejrút szívében megölte a Hezbollah műveleti központjának vezetőjét.  

Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy Hanijét egyik biztonsági őrével együtt ölték meg.     

A Hamász közleménye szerint Hanijét egy izraeli támadás ölte meg. A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy "Iszmail Hanije meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül".

„A Hamász-vezető iráni meggyilkolása súlyos eszkalációt jelent, amely nem éri el céljait. Nyílt háborút vívunk Jeruzsálem felszabadításáért, és készek vagyunk különféle árakat fizetni érte. A Hamász egy intézmény és egy ideológia, mely független bármely vezetőjétől” – tette hozzá.   

A Hamász közleménye szerint Hanijét „a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben” ölték meg. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy „kinyomozzuk Hanije halálát, és később közöljük a vizsgálat eredményét”.   

A szervezet 62 éves vezetőjét először 2017-ben választották meg a Hamász politikai irányítójának a leköszönő Háled Mesaal helyére, majd 2021 augusztusában újabb négy évre meghosszabbították hivatalában.   

Haníje a Gázai övezet északi részén fekvő Sati menekülttáborban született, halász apja egy Askelon melletti palesztin faluból menekült Gázába Izrael megalakulása, 1948 körül. Fiatal korában Izraelben dolgozott, hogy segítsen eltartani családját, s az 1980-as években tagja volt a Gázai Iszlám Egyetem hallgatói tanácsának.   

HANÍJE, Iszmáíl
Iszmáil Haníje, a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász mozgalom volt vezetője 
Fotó: Mohammed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Az izraeli hatóságok először 1989-ben ítélték el három évre, majd Libanonba deportálták, ahonnan egy évvel később visszatért a Gázai övezetbe, és az Iszlám Egyetem adminisztratív igazgatója lett. A Hamász akkori vezetője, Ahmed Jaszin sejknek 1997-es, izraeli börtönből szabadulása után Hanijét nevezték ki irodavezetőnek.   

2003-ban könnyebben megsebesült egy izraeli merényletkísérletben, amikor Jeruzsálem megpróbálta felszámolni a Hamász gázai vezérkarát. Haníjét jelölték 2005-ben a Hamász parlamenti listájának élére a palesztin választásokon, s egy évvel később győzelemre vezette a terrorszervezetet a rivális palesztin Fatah párt felett, és a Palesztin Hatóság miniszterelnökévé választották.   

Túlélte a Fatah ellene elkövetett merényletkísérletét 2006-ban, majd 2007-ben a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász úgy döntött, hogy meneszti a miniszterelnöki posztról, de a Hamász nem volt hajlandó elfogadni ezt. Hanije továbbra is irányította a Gázai övezetet, de Ciszjordániát nem, ahol a Fatah vette át az igazgatást.    

2017-ben Jahíje Szinuárt választották a Hamász gázai vezetőjévé, és Hanije Dohába, Katar fővárosába költözött, a szervezet politikai irányítója lett. Egy hónappal az október 7-i mészárlás után dédunokája és egyik unokája is meghalt izraeli támadásban a Gázai övezetben. Áprilisban három gyermeke és három unokája, júniusban nővére vesztette életét izraeli támadásban a Sati menekülttáborban.   

A szervezet politikai vezetőjeként Hanije feladatköre elsősorban szimbolikus volt. A szakértők szerint a tényleges hatalom a Hamász Gázai övezetben tartózkodó katonai vezetőinek, Jahíje Szinuárnak és Mohammed Deifnek a kezében van.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában