Közel-keleti konfliktus

21 órája

Háromezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma Libanonban

Az izraeli–palesztin háború 395. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Túlélők vizsgálják át a romokat Gázában a november elsejei izraeli csapás után

Forrás: Middle East Images via AFP

Fotó: Saeed Jaras

Libanonban háromezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma

Háromezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma Libanonban az izraeli hadsereg és a siíta Hezbollah milícia közti fegyveres konfliktusban – közölte hétfőn az ország egészségügyi minisztériuma.

Vasárnap 16 ember vesztette életét és 90 ember sérült meg – közölte az egészségügyi tárca. A hatóságok általában csak másnap este közlik a halálos áldozatok számát.

A tizenhárom hónapja tartó konfliktus során legkevesebb 3002 ember vesztette életét és 13 492-en megsebesültek; a halottak között 589 nő és legkevesebb 185 kiskorú van. A libanoni egészségügyi minisztérium adataiban nem tesz különbséget a polgári lakosság és a Hezbollah fegyveresei között.

Azután, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet 2023. október 7-én terrortámadást követett el Izrael ellen, Izrael pedig megtorló hadjáratot indított ellene a Gázai övezetben, a Hezbollah libanoni siíta szervezet is beszállt ebbe a háborúba a Hamász oldalán.

A kétfrontos konfliktusnak a Libanont érintő része drámai mértékben fokozódott 2024. szeptember 24-én, amikor Izrael intenzív légitámadásokba kezdett a Hezbollah ellen. Az izraeli hadsereg célja a Hezbollah visszaszorítása a közös határvidékről, hogy az észak-izraeli lakosok visszatérhessenek otthonukba. Izrael aztán október 1-jén megkezdte szárazföldi offenzíváját is Dél-Libanonban, és óriási pusztítást okozott a határmenti falvakban. Ezzel párhuzamosan a levegőből Libanon északabbi részeit is intenzíven kezdte támadni.

Izraelben 72 ember, köztük 30 katona vesztette életét a Hezbollah támadásaiban.

Hezbollah-vezetők meggyilkolásáról számolt be az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg (IDF) légicsapással megölte az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah két parancsnokát Dél-Libanonban – jelentette az IDF szóvivője hétfőn.

Dél-Libanon középső részén, Szultanijében az izraeli légierő vadászgépeinek csapása végzett Rijád Reda Gazzavival, a Hezbollah elit Radván kommandó rakétaegységének parancsnokával. Az IDF szerint ő állt számos, páncéltörő rakétával Izraelben és Dél-Libanonban izraeli katonák ellen elkövetett támadás mögött.

Az IDF szerint szintén meghalt a Hezbollah egyik parancsnoka, aki fegyverek eljuttatásáért és katonák toborzásáért volt felelős.

A Gázai övezetben az izraeli katonák tűzharcban megölték Ahmad ad-Dalut, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet tagját, aki részt vett a mészárlásokban tavaly október 7-én Kfár Áza kibucban.

A Hamász elleni háború 395. napján több tucat rakétát és drónokat is indítottak Libanonból Izrael területére, s az IDF bejelentette, hogy erői tevékenykednek a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah térségében és Dél-Libanonban egyaránt.

A Hamász felügyelete alatti gázai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az elmúlt napon 33-an haltak meg és 156-an sebesültek meg az övezetben. A civil és fegyveres áldozatokat egyben közlő gázai hatóságok szerint már 43 374 ember halt meg a harcokban a háború kezdete óta. A sebesültek száma 102 261.

Izrael értesítette az ENSZ-t az UNRWA-ról szóló megállapodás érvénytelenítéséről

Az izraeli külügyminisztérium hétfőn hivatalosan értesítette az ENSZ-t, hogy Izrael érvénytelennek nyilvánította az 1967-es, a palesztin menekülteket támogató ügynökség (UNRWA) elismeréséről kötött megállapodást, miután az izraeli parlament, a kneszet szigorúan korlátozta a szervezet működését Izraelben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben.

Izrael továbbra is együttműködik nemzetközi partnereivel, benne az ENSZ többi szervezetével is, a gázai civilek humanitárius segélyezésének biztosításában, de oly módon, hogy az ne ássa alá Izrael biztonságát. Izrael elvárja ehhez az ENSZ-től a hozzájárulást, és az együttműködést

 – írta levelében Jakob Blitstejn, az izraeli külügyminisztérium igazgatója az ENSZ-közgyűlés elnökének, a kameruni Philemon Yangnak.

A múlt héten elfogadott, és három hónap múlva életbe lépő új izraeli jogszabály megtiltja az UNRWA működését Izrael területén, és megtiltja az izraeli kormányzati szerveknek az együttműködést a szervezettel a palesztin területeken Ciszjordániában és a Gázai övezetben.

„Noha számtalan olyan bizonyítékot juttattak el az ENSZ-hez, amelyek szerint az UNRWA dolgozói részt vettek az október 7-i mészárlásban, és sokan közülük a Hamász terroristái, az ENSZ figyelmen kívül hagyta ezeket, és nem tett semmit”– írta az X-en Jiszráel Kac külügyminiszter.

„Már ma is vannak UNRWA-nak helyettesítői, vannak más nemzetközi segélyszervezetek, amelyeket nem szennyezett be a terrorista tevékenység. Izrael elkötelezett a nemzetközi jog mellett, és továbbra is tiszteletben tartja azt – miközben megőrzi állampolgárai biztonságát”- tette hozzá Kac.

Kac azt is közölte, hogy a Gázának nyújtott segélyeknek jelenleg csak 13 százalékát nyújtja az UNRWA, és kitalációnak nevezte azt az állítást, hogy az UNRWA-nak nincs alternatívája.

Izrael évtizedek óta bírálja az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetét, mert az szerinte állandósította a palesztin menekültválságot, amikor csak a palesztinok esetében kiterjesztette több generációra a menekültstátuszt.

Az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i támadása után Izrael azzal vádolta meg az ügynökséget, hogy számos helyi munkatársa részt vett a vérengzésben, s Izrael állítása szerint alkalmazottainak tíz százaléka kapcsolatban áll a Hamászszal. Ezt a vádat az UNRWA tagadta, de belső vizsgálatot indított, melynek végén 9 embert elbocsátottak a szervezettől.

Irán elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten

Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.

A teheráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmáil Bagad heti sajtótájékoztatóján kijelentette: Irán mindig is úgy vélte, hogy az Egyesült Államok jelenléte a térségben destabilizáló.

Az amerikai védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy amerikai B-52-es bombázók érkeznek a Közel-Keletre, egy nappal az után, hogy a Pentagon újabb katonai bevetéseket jelentett be az Egyesült Államok közeli szövetségesének számító Izrael védelmére és Irán figyelmeztetésére.

A megnövekedett amerikai jelenlét még nagyobb feszültséget fog okozni, és bizonyára nem fogja befolyásolni az elszántságunkat, hogy megvédjük magunkat

 – fogalmazott a szóvivő.

Október 26-án izraeli harci repülőgépek csapásokat mértek iráni katonai létesítményekre, megtorlásul az Izrael elleni október 1-jei iráni rakétacsapásokra. Irán "korlátozott károkról" számolt be, valamint arról, hogy négy katona és egy civil meghalt.

Irán az október elsejei támadást válaszlépésnek minősítette a libanoni Hezbollah síita mozgalom és a Gázai övezet területén tevékenykedő Hamász palesztin iszlamista szervezet vezetőinek meggyilkolására.

Izrael figyelmeztette Iránt, hogy ne torolja meg a támadást, Teherán viszont válaszlépéseket ígért.

Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap azt mondta, hogy egy esetleges tűzszünet Teherán szövetségesei, a gázai Hamász, valamint a libanoni Hezbollah és Izrael között befolyásolhatja országa válaszát az izraeli csapásokra.

A gyanú szerint titkos katonai iratokat szivárogtatott ki külföldi lapoknak az izraeli kormányfő szóvivője

A Sin Bet belbiztonsági szolgálat nyomozást indított, és letartóztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyik szóvivőjét, Eli Feldsteint, aki a gyanú szerint az izraeli hadsereg (IDF) birtokába került titkos dokumentumokat szivárogtatott ki külföldi lapoknak – jelentette a katonai rádió hétfőn.

A Rison Lecionban működő bíróság vasárnap este meghosszabbította Netanjahu egyik szóvivőjének, Eli Feldsteinnek, valamint az ügy két másik gyanúsítottjának az előzetes letartóztatását, és engedélyezte Feldstein nevének közzétételét. A negyedik gyanúsítottat szabadlábra helyezték.

A Sin Bet nyomozása nyomán megfogalmazott vádak szerint biztonsági és államvédelmi szempontokból különösen érzékeny hírszerzési adatokat vettek birtokba jogosulatlanul az IDF-től, majd átadták őket a szóvivőnek, aki a külföldi médiának szivárogtatta ki őket annak érdekében, hogy befolyásolja az izraeli közvéleményt a Hamásszal folytatott túsztárgyalások ügyében.

A nyomozók szerint az IDF-től kiszivárgott dokumentumokat a közvélemény manipulálását célzó kampány részeként részben meg is hamisították, a tartalmukat elferdítették, hogy károsan befolyásolják a háború egyik kinyilvánított céljának elérését, a még mindig a Hamász fogságában tartott izraeli túszok kiszabadítását.

A védelmi szervek szerint az izraeli biztonsági szervek folytattak korábban - főként háborús időkben - dezinformációs kampányokat, de ezeknek az ellenségre vagy más országokra kell irányulniuk, nem pedig az izraeli közvélemény félrevezetésére.

Az elmúlt hónapokban több külföldi lap, köztük a Jewish Chronicle cikkeket közölt izraeli biztonsági forrásokra hivatkozva, miszerint a Gázai övezetben már csak húsz elrabolt van életben, vagy mintegy húsz túsz soha nem szabadulhat ki, mert "élő pajzsnak” tekintik őket a Hamász vezetője, Jahja esz-Szinvár körül. Az izraeli hírszerzés ezen hírekről közölte, hogy nem rendelkezik ilyen információkkal vagy ilyen becslésekkel.

Szeptember 6-án a német Bild című újság „a Hamász vezetőjének utasításaiként” közzétett egy dokumentumot, amely szerint Szinvár célja, hogy a túsztárgyalások ne haladjanak előre. A katonai elhárítás felismerte a bemutatott minősítetten titkos dokumentumot, és vizsgálat indítását kérte, melyet megkezdett a Sin Bet. Ezeket a külföldön megjelent cikkeket később a teljes izraeli média átvette és bemutatta, mint hiteles információt.

A védelmi szervek szerint a szigorúan titkosnak minősített iratok közzététele árthat a hírszerzés forrásainak és módszereinek az ellenséggel szemben, és ráadásul ennek a dokumentumnak eltorzították jelentőségét, Szinvárnak tulajdonítva, noha a biztonságiak szerint a Hamász egyik középszintű vezetőjének véleménye, és nem köthető a terrorszervezet vezetőjéhez.

A Jewish Chronicle egy hamis dokumentumot közölt annak igazolására, hogy a Hamász túszokat csempészhet át Egyiptomba, és ezért szükséges az izraeli jelenlét fenntartása a gázai-egyiptomi határon.

A fő gyanúsított Eli Feldstein a miniszterelnök szóvivője volt biztonsági kérdésekben az elmúlt évben. Korábban az IDF szóvivője, majd Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter szóvivője volt.

„Nem vett részt biztonsági megbeszéléseken, nem fért hozzá titkosított információkhoz, és nem vett részt titkos látogatásokon" – jelentette a legfőbb gyanúsítottról közleményben a miniszterelnöki hivatal.

A szóvivők Benjámin Netanjahu és kabinetfőnöke, Cachi Braverman irányítása alatt dolgoznak. A nyomozók arra próbálnak fényt deríteni, hogy Feldstein saját akaratából, vagy utasításra, és kinek az utasítására szerezte meg a titkosított dokumentumokat, majd adta át őket a külföldi médiának.

Iráni elnök: Izrael tűzszüneti hajlandóságán múlik az iráni válasz az izraeli támadásokra

A Gázai övezeti és a libanoni tűzszüneti törekvésekhez mutatott izraeli hozzáálláson múlik az, hogy Irán „milyen típusú és erősségű” választ ad a területét ért izraeli „agresszióra” – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap Teheránban.

Az elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint a kormány ülésén azt is hozzátette, hogy Irán semmilyen, a területét ért támadást nem hagy megtorlás nélkül.

Peszeskján úgy fogalmazott, hogy ha Izrael elfogadja a tűzszünetet Gázában és Libanonban, és „leáll a térség elnyomott és ártatlan lakosságának gyilkolásával”, az befolyással lehet arra, milyen választ ad Irán a támadásokra.

Az izraeli hadsereg október végén hivatalosan elismerte, hogy előzőleg katonai célpontokat támadott Irán területén, megtorlásként korábbi iráni rakétatámadások miatt. Irán ezt követően kemény megtorlással fenyegetőzött.

Maszúd Peszeskján most az Egyesült Államokat és a nyugat-európai országokat is képmutatónak nevezte a közel-keleti térséget sújtó válsághoz való hozzáállásukban, és kijelentette, hogy Washington a világ több részén kifejezetten szítja a háborús feszültségeket.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában