Belépő

A múlt hét végén Pekingben rendezték meg a kínai rövid pályás gyorskorcsolyázók országos bajnokságát, éppen abban a csarnokban, ahol tavaly februárban a téli olimpiát. Ott, ahol férfi 500 méteren Liu Shaoang megszerezte a téli olimpiák első magyar egyéni arany­érmét, s ahol 1000 méteren Liu Shaolin Sándor haladt át elsőként a célvonalon, de utóbb kizárták, a negyedik helyről előrelépő öccsének pedig így „beesett” egy bronz. A fivérek, akik 2018-ban, Phjong­cshangban győzelemre vezették férfiváltónkat, a pekingi olimpián vegyes váltóban bronzot szereztek. S akkor nagyon rossz viccnek hatott volna az, hogy bő egy év múlva ugyanebben csarnokban a kínai nemzeti bajnokságon versenyeznek majd, kínai állampolgárokként, az ottani szabályoknak megfelelően a magyar állampolgárságról lemondva.

Két klasszisunk edzőjüket követve tavaly év végén döntött az országváltás mellett, a magyar short track felvirágoztatója, Csang Csing Lina ugyanis tíz év magyarországi munka után a kínai válogatott vezetőedzője lett. Liuék a 14 milliós lakosságú Tiencsin városban telepedtek le, ahonnan édesapjuk származik, és március végéig eltűntek a nyilvánosság elől. Akkor láthattunk újra fotókat róluk, amikor a papírmunkák végeztével bemutatták őket új klubjukban, s persze a kínai média is lecsapott rájuk. Mégiscsak az arrafelé igen népszerű short trackben két olimpiai bajnok érkezett hozzájuk. Volt olyan lap, amely már össze is állította a kínai férfiváltót a 2026-es olimpiára, benne a Liu fivérekkel.

Idehaza a közvélemény vegyesen fogadta ezeket a híreket.

az a tábor sem csekély, amely nem ilyen megértő. Még azok a visszafogottabbak, akik azt mondják, hogy egyáltalán nem kíváncsiak arra, mi van a kínai korcsolyázókkal…

Nos, a nemzeti bajnokságon Liu Shaoang 1500 méteren, Liu Shaolin 500-on harmadik lett, ezek is megsüvegelendő eredmények bő egy év kihagyás után, a záró­napon pedig parádéztak: Liu Shaoang győzött Liu Shaolin előtt. Ez még nem jelent biztos helyet a következő világversenyre utazó kínai válogatottban, de belépőnek remek.

Mégsem irigyeljük a Liu fivéreket. Hiába beszélik a nyelvet, egészen más világba csöppentek, mint amit eddig megszoktak. Ha úgy hozza az élet, hogy valamikor visszatérnének hozzánk, már nem lesznek olyan magyarok, mint voltak. Kínában pedig akárhány aranyat nyernek, soha nem lehetnek olyan kínaiak, mint akik ott születtek.