2024.09.25. 23:55
Szijjártó Péter: napjaink válságai közepette sem szabad megfeledkezni a környezet- és klímavédelemről
Bár az emberiség kétségtelenül a veszélyek korában él, az utóbbi évek a fegyveres konfliktusokról és a koronavírus-járványról szóltak, de ilyen időkben sem szabad arról megfeledkezni, hogy a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése a legégetőbb kihívások közé tartozik – szögezte le a tárcavezető New Yorkban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
A jelenlegi válságok közepette sem szabad megfeledkezni a klímaváltozásról és a környezetvédelemről, ezek ugyanis az emberiség előtt álló legégetőbb kihívások közé tartoznak - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a tengerszint emelkedésével és a műanyagszennyezéssel foglalkozó tanácskozásokon is részt vett az ENSZ Közgyűlésén.
Előbbi téma kapcsán leszögezte, hogy bár az emberiség kétségtelenül a veszélyek korában él, az utóbbi évek a fegyveres konfliktusokról és a koronavírus-járványról szóltak, de ilyen időkben sem szabad arról megfeledkezni, hogy a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése a legégetőbb kihívások közé tartozik.
Aláhúzta, hogy a tengerszint emelkedése ráadásul nem is csak ökológiai kérdés, hiszen ez a nemzetközi politika stabilitását is veszélybe sodorhatja.
„Magyarország olyan kockázatként tekint erre, amelynek nyomán városok, szigetek, sőt egész országok is egyszerűen eltünhetnek” – hangsúlyozta.
Szavai szerint ezért ezen kihívás kezelése halasztást nem tűrő globális feladat, most kell lépni, mielőbb alapvető változásokra van szükség az áramtermelésben, és el kell mozdulni a klímasemlegesség vagy a minimális károsanyag-kibocsátás felé.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a globális ipari termelés egyre nő, erősödik a fűtési és hűtési rendszerek használata, továbbá a közlekedés elektromos átállása is folyamatban van, márpedig ez mind fokozza a világ áramigényét.
És amennyiben ezt a növekvő keresletet nem sikerül felelősségteljes módon kielégíteni, annak tragikus és visszafordíthatatlan környezeti következményei lehetnek, például újabb természeti katasztrófák és fokozott tengerszint-emelkedés képében – figyelmeztetett.
Ennek kapcsán pedig kifejtette, hogy az áramtermelés egyetlen valóban felelősségteljes és biztonságos módját ma az atomenergia jelenti.
Továbbá emlékeztetett, hogy Magyarországon zajlik a paksi nukleáris erőmű bővítése, amellyel a teljes hazai áramigény 70 százaléka fedezhető lesz, és emellett kiváltható lesz évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása.
Magyarország a környezetvédelemre gyakorlati, pragmatikus kérdésként tekint, és ennek köszönhető, hogy hazánk a világ azon húsz állama közé tartozik, amelyek gazdasági teljesítményük növelése mellett voltak képesek csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat - közölte.
A miniszter ezután a műanyagszennyezéssel foglalkozó ülésen először is ismertette a magyar kormány álláspontját, miszerint a környezetvédelemnek kéz a kézben kell járnia a versenyképesség erősítésével, és tudatta, hogy hazánknak ezek az Európai Unió soros elnökeként is fontos céljai.
„Hisszük, hogy a műanyagszennyezés elleni fellépés nemcsak globális érdek, hanem globális kötelesség is” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország igen komolyan veszi koordináló szerepét az EU-ban annak érdekében, hogy a közösség ehhez jelentősen hozzájáruljon.
Bemutatta az ennek céljából hozott nemzeti intézkedéseket is, kitérve arra is, hogy 2040-re a települési hulladék újrahasznosítási arányának 65 százalékra kell emelkednie a jelenlegi 32 százalékról.
Üdvözölte, hogy elindult az új üvegvisszaváltási rendszer is, és augusztus végére már naponta hatmillió üveget vittek vissza az emberek, amelyek garantáltan újrahasznosításra kerülnek.
Érintette a tiszta víz ügyét is, azt hangsúlyozva, hogy ha nem sikerül megfelelően megoldani a műanyag hulladékok kezelését, akkor ezek meg fognak jelenni a vizekben, amelyek védelmének nemzetközi kötelességnek kellene lennie szavai szerint.
Végül sokkolónak nevezte, hogy idén 220 millió tonna műanyag hulladék termelődik a világon, és ebből mintegy hétmillió tonna a természetbe kerül.
„A probléma súlyos (…) Haladéktalan, gyors fellépésre van szükség, s Magyarország továbbra is ki fogja venni a részét a műanyag hulladék elleni küzdelemből” – összegzett.
