Négyszázhat

Pontosan ennyi, vagyis 406 érmet gyűjtött eddig össze Hosszú Katinka. Mármint szigorúan csakis a világkupaversenyeken. Azt is tegyük hozzá – így még ijesztőbb ez a szám –, hogy ez nem egészen hét év termése. Merthogy először 2012-ben állt rajthoz vk-viadalon a jövő májusban 30. születésnapját ünneplő Iron Lady, s azóta nincs megállás.

Hogy a 400. medál – meg a következő hat – pont Budapesten, abban a Duna Arénában született meg, ahol egy éve a világbajnoki dobogón feszíthettek a mieink (köztük természetesen Katka), az külön öröm. Emlékezetes háromnapos világkupaverseny volt, s nem csak Hosszú Katinka számára.

A Világkupa-sorozat lényege, hogy tulajdonképpen bárki nevezhet; annyi csupán a kitétel, hogy a versenyző töltse be a 12. életévét. Vannak, akik ezt ellenzik, arra hivatkozva, így alaposan felhígul a mezőny. Van benne igazság, én mégis a másik tábor pártján állok.

Egy komoly célokat maga elé tűző fiatal számára nem lehet annál nagyobb dopping, mint hogy egy versenyen s egy medencében szerepelhet Hosszú Katinkával és más világsztárokkal.

Talán ebben rejlik az immár négy évtizedes múltra visszatekintő, Révfülöp és Balatonboglár közti több mint öt kilométeres klasszikus Balaton-átúszás elképesztő népszerűsége is. Akárhányszor kell elhalasztani a szeszélyes nyári időjárás miatt, hét-nyolcezren mindig elrajtolnak – három alkalommal a tízezret is átlépte a bátor és kitartó próbázók száma. Az amatőr sportemberek mellett folyamatosan nő azoknak az élsportolóknak a száma is, akik büszkén elmondhatják magukról, hogy tagjai lettek a „Megúsztam!” tábornak. Néhány éve, még Benedek Tibor kapitánykodása idején, a komplett vízilabda-­válogatott eljött amolyan edzés-összetartás gyanánt. Sokan voltak, akik nem is találkoztak velük, ám mégis büszkén elmondhatják: együtt úsztam a világsztárokkal…

Somogyország különösen a szívén viseli Hosszú Katinka sorsát, aki élete egyik, ha nem a legnehezebb időszakát éli. A szemünk előtt zajlik a válása Shane Tusuppal, s ezekben a nehéz időkben egy volt kaposvári úszó, Dudás Dániel a lelki társa.

Az Európa-bajnoki arany – Glasgow-ban immár negyedszer védte meg az Eb-címét 200 vegyesen – s a budapesti Világkupán szerzett hét medál azt bizonyítja, hogy rettenetesen kemény fából faragták. Nincs számára lehetetlen, s egy egész ország szurkol-szorít neki, hogy ne csak az öreg kontinensen, hanem az egész világon ő legyen – pontosabban: maradjon – a legjobb.