Múltidéző

2024.04.28. 16:45

Mandulatejben mosott kéz

Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori embereket? Ha választ akar kapni kedves olvasónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.

Szilvás István

HEVESI GAZDA. HEVESMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÉRTESITŐJE. 1893. MÁJUS 28. 

Szőlőojtási verseny. 

A „Hevesmegyei Gazdasági Egyesület” Eger városában junius hó 12-én szőlőzöldojtási versenyt rendez. A versenyen részt vehet minden hevesmegyei lakos. A verseny dijai: Első dij 3 db. a második 2 db, a harmadik 1 db. 10 frankos magyar arany, a negyedik 6, az ötödik 4, a hatodik 2 korona. Az első és második dij elnyeréséhez 75 %-tóli eredmény kivántatik. 

A nyertesek a dijakon felül érdemszerinti oklevelet kapnak, s mindazok is, kiknél az eredmény a 40 %-tólit meghaladja. A versenyzők kötelesek 250 db ojtást eszközölni. Ha a megeredési százalék egyenlő lesz, ugy a dijat az nyeri, aki ojtványaival előbb kész lesz. 

A versenyzők junius hó 10-ig bezárólag jelentkezzenek: Gyöngyösön az egyesületi titkárnál, Egerben Hubert János szőlőszeti egyleti elnök és Ferk Miklós tanfolyamvezető uraknál. A verseny a kijelölt helyen reggel 6 órakor veszi kezdetét, s tart míg a versenyzők a kitűzött mennyiséget beojtották. Az eredmény junius hó második felében fog felolvastatni, melyre a versenyzők meghivatnak. 

Kelt Gyöngyösön, 1893. május hó 23-án. 
Csomor Kálmán egyl. titkár, Baranyay István, a verseny-bizottság elnöke. 

HATVANI KÖZLÖNY. VEGYESTARTALMU HETILAP, MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. 1900. MÁJUS HÓ 24.

 Jótékonyság. 

Nincs szebb, nemesebb Isten és ember előtt kedvesebb cselekedet, mint a szegényeket támogatni, az árvák könnyeit felszáritani, özvegyekről gondoskodni, a hideg ellen ruhákkal védeni a gyermekeket, kiknek szülei nem gondoskodhatnak erről, szegény lányokat férjhezmenetelük alkalmából támogatni, lehetővé tenni nekik a legszükségesebbek megszerzését az alapitandó családi tűzhely számára. 

Ilyen és ezekhez hasonló czélt szolgál városunkban működő, özv. Lippe Mórné urnő bölcs vezetése alatt álló „Hatvani izr. jótékonyczélu és betegsegélyző nőegylet.” Nincs az a hazafias mozgalom, hol részt ne vegyen, leróva minden alkalommal a haza nagyjai, hősei emléke iránti adóját, midőn akár országos, akár évfordulók alkalmából a nemzet vagy maga városunk helyezte koszoruját elhalt nagyjaink, hőseink emlékére. 

Csendben, de annál nagyobb eredményekkel működik eme nemes egyesület. Mindenütt ott van, hol baj van, hol segélyt nyujthat, hol enyhitheti a fájdalmakat. Meghallja a siró, kérő szót, a néma ajkat látja, a sápadt arczot észerveszi, kutatja, hol tehet jót, hol enyhitheti a nyomort. Fenséges az egyesületnek a jótékonyság gyakorlása. 
Nem keresi, nem hivja tagjait, jelentkeznek azok hivó szózat nélkül. Minden gyülés egy-egy tag felvételével jár. Minden nemes szavu és lelkü nő tagja kiván lenni, s hogy mégis 130 izr. családanya közül csak 79 tagot számlálhat e derék, nemes testület, annak oka Hatvannak még e tekintetben is különleges viszonyai. E téren is uralkodik a partikularizmus, a széthuzás, a ki nem elégitett ambizczió stb, stb. 

A vezetőség tudatában annak, hogy ily nemes intentiókkal vezérelt egyesület gyöngyszemei elágaznak erősen messzire, soha nem is kisérelte meg a még be nem iratkozott családanyákat tagjául megnyerni, de igyekszik az egylet vezetését akkép irányitani, hogy elismerésükkel adózzanak csak is az egylet működése iránt, kik akár a jótékonyság gyakorlása iránti ellenszenv, akár személyes okokból tartózkodtak eddig az egyesületet hazafias és emberbaráti czéljában támogatni. 

Vajha eltörpülnének ezen csekély okok és Hatvanban lakó minden izr. családanya kész örömmel állna be a humanizmus nemes szolgálatába, melynek utjai lehetnek különbözőek, de végczél csak egy lehet – a jótékonyság. 
S --- Ö. 

FRICI. HUMORISZTIKUS HETILAP. 1876. APRIL 2.

Dratva Mihály és Kapás Bera egri polgárok ártatlan beszélgetése. 
D. Tudja-e komám, mi hír van Gyöngyösön? 
K. Ugyan mi? 
D. Hát kilenc csizmadia felhagyott a mesterségével. 
K. Hát osztán most azok micsinálnak? 
D. Jajj! nagyba törik azok a fejöket! Minden nap háromszor mandulatéjbe mossák a kezüket. 
K. Ugyan miért? 
D. Tudja komám arra számitanak, hogy a megyeházat oda viszik, hát ők is szeretnének kapni egy kis hévatalt. 

Az egykori olvasók kedvelt vicclapja volt a Frici
Az egykori olvasók kedvelt vicclapja volt a Frici 
Forrás: Szilvás István/Heves Megyei Hírlap

Egerben a maklári hóstyán fel s alá járt egy füzesabonyi paraszt. Meglátja őt egy polgártársunk, s azt hivén, hogy valakit keres, megszólitja: 
- Kit keres kend földi? 
– Hát Ezelman fiskális urat, az Okszman úr sógorát – lőn a válasz. 

 


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában