HEOL
Heves vármegyei hírportál
november 12., kedd
Ha asztalos lennék, már írnám is a pályázatot kiváló minőségű, néhány személy időleges hellyel kínálására alkalmas bútordarab nagy tételben történő legyártására. Jelige: büntetőpad. Ne legyen ugyanis kétség afelől, hogy a labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) a tesztelés után jó eséllyel bevezeti a kék lap használatát. Amennyiben így történik, és döntenek a próbaidőszakról, akkor várhatóan az élesítésre sem kell túl sokat várni. Az időbüntetést magával vonó cédula bevezetése nem ördögtől való, már csak azért sem, mert az amatőr futballban a sárga és a piros lap alkalmazása előtt bevett szokásnak számított a tíz percre szóló büntetés. A hivatalos megfogalmazás szerint „Ezt akkor kapták a játékosok, ha például egy közepesen súlyos szabálytalansággal akadályoztak meg egyértelmű gólhelyzetet, vagy verbálisan támadták a bírót.”
És ezzel helyben is vagyunk, legalábbis a bíráskodást, pontosabban a sípmesterek szerepét, feladatait és felelősségét illetően. A Liverpool edzője erről azt mondta, hogy
a játékvezetőket is elbizonytalaníthatja a bonyolultabb ítélkezés.
„Ez most kék lap volt? Vagy csak sárga? Tíz percre leküldik azt, akit a régi szép időkben simán kiállítottak” – sorolta Jürgen Klopp. Más vélemény szerint a bíró kezébe ezzel még egy eszközt adnak olyan esetekre, amikor nem lehet százszázalékos bizonyossággal besorolni egy szabálytalanságot. Vagyis egyéni megítélés alá esik, ergo viták sorát válthatja ki.
Az erősen megosztó ötlet végrehajtása szerencsére nem igényel azonnali cselekvést, ahogy egy másik, ugyancsak felvetésként elhangzott játékvezetői teendő applikálása is várat még magára. Ez esetben a labdarúgópályák környezetében kötelezően elhelyezendő defibrillátor kezeléséről van szó. Az életmentő eszköz szabályszerű használatára profi szinten jellemzően rendelkezésre áll képzett személy(zet), ám az amatőrök világában hiába van mondjuk az öltözőben az újraélesztő berendezés, ha nincs, aki azt rendeltetésszerűen használni is tudja. Persze indulnak képzések és akad majd ezért felelős, ám ki az, aki mindig jelen van hivatalos személyként egy-egy mérkőzésen? Hát a játékvezető! Az egészségügyi ismereteket és nagy lélekjelenlétet igénylő közbeavatkozáson emberélet múlhat. Ezt a terhet pedig nem mindenki képes felvállalni. Kézenfekvőnek tűnne, hogy ezt is cipeljék magukkal a bírók, félő azonban, hogy nekik éppen elég bajuk lesz a büntetőpadra ülők rostálásával.